Könyvkiadás hogyan működik?

A könyvkiadáshoz használni kell a Google keresőt is, hogy találja egy kiadót, akkor már megnézhetted volna a javasolt kérdéseket is, nem te kérdezel ilyet először.

Ami nem magánkiadás, az ingyenes, és neked fizetnek. A Könyvmolyképző ilyen, ha ezt érted "igényes kiadó" alatt, akkor mindegyik ilyen lesz. A magánkiadás fizetős.

Hány éves kortól? Akárhány. Csak 13 évesen ritkán állnak szóba az emberrel, ilyen korban olyan művet felmutatni, ami megéri a befektetést... mit ne mondjak, azért nem ilyenekkel van tele a padlás. A világirodalom sem bővelkedik túl fiatal szerzőkben. 18 alatt igen-igen ritka, hogy valaki értelmeset alkosson, de a nagykorúság sem biztosíték semmire, 60 évesen is lehet iszonyúan írni. De amíg nem vagy nagykorú, a jogi háttere a dolognak macerás, magánkiadásnál megoldható, hogy a szülők fizetnek, egyéb kiadónál szerintem kétszer is meggondolják, kell-e nekik ez a mizéria. Persze ez a legkisebb gond.

Csak úgy küldd el. Persze előtte olvasd el, fogadnak-e kéziratot (a regény teljes szövege a kézirat), milyen formátumban fogadnak, mikor fogadnak, melyik címen fogadnak, mik a követelmények. Ha fogadnak kéziratot, de csatolva szinopszissal, a kísérőlevélben pedig csak állandóan hívható telefonos elérhetőséget kérnek, akkor ezt meg kell nekik adni. Ehhez felmész az oldalra, elolvasod, mik a feltételek, és úgy küldöd. Ha nem fogadnak kéziratot, akkor nem küldöd, hiába hiszed, hogy "jaj, de ez annyira jó lett, csak az enyémet", naponta így is húsz különféle kézirat érkezik be, amiket nyugodt szívvel a spam mappába továbbítanak egy automatikus válaszlevél keretében, hogy nem fogadnak, bocs.

A mennyibe kerülne téma magánkiadás esetén: kiadótól függ. Szintén a honlapokon lehet tájékozódni.

Tehát a kiadás menete: megírod a regényt. Tisztázod a kéziratot. Még három másik embert felkérsz, hogy olvassák át. Javítod a hibákat. Készítesz hat különféle biztonsági másolatot negyven formátumban, CD-re, pendrive-ra, gép memóriájába, hordozható memóriába, telefon memóriába, mp3-ra töltve (floppyra, szalagos kazettára, mágnesszalagra, lyukkártyára és papír alapú adatcsíkra), nehogy elvesszen. Kitalálod, melyik kiadó lesz szimpatikus. Ha vörös pöttyös a stílus, akkor Könyvmolyképző, de ha mélylélektani filozófiai mű, inkább a Kossuth. Megnézed, fogadnak-e kéziratot. Ha igen, örülsz, ha nem, keresel egy másikat, aki hasonló zsánerre "specializált". Ezt akkor is megteheted, ha elküldöd az egyiknek, több szem... Szóval elküldöd a kéziratot és midnent, amit kérnek. Udvarias hangnemben fogalmazol egy kísérőlevelet hozzá, helyesírásilag alaposabban átnézed, mint a most felpakolt kérdést, megadod az adataidat (legalább egy név, cím, telefonszám), csatolold a kéziratot, uccu neki. A kézirat formájáról lásd a neten keringő leírások, vagy a GYK-n én konkrétan kétszer leírtam részletesen. (De nagyjából Word alapbeállítás. Ne szöszölj, hogy "könyv formájú" legyen, úgyis a tördelők kapják szét egy másik programmal.) Ha elküldted, vársz türelmesen, mert nem fognak válaszolni azonnal. Ha egy év múlva sincs reakció, kissé elveszted a kedved és kitalálod, a könyvkiadás csak az ismerősöknek van, majd elviszed magánkiadóhoz. A visszautasításról nem kötelesek tájékoztatni.

Ha magánkiadás, akkor a szimpatikus könyvkiadónak elküldöd, ezzel árajánlatot kérsz tőlük. Ők elbírálják, majd küldenek egy javaslatot a kért extrák és a kézirat alapján. (A szerkesztés, borító, lektorálás néhol feláras, máshol utóbbiak benne lehetnek az árban.) Nekik nem tisztük megítélni, milyen a szöveg, fizetsz, innentől az ő dolguk könyv formába önteni a terméket. Az ár változó, milliós tételtől százezres nagyságig bárhol, bár a mostani önmenedzselő kiadás (Publio) mintha lejjebb nyomta volna a minimumot.

Mindkét esetben a könyv elkészül valamikor (magánkiadónál fix, "rendesnél" kiadói terv alapján meghatározott). Ja, a "rendes" kiadónál alap a szerkesztés, azért tartják a szerkesztőket. A végeredmény vállalhatóbb. Szóval a kiadás után terjesztés, ez kiadótól függ. Magánkiadás vállal valamit, hol terjeszti (benne van az árban), a többi a saját csatornáin keresztül bejuttatja nagyterjesztésbe. Itt a dolog részedről le van tudva, magánnál gyakran neked kell kilincselned a kiadott kötetekkel (értelem szerint ez a legdrágább része a dolognak a kiadó felé, magánkiadásnál nagyon sokat kéne fizetned érte).

De az első lépés: fejezd be. A készülő kéziratok 99%-a ebben a fázisban bukik el.

És fontos, hogy tudd bizonyítani a szerzői jogodat.

Nem kellemes, ha ellopják a kéziratod, és egy sikeres könyvként látod viszont, csak más szerzővel.

Utolsó: köszi, én nem számolom. :) MIndig egy kicsit más szöveg, a szerzők tanulják használni a keresőket.

(Bár van egy kis anomália, egy másik 91%-os válaszoló is szokott írni, neki is vannak hosszabb kifutású hozzászólásai.)