Van olyan, hogy nem mindenki képes egyetem/főiskola elvégzésére?

Olyan nincs, hogy valaki nem elég jó. Ahogy olyan sincs, hogy valakinek nincs érzéke egy adott dologhoz. Ez a "nincs érzékem hozzá" szöveg egyértelműen egy önmegnyugtatás! El is hiszed, hogy te képtelen vagy rá, ezért aztán meg se kell erőltetned magadat, hogy megtanuld.

Sokan azt hiszik, hogy beülnek egy főiskolára/egyetemre, nagy nehezen végigszenvedik, mert "muszáj", aztán hála az égnek, VÉGE! Nincs tovább! Nem kell többet tanulni, már úgyis annyira utálták... Pedig ez oltári nagy marhaság. A tanulás csak akkor kezdődik igazán. Van az a mondás, hogy jó pap holtig tanul. Ez igaz minden szakmára!

Aki abbahagyja a tanulást az iskolái végeztével, az nagyon rosszul fog járni. Ha alkalmazott akkor is, ha vállalkozó akkor meg főleg.

Amúgy nem tagadom, könnyebb önálló motivációt találni, ha nem kényszer a tanulás - pl vizsgázás miatt. De akinek kiforrott célja az iskola elvégzése, annak ezen túl kell lépnie. Az életben sokkal keményebb "vizsgaidőszakok" lesznek, és ott nem lesz puskázás sem!

Gondold végig, hogy mit akarsz kezdeni az életeddel. Mik az álmaid és vágyaid, hogyan éreznéd jól magad a bőrödben. Ha ezek nem egyeznek a jelenlegi iskoláddal, akkor iratkozz be máshova. Ha a szüleid unszolására jársz most, akkor ülj le velük beszélgetni, mondd el, hogy mit szeretnél kezdeni magaddal. Ha nekik nem tetszik az, amit akarsz, akkor se ijedj meg, mondd el, hogy ez a te vágyad, és ezzel szeretnéd megvalósítani önmagadat. Senki nem fitymálhatja le azt, amire te vágysz, főleg ők nem. Bárki lehet sikeres a szakmájában, vagy mint vállalkozó/befektető, még akkor is, ha nincs róla papírja. A legsikeresebb emberek (cégalapítók) önszorgalomból tanultak és nem iskolai papírral boldogulnak. Az iskolai papír az alkalmazottaknak kell, de nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy manapság már ez se számít semmit, csak az számít, hogy mennyi tapasztalatod van (életszerű, gyakorlatias tapasztalat csakis!) és hogy milyen ismeretségeket tudsz kötni.

Ha rám hallgatsz, először azon kezdj el dolgozni, hogy felnőttként tudj gondolkozni, hogy legyen kiforrott életcélod, látszon rajtad az, hogy tudod mit akarsz. Motiváld önmagad, találj magadnak motivátorokat (pl: pénz, boldogság, vagyon, megvalósított életcél, nagy dolgok véghezvitele, kutatás, életfeltételek javítása az emberek számára, szeretet, család, stb.)!

Ha ezek megvannak, akkor kezdhetsz gondolkozni azon, hogy iskolába hova kell menned, illetve milyen könyveket kell elolvasnod, kinél kell dolgoznod, hogy tapasztalj. Ha teheted, ülj le beszélgetni olyan emberekkel, akik már elértek dolgokat (pl vállalkozókkal) - akár a mostani tanáraiddal is! Ez nem vicc, ők sokban segíthetnek. Legtöbbet egy igazi mentor dobhat rajtad az életben.