Hisztek az evolúcióban?

Meg kell jegyeznem, hogy az előttem szóló szkeptikus hozzászóló igen figyelemre méltó felvetéseket tett. Meg is próbálok némileg választ adni rájuk.

[Fajdefiníciók]

A biológia óriási tudomány, a vizsgált alanyok elképesztően nagy mértékű varianciájával. A biológiának tárgya az élőlények felépítése, rendszere, működése, környezete, viselkedése… mindene.

A faj mint olyan egy valójában nem létező fogalom. Az élőlények nem tömörülnek fajokba, nem gondolkoznak azon, hogy „én róka vagyok”. Pusztán csak élnek, párt választanak a preferenciájuk alapján, és mivel a preferencia kódolt, ezért mindig egy ugyanolyat választanak. A legjobban megfigyelhető élőlényeknél, azaz az állatoknál a fajfogalom még egészen működik is, de pl mikrobiológiában nagyon komoly aggályokat vet fel (pl nincs ivaros szaporodás, azaz hogy döntsünk az utódos definíció alapján).

De hadd mondjak egy példát, abban jó vagyok.

Vegyük azt a fogalmat, hogy „jármű”. A járműbe beletartozhat minden a gumicsónaktól az űrrepülőig. A kezdeti biológia fajfogalma olyan volt, mintha megpróbálta volna úgy megalkotni a jármű fogalmát, hogy abba tényleg minden beleférjen, mindenre igaz legyen, de azért elég specifikus legyen. Mentségükre legyen mondva, hogy akkoriban egy halom jelenséget nem ismertek, így a fajfogalmuk leginkább az állatokra igaz tulajdonságokat tartalmazta.

Viszont ha az ember ír egy közúti KRESZ-t, akkor nincs igazán szüksége a tengeralattjárók definiálására. Ezért az elején definiál egy jármű fogalmat, ami a KRESZ-re igaz lesz, de a többi járműre nem. Ugyanígy, manapság minden tudományág magának dönti el, hogy mit tekint fajnak, és a saját rendszerén belül a saját definícióját használja. A fajfogalom a mai napig nagyon jól működik olyan élőlényekre, amik viszonylag távol állnak egymástól (ÍGY például két nagyon különböző kihalt faj esetén elég bizonyos, hogy két faj], és csak a határterületeken kerül bajba, ahol két dologról nagyon nehéz de nagyon fontos eldönteni, hogy különbözőknek tekinthetőek vagy sem.

De még egyszer mondom, ez nem a biológia tudomány hibája, nem konszenzus hiány, hanem az élet inherens sajátossága.

Viszont az nagy félreértés, hogy az evolúció nem létezhet, mert nem tudjuk globálisan definiálni a fajt. Az evolúció nem fajok, hanem egyedek és populációk között zajlik. Akkor is zajlik, ha nem tudjuk bekarikázni az egyforma állatokat, és rájuk mondani, hogy „róka”. Az evolúció kutatása nem kapcsolódik a fajokhoz, mert nem arra keresi a választ, hogy mennyire különbözik a sarki róka a nem sarkitól (azaz egy vagy két faj-e), hanem hogy hogyan jöttek létre.

[DNS – program – fehérje]

Sajnos a kép itt sem olyan egyszerű. Sokáig gondolták úgy, hogy egy géntermék léte vagy nemléte felel egy tulajdonságért. Ma már tudjuk, hogy egy géntermék mennyisége is sok mindenért felelhet. A genom nem egy olyan programsor, ami lefut és kész, hanem egy lötyögős valami: egyes dolgok vagy létrejönnek, vagy nem. Olyan elképesztően összefüggő, hogy egyelőre képtelenek vagyunk a legegyszerűbb baci teljes programját lemodellezni, azaz megmondani, hogy ha van egy X állapotú bacink, akkor T idő múlva, ha adott hatások érik, milyen Y állapotba fog átmenni. Alrendszerekre tudjuk: ha adunk neki arabinózt, akkor az arabinózt hasznosító gének bekapcsolnak, ismerünk néhány érintett alhálózatot, de az egészre nem tudunk mit mondani.

Szóval a nagy helyzet az, hogy a DNS-ben egy programot nagyon sokféleképpen meg lehet változtatni, és a sejt egészének állapotát is meg lehet változtatni úgy, hogy a DNS programja nem módosul, csak a paraméterezés. Néhány példa a DNS-ben történő változásra, ami érinthet „programot”:

(1) Megváltozik egy fehérje kódoló szakasza:

1/a károsul a fehérje (de a káosulás nem jelent egyből rosszat, a szőke haj is egy károsult fehérje, de adott körülmények közt jobb, mint a barna)

1/b nem károsul a fehérje

1/c módosul a fehérje működése (ez lehet egy enzim, ami addig csak egyféle szubsztrátot tudott hasítani, de immár többfélét is: ez szintén lehet jó és baj is).

(2) Megváltozik a fehérje szabályozó szakasza:

2/a A fehérje mennyisége változik a sejtben (nő vagy csökken)

2/b A fehérje szabályozása változik a sejtben: valamilyen hatás, ami eddig be- vagy kikapcsolta a fehérje termelését, immár nem vagy nem úgy érvényesül.

(3) A gén duplikálóik. Ekkor előfordulhat, hogy az egyik kópiát érinti pl az 1/c eset, azaz két kicsit eltérő fehérjénk lesz, ami egy olyan új tulajdonságot jelent, ami mellett nem vész el a régi. (A hemoglobinok pl ilyen duplikánsai egymásnak.)

[makro-mikro]

Számomra ez a Fukoyama idézet nem mondja azt, hogy mechanizmusában különbség van a kétféle evolúció közt. Sőt azt mondja, hogy a határ a kettő közt éppen a fajkeletkezés, ő ugyanis a makro-ságot a faj felettre, a mikro-ságot a faj alattra teszi, tehát azon az elméleti ponton, ahol a faj éppen keletkezik, az evolúció se nem mikro, se nem makro. Csakhogy ezek nyilvánvalóan mesterséges pontok, mivel nincs egy olyan éles határvonal, ahol két éppen szétváló fajt meg lehetne különböztetni.

Az én olvasatomban ez az idézet azt mondja, hogy a törzsfejlődés folyamán a fajon belül is zajlik evolúció, meg a fajok között is, de ezek között a legfontosabb, hogy valahol ezek határán időnként szétválnak fajok; és ez utóbbi olyan fontos, hogy a hangsúlyozása érdekében különbséget teszünk mikro és makro között.

[A darwinisták "gyanúja", hogy bármi megtörténhet, MIVEL kis léptékben tapasztaljuk a változásokat.]

Bármi megtörténhet, mivel nemcsak hogy kis léptékben tapasztalunk változásokat, de bizonyosan közeli morfológia közeli DNS-t mutat, és a morfológiai távolodás egyben DNS-távolodást is jelent.

Bármi megtörténhet, mivel az élőlények szerkezete egy csoporton belül akkor is ugyanaz, ha életmódjuk egy másik csoporthoz hasonló (denevér: ötujjú szárnycsont, bálna: ötujjú úszó, ahogy minden emlősnek ötujjú a végtagja; a zsiráfnak ugyanannyi a nyakcsigolyája, mint bármely emlősnek).

Bármi megtörténhet, mivel egyes szerveink elhelyezkedése a logika ellenére leszármazási vonalat mutat: átkeresztező nyelő- és légcsövünk hal őseinkre emlékeztet, ahogy a testünkben táncot járó heréink is.

Bármi megtörténhet, mert elrontott muslica hox géneket (amik deformált muslica növekedést okoznak) emberi hox génekkel ki lehet javítani, és érdekes módon nem kis emberke nő, hanem kijavított muslica.

Bármi megtörténhet, mert ősi génjeink bennünk vannak: atavisztikus jellegek időről időre felbukkannak, és mindez azt mutatja, hogy nem a gének változtak, csak a szabályozásuk. (Atavisztikus farok: [link] )

Bármi megtörténhet, mert érdekes módon, a földtörténeti korok lenyomatát őrző kőzetekben egyes állatcsoportokra sosem bukkannak egy adott időpont előtt. Az ősi fajoknak nyomuk sincs ma, a maiaknak az ősi rétegekben.

Fajfogalomról:

[link]

[link]

"Bármi megtörténhet, mivel nemcsak hogy kis léptékben tapasztalunk változásokat, de bizonyosan közeli morfológia közeli DNS-t mutat, és a morfológiai távolodás egyben DNS-távolodást is jelent."

A közeli morfológia = közeli DNS kijelentés nem igazolja a bármi megtörténhet kijelentést, pontosítva, bármi megtörténhet irányítatlan (véletlen) változásokkal. A szabályozott rendszerek terén szerzett tapasztalatok alapján bár rugalmas, de behatárolt egy komplex rendszer működési tartománya. Ha már "belőtt" rendszer alapvető szerkezeti részegységét kicserélik, akkor a teljes rendszert újra kell hangolni, hogy működjön. Miért ne lenne igaz ez a biológiára? Ott más törvények érvényesek?

"A közeli morfológia = közeli DNS kijelentés nem igazolja a bármi megtörténhet kijelentést, pontosítva, bármi megtörténhet irányítatlan (véletlen) változásokkal."

Ez igaz, viszont "bármi" nem is töténhet meg. Ha összehasonlítasz egy muslincát egy emberrel akkor persze első látásra nagyon különbözőek, de alaposabb vizsgálattal rájöhetünk, hogy ugyanúgy feje, szeme, szája, lábai, hasonló testtájai, agya, kültakarója stb. van mindkét élőlénynek. Tehát (bármennyire nehéz is ezt belátni) az ember nem különbözik "alapvetően" a többi fejletteb eukariótától. Sőt, meglepő hasonlóságok fedezhetők fel, például több gén gond nélkül kicserélhető a két faj között, és teljesen normális élőlények kifejlődéséhez vezet. Mindez annak ellenére így van, hogy evolúciósan nagy távolság választja el a két fajt.

"A szabályozott rendszerek terén szerzett tapasztalatok alapján bár rugalmas, de behatárolt egy komplex rendszer működési tartománya. Ha már "belőtt" rendszer alapvető szerkezeti részegységét kicserélik, akkor a teljes rendszert újra kell hangolni, hogy működjön. Miért ne lenne igaz ez a biológiára? Ott más törvények érvényesek?"

Igen, de ezt úgy írod le, mintha gyakori jelenség lenne, hogy egyik generációról alapvető változások mennének végbe élőlényeken, például kiesne a vese egy élőlénycsoportból és egy teljesen új faj jönne létre azonnal.

Ez ennél sokkal lassabban történik a változás még a gyorsan változó tulajdonságok esetében is. Ezalatt kerül sor a "finomhangolásra" azaz ha életképes akkor megmarad, ha kevésbé életképes akkor nem. Egy-egy fontos szerv nem tűnik el csakúgy azonnal. Az természetesen a legtöbbször jelentősen csökkenti az élőlény életbennmaradási esélyét. Viszont az evolúció fokozatosan kissebb változtatások révén is nagy különbségekhez vezethet. Ez külsőre nagyon eltérő alakokhoz vezet, de jobben szemügyre véve a hasonlóság egyértelművé válik. Például az emlősök vízhez való alkalmazkodása meglehetősen gyorsan következett be. Mégis a mai napig a csontozatuk, izomcsoportjaik könnyűszerrel megfelelhetők egy szárazföldi emlősének.

példaként itt van ez: [link]

"A szabályozott rendszerek terén szerzett tapasztalatok alapján bár rugalmas, de behatárolt egy komplex rendszer működési tartománya. Ha már "belőtt" rendszer alapvető szerkezeti részegységét kicserélik, akkor a teljes rendszert újra kell hangolni, hogy működjön. Miért ne lenne igaz ez a biológiára? Ott más törvények érvényesek?"

Bizony. A biológiai rendszerek általában nagy változékonyságot képesek elviselni, az egyes elemek megváltoztatását vígan elviselik.

(Részlet egy kéziratban senyvedő cikkemből)

Vegyük szemügyre az ÉRTEM mozgalom egy régebbi cikkét a fehérjékről (Molekuláris gépezetek [link]

" Viszont, mivel a csilló összetettsége egyszerűsíthetetlen, ezért nem lehetnek működőképes elődei. Miután az egyszerűsíthetetlenül összetett csillónak nem lehet működő őse, ezért nem jöhetett létre természetes kiválasztódás révén, amely igényli a működés folytonosságát a munkájához. A természetes kiválasztódás tehetetlen, ha nincs működés, melyet kiválaszthatna."

" Az egyszerűsíthetetlen összetettségre tengernyi további példa van, többek között a fehérjeszállítás, a véralvadás, a zárt körkörös DNS, az elektronszállítás, a baktérium ostora, a telomerek, a fotoszintézis, annak szabályozása, hogy hogyan készüljön az RNS-másolat a génről, és még számos hasonló."

"Ahogy a képcsövet, a vezetékeket, az anyacsavarokat és a fémcsavarokat tartalmazza a tévékészülék, úgy számos fehérje olyan struktúráknak az alkotórésze, amelyek csak akkor működnek, hogyha valóban minden alkotórész a helyén van."

Tehát tulajdonképpen az elektronszállítás, amelyet a mitokondriumban éppen a citokróm c végez egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer. Az ember és a búza elektronszállítást végző fehérjéje majdnem negyven százalékban különbözik egymástól. Az ember és a Rhodospirillum rubrum baktérium elektronszállítást végző fehérjéje hatvanhat százalékban különbözik egymástól. Ha egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer egyik elemének a kétharmada megváltozhat, és zavartalanul működik az nem üti agyon eleve az egyszerűsíthetetlen összetettség tényét? Ha a "molekuláris gépezet" kétharmada nyugodtan kicserélődhet, akkor nem lehetséges, hogy mégis csak nyílik némi tere a véletlen változásoknak is? Ha egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer egyik alkatrészéből több ezer, egymástól nagy mértékben, akár kétharmadában is különböző változat létezik, akkor tulajdonképpen miért is egyszerűsíthetetlen? Olvassuk csak el az "egyszerűsíthetetlenül összetett" meghatározását ( [link]

"Ebben Behe azokat a rendszereket nevezi egyszerűsíthetetlenül komplexnek (EK), amelyek: „számos jól illeszkedő, egymással kölcsönhatásban álló részből állnak, melyek hozzájárulnak az alapvető funkcióhoz, s ahol e részek bármelyikének eltávolítása a rendszer működésének megszűnéséhez vezet”. "

Gondolkodjunk el ezen egy pillanatra! "számos jól illeszkedő, egymással kölcsönhatásban álló részből állnak" "csak akkor működnek, hogyha valóban minden alkotórész a helyén van" Vagyis akkor az egyik elem módosítása mindenképpen feltételezi a rendszer összes többi elemének módosítását is. Ha nem így lenne, akkor bizony azonnal tere nyílna az evolúciónak is, hiszen ha az egyes "alkatrészek" a többitől függetlenül is nagymértékben megváltozhatnak, akkor már nem is olyan hihetetlen a feltételezés, hogy bizony véletlen folyamatok is kialakíthatták a rendszert alapelemeiből. Tulajdonképpen ezek szerint annyi egyszerűsíthetetlenül összetett elektronszállító rendszer létezik, ahány citokróm c fehérje. Ez mennyi lehet? Százezer? Mondjuk egymillió? Nagyon kevés élőlény genomját ismerjük, de így is rengeteg különböző citokróm c fehérjét találtunk eddig, amelyek egymástól nagyon nagy mértékben különböznek. Ez bizony ugyanannyi új, egyszerűsíthetetlenül összetett rendszert jelent, amelyet bizony az értelmes tervezőnek egyesével újra meg kellett terveznie, hiszen nem alakulhatott ki valamiféle egyszerűbb rendszerből, mindet újra fel kellett találnia, mégpedig saját magának. Nem tűnik ez kicsit sok felesleges munkának? "Az azonos univerzumon belüli működés szükségessége az összes élő szervezettel szemben azonos fizikai és kémiai igényeket támaszt." Mégis zavarbaejtően sok egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer létezik egy egyszerű, jól körülhatárolható feladatra is, nevezetesen az elektronszállításra. "Egy intelligens cselekvő számára logikus és egyszersmind hatékony is az élőlényeket közös biokémiai alapon megtervezni." Valóban. Viszont felmerül a kérdés, hogy miért nem így cselekedett akkor? Verejtékes munkával újra és újra megalkotott ugyanarra a feladatra akárhány, egymástól nagymértékben különböző egyszerűsíthetetlenül összetett rendszert. Miért? A szokásos érvelés: "Mért tervezték meg az Oldsmobilt, amikor egy Mazda, vagy egy Ferrary sokkal jobb." (ID_EGEN hozzászólása egy korábbi cikkhez: [link] No de miért hagyja az értelmes tervező szanaszét heverni a régebbi változatokat? Azonkívül melyik az Oldsmobil és melyik a Mazda? Melyik a Ferrari? A ló citokróm c fehérjéje a legújabb, tökéletes változat, vagy a lepkéé? Netán a rizsé? Az emberé? De akkor miért van a többi? Ezek az élőlények is élnek, láthatóan nagyon is jól működik a citokróm c fehérjéjük, legalábbis nem tudok róla, hogy az ember/ló/lepke elektronszállító rendszeréről valaha leírták volna, hogy nagyságrendekkel rosszabbul működik, mint a többieké. Így sajnos visszajutottunk az alapkérdéshez, vagyis, hogy az értelmes tervező miért tervez ugyanarra a feladatra sok különböző rendszert, ha "...logikus és egyszersmind hatékony is az élőlényeket közös biokémiai alapon megtervezni." Mi erre az értelmes tervezés mozgalom magyarázata?

Ha már itt tartunk, vegyünk szemügyre egy másik példát, mondjuk teljesen véletlenül az állandó vesszőparipámat, a Drosophila melanogastert, azaz az ecetmuslicát. Ha kikeressük a citokróm c fehérjét a Drosophila genom adatbázisból, azt a meglepő tényt tapasztaljuk, hogy a légynek nem egy, hanem két citokróm c génje van. Ezek egymás mellett helyezkednek el a második kromoszómán, citokróm c proximal és citokróm c distal néven találhatóak meg a Flybase oldalon. ( [link] [link]

Ha összehasonlítjuk a két gén által kódolt fehérjék szerkezetét, újabb meglepetés vár ránk: A citokróm c proximal fehérje száznyolc aminosav méretű, míg a citokróm c distal százöt aminosav hosszúságú. Ha egy, a fentihez hasonló illesztést végzünk egy megfelelő programmal, azt tapasztaljuk, hogy a két fehérje harminc százalékban különbözik egymástól.

Ez a különbség a fenti táblázaton a selyemlepke-ember távolságnak felel meg. Ezt hogyan magyarázza az értelmes tervezés elmélete? Adott egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer, aminek egy alkatrészéből egyetlen egyeden belül is két változat létezik, amelyek ráadásul egymástól is gyökeresen különböznek. Miért tervezett az értelmes tervező ebbe az egy jószágba két citokróm c fehérjét? Itt bizony nem áll az a magyarázat, hogy különböző körülményekhez kellett alkalmaznia az egyes változatokat. De akkor hogyan lehet egy egyszerűsíthetetlen rendszerből ugyanabban az egyedben kettő? Nyilván az egyik jobban működik, mint a másik, de akkor minek van ott mellette a rosszabbik is? Ugye a magyarázat erre is készen áll: "Mért tervezték meg az Oldsmobilt, amikor egy Mazda, vagy egy Ferrary sokkal jobb." Na jó, de akkor minek építette be az értelmes tervező ezt a két rendszert ugyanabba az állatba?

Olvassuk el, mit is csinál ez a két fehérje a légyben! ( [link] A citokróm c fehérje az elektronszállítás mellett az apoptózis folyamatában is szerepet játszik. A cyt-c-d gén csak a hím csíravonalban fejeződik ki, míg a cyt-c-p az egész szervezetben. A cyt-c-d gén elrontása csak a spermiumképzést gátolja, míg a cyt-c-p gén elrontása az embrió korai halálához vezet. Arama E. és munkatársai 2006 –ban elvégeztek egy kísérletet: Elrontották a cyt-c-d gént, e mutáció hatására zavar keletkezett a spermiumképzésben, a hímek terméketlenek lettek, ám ha ezekben a sejtekben mesterségesen kifejeztették a cyt-c-p vagy a cyt-c-d gént, megállapították, hogy mindkét fehérje képes ellátni a citokróm c distal fehérje feladatát, mindkét csoport hímjei termékenyek voltak. Ezek után kipróbálták, mi történik, ha a cyt-c-p gént rontják el: Mint ahogy már írtam, ezek az állatok a petéből sem kelnek ki, nagyon korán elpusztulnak, ami nem meglepő, ha egy ilyen fontos feladatot ellátó fehérje hiányzik belőlük. Itt is megpróbálták mesterségesen kifejeztetni a cyt-c-p vagy a cyt-c-d géneket és azt tapasztalták, hogy azok a legyek is életképesek és kikelnek, amelyek a cyt-c-p és azok is, amelyek a cyt-c-d gént fejezik ki, vagyis mindkét fehérje képes ellátni az elektronszállítás feladatát is. Gondoljuk csak át: Adott az ecetmuslicában két citokróm c fehérje, a citokróm c proximal és a citokróm c distal. Ezek egymástól harminc százalékban különböznek, körülbelül annyiban, amennyiben az ember és a selyemlepke citokróm c fehérjéi. Viszont mindkettő képes ellátni az elektronszállítás feladatát, amely az értelmes tervezés hívei szerint egy "egyszerűsíthetetlenül összetett" rendszert igényel. Viszont akkor hogy lehet, hogy ez a rendszer egyszerűsíthetetlenül összetett, ha az egyik elemének az egyharmada nyugodtam megváltoztatható, mégis működik? Ezek a rendszerek nem "számos jól illeszkedő, egymással kölcsönhatásban álló részből állnak"? Ebben az esetben mégsem illeszkednek olyan jól ezek az elemek? Ez a példa azért különösen jó, mivel itt minden kísérletet ugyanabban a szervezetben végeztek, nem beszélhetünk más körülményekről, más igényekről, más kölcsönhatásokról. Egy "egyszerűsíthetetlenül összetett" rendszer egyik eleméből az ecetmuslicában két, egymástól nagymértékben különböző változat található, amelyek képesek egymást helyettesíteni, egymás működését ellátni. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a rendszer többi elemét egyáltalán nem változtatták meg, egyszerűen egy "alkatrészt" cseréltek ki egy másikra, mégis működött. Miért van az ecetmuslicának két különböző citokróm c fehérjéje, ha minden bizonnyal elég lenne egy is, hiszen mindketten képesek egymás feladatát ellátni? Emlékezzünk csak: "Egy intelligens cselekvő számára logikus és egyszersmind hatékony is az élőlényeket közös biokémiai alapon megtervezni." Ez az elrendezés egy értelmes cselekvő alkotásának tűnik? Ez az elrendezés se nem ésszerű, se nem hatékony, ráadásul teljességgel lehetetlen mögötte bármilyen alkotó értelem keze nyomát feltételezni.

"Ahogy a képcsövet, a vezetékeket, az anyacsavarokat és a fémcsavarokat tartalmazza a tévékészülék, úgy számos fehérje olyan struktúráknak az alkotórésze, amelyek csak akkor működnek, hogyha valóban minden alkotórész a helyén van."

"Ha összehasonlítjuk például egy egérfogóval, amelyben mondjuk öt alkatrész van és elképzeljük, hogy az egérfogó semmiképpen sem jöhetett volna létre véletlenek sorozata által úgy, hogy közben végig működőképes legyen, hanem csak akkor működik rendeltetésszerűen, amikor már készen van – hát ki meri feltételezni, hogy a több mint tízezer részből álló kicsiny sejt-gépezet csak úgy, apró lépésekkel jött létre, hiszen míg össze nem állt, nem végezhette el a feladatát?!" ( [link]

Igaz, hogy még sohasem terveztem tévét, de feltételezem, hogy ha mondjuk egyharmadával szűkebb, vagy tágabb anyacsavart használnék hozzá, mint ami éppen oda illik, nem tudnám összerakni, sőt, ha a képcső egyharmadát változtatnám meg, akkor se működne a szerkezet. Esetleg ha a tápfeszültséget nézném el egyharmadával, talán még le is égne, amint áram alá helyezem. Hogyan lehet hogy egy "egyszerűsíthetetlenül összetett" rendszer mégis vígan működik tovább, ha az egyik alkotóelemét egyharmadával megváltoztatjuk? Ha egy egérfogóba egyharmadával nagyobb vagy kisebb pöcköt szerelünk, ha a lecsapódó keretet, vagy a rugó erejét mérjük el egyharmadával, ugyanúgy nem működik majd. Az ecetmuslica citokróm c fehérjéi viszont egyharmadnyi különbségük dacára is képesek ellátni egymás feladatát. Nem lehet, hogy ezek a tárgyak mégsem egészen jó példák? Az értelmes tervezés hívei által sulykolt kép, miszerint a mutációs változékonyságnak semmi szerepe sem lehet biológiai rendszerekben, alapvetően hamis, egyszerű szemfényvesztés. A biológiai rendszerek általában nagy változékonyságot is elviselnek, ráadásul egyetlen működést több különböző fehérje is elláthat, tág tere marad a véletlen mutációs események által létrehozott változékonyságnak, így a tetszőleges élettelen tárgyakkal dobálózó hasonlatok egyszerűen nem állják meg a helyüket.

Ugyanígy megnézheted a baktérium ostorát is, amit állandóan példaként rángatnak elő az ÉRTEM hívei. "Az ostor" ugyanis nem létezik. A különböző baktériumoknak különböző ostoraik vannak, amelyek különböző elemekből állnak. Ezeket az egyszerűség kedvéért hívják ugyanúgy, mert a biológusoknak nem volt kedvük mindnek új nevet kitalálni.

Nem is minden ostorban van meg minden olyan részegység, ami az Escherichia coli baktérium ostorában megvan. Itt ( [link] találhatsz egy összefoglaló táblázatot arról, hogy melyik jószágból melyik alkatrész hiányzik. Vannak olyan bacik, amik egyszerűen nem rendelkeznek egyik-másik ostorfehérjével. Például az FliD fehérje hiányzik a Caulibacterekből. Ezen kívül létezik pár olyan fehérje, ami az ostor része, mégis, ha kiütik a genomból, akkor is ugyanolyan gyorsan úszik a baci. Ennek vajon mi a szerepe?

Erre a jó Behe azt mondja, hogy igen, de hát ezeknek a rendszereknek nem az egésze egyszerűsíthetetlenül összetett, csak egy egyszerűsíthetetlenül összetett "mag" -juk van. Ez már azt hiszem önmagában agyonvágja az egyszerűsítehetetlen összetettség fogalmát, de nézzük tovább:

www.uniprot.org - ez az egyik legnagyobb fehérjeadatbázis.

Írjuk be a keresőezőbe, hogy FlgD. Kihoz jó néhány száz fehérjét, különböző bacikból. Válasszunk ki tetszőleges ötöt és hasonlítsuk őket össze (Align gomb a jobb alsó sarokban)! Azt fogjuk tapasztalni, hogy az egyes baktériumok FlgD fehérjéi döbbenetes mértékben eltérnek egymástól, akár az őket alkotó aminosavak egyharmada is különbözhet. Honnan ez a rengeteg rendszer? Ha az ostor egyszerűsíthetetlenül összetett, minek vesződött az értelmes tervező, hogy ennyifélét csináljon? Tulajdonképpen mi is az egész rendszerben az egyszerűsíthetetlenül összetett, ha minden egyes alkatrészére több száz változat létezik? Ha ezek mind - mind működőképesek, nem marad mégiscsak némi tere a véletlen változásoknak is? Mi van azokkal a baktériumokkal, amiknek egyszerre két különböző típusú ostora is van? ők miért kaptak kettőt az értelmes tervezőtől? Csupa olyan kérdés, amire semmilyen válasz sem adható az ÉRTEM talaján maradva, az evolúció viszont könnyedén megmagyarázza.

„Ha már "belőtt" rendszer alapvető szerkezeti részegységét kicserélik, akkor a teljes rendszert újra kell hangolni, hogy működjön. Miért ne lenne igaz ez a biológiára? Ott más törvények érvényesek?”

Két alapvető félreértést kell tisztázni:

(1) A biológiai rendszerek nem úgy vannak „belőve”, mint az ember által tervezett rendszerek. Az emberi rendszerek is nyilván túl vannak tervezve, mondjuk 5-10 vagy adott rendszertől függően 20%-kal, de egy biológiai rendszer ennél sokkal rugalmasabb és terhelhetőbb. Az emberi rendszerekre redundancia is nagyon kevéssé jellemző (illetve csak bizonyos csomópontokon, pl pót-szerver). Nézz meg egy közlekedési rendszert: bár sok vonalon járnak párhuzamosan járművek, de sehol sem jár busz és villamos VÉGIG ugyanúgy. Ezen kívül a kis kihasználtságú alrendszerek sem jellemzőek: nem jár például külön busz a Margit sziget bal szélén, jobb szélén és a közepén.

Az élővilágban a redundancia és az alulhasználtsáig is nagymértékben és általánosan jellemző. Egy növényt több rovar is beporozhat, egy állat több féle növényt is megehet, egy funkciót több gén is elláthat.

Az E. coli baci kb 4400 génjéből kb 4000-et el lehet távolítani (külön-külön), és a bacinak nem lesz baja ( [link] ). Akár több tucatnyit el lehet távolítani együttesen, és nem lesz baja. Mutass olyan emberi rendszert, amiben az alkatrészek random meghibásodása csak 10%-ban okoz nagy bajt (leállást), illetve amiben mondjuk az alkatrészek mondjuk 1%-ának együttes eltávolítása nem okoz gondot.

Az emberi rendszerek viszonylag kevés féle környezetre, de nagy hatékonyságra vannak „belőve”. A biológiai rendszerek ezzel szemben többnyire plasztikusak, de kis hatékonyságúak (amik nem ilyenek, pl az endoparaziták, azok nem is bírják a változást olyan jól…). A baciban egyes gének csak nagyon ritkán, kis kihasználtsággal szükségesek, és a környezet extrém változására készítik fel az élőlényt. Éppen ezért ezek a rendszerek egy stabil környezetben nyugodtan változhatnak, akár új tulajdonságot létrehozva.

(2) Az evolúció ellenzői gyakran jönnek az „alapvető” szerkezeti tulajdonság meg hasonló jellegű dolgokkal, viszont többnyire nem tudják megítélni, hogy mi számít alapvetőnek, és mi nem. Vajon a madártoll „alapvetően” különbözik-e a halpikkelytől. Igazából nem. Vajon a százlábú alapvetően különbözik-e a mindössze hatlábú rovaroktól? Egyetlen mutáció létre tudja hozni a változást, tehát nem. A rovar csápja és lába vajon alapvetően különbözik-e? Akár egyetlen gén hibája a csápból lábat mutál, ami azért van, mert a csáp egy nem funkcionáló lábból jött létre, plusz gének beiktatódásával – ha ezeket kiütjük, a csáp az ősi alakját veszi fel.

Ráadásul a hangolás és a fejlődés folyamatosan zajlik, azaz nem kell azonnal adaptálódni egy új felépítéshez. Olykor pedig a látványos mutáció nem jelent különösebb adaptációs terhet az élőlénynek.

Még nyitott a kérdés,de nincs joga senkinek tényként beállítani feltevéseket.Pld:ősrobbanás,makroevolúció,stb.A c.biomass is csak feltevéseket fogad el tényként .Ez baj.

Egyre több a hívő,mert Isten van.Darwin tévedett.Jézus igazat mondd.Keressétek,higyjetek Benne,ne a hazugságban.