Jogos volt ez a szemrehányás anyósomtól? Más is így látja?

73-as, nyilván, gyerek nélkül is lehet àtélni örömet meg szeretetet, de nem azt a fajtát, amit a gyerek ad, azt meg nyilván gyerek nélkül nem éled át.

Természetesen, engem nem zavar, ha valaki nem vágyik erre, nem akarja, nem is kell mindenkinek gyerek, mint látszik a kérdésből, de én úgy értelmezem, te arra céloztál, azért nem akarsz gyereket, mert akkor félévesen nen lehet elmenni mellőle napokra. Na, hát erre mondtam, hogy ez a szülők nagy részének nem is probléma amúgy, nem is akarnak 6 hónapost otthon hagyni napokra.

Aki akat gyereket, és szereti, annak nem teher egy kicsit kibírni, hogy nem mennek wellnessezni apukávak egy ideig kettesben

Nos, ha a gyakori népének nem hiszel, mert nagyon úgy fest, tessék, itt egy gyermekpszichológus örök érvényű tanácsa erre az esetre:

[link]

Max 1 éjszak/2 nap wellnessre mennék először.

Egyébként én is voltam, amikor 6 hónapos volt a gyerekem, de csak 2 napra, második nap, délben már otthon voltam. Van ennek előnye is a gyerek és a nagymama szempontjából is, illetve nálam volt , mert 2 hónappal később kórházba kerültem 3 hétre, így nem akkor volt először ma mamára hagyva a kicsi, hanem már képben volt mindennel.

És nekem rengeteg tejem volt, lefagyasztottam , a nagyi azt vette elő a fagyatóból és adta cumisüvegből. Amúgy ő gyerekosztályon ápolónő, szóval nekem ilyen szempontból is egyszerűbb volt, mert nagy szakértelme van.

A válaszolók többsége azért nem tudja ezt elképzelni, mert annak idején ő ezt nem tehette meg. Ezért vannak annyira ellene.

Nem volt jogos a nagyi részéről ez a beszólás, mert lett volna lehetősége arra, hogy azt mondja, hogy nem vállalja a gyereket, ne menjetek el. Én vagy vállalok valamit örömmel, vagy nem vállalom. Szóval nem érthető ez az undok megjegyzés a részéről.

Amikor korábban beszéltetek róla, akkor semmilyen problémája nem volt, nem volt ellenvetése, most meg beszól, ez nem valami szép.

Én az elutazást, kikapcsolódást jónak és indokoltnak látom, mert egy anyuka bizony éjjel-nappal szolgálatban van és nincs semmilyen ünnepnap, amikor kicsit pihenhetne, ez az egyetlen esélyed a pihenésre, ha egy családtag vállalja a babát.

Az előző hozzászóláson elgondolkodva (és egyetértek az előzővel, 78-assal) jó, hgy nem kórházba kell menned és a nagyi is tudja, hogy jó helyen vagytok addig és nem egy plusz stressz és idegbaj, hogy műtenek, vagy ilyesmi.

"A válaszolók többsége azért nem tudja ezt elképzelni, mert annak idején ő ezt nem tehette meg. Ezért vannak annyira ellene."

Ez hülyeség. Én simán megtehettem volna, mert közel a nagyi és rendszeresen vigyázott is 1-2-3 órát a babámra. Az a válaszoló vagyok, aki írta, hogy 5,5 hónaposan elment egy lagzira, akkor is mondta anyósom, hogy nyugodtan maradjunk hajnalig, neki nem gond.

De én nem éreztem jól magam, arra gondolva, hogy a gyerek otthon sír egész éjszaka, mert a nagyanyja, bármennyit is van vele amúgy, nem én vagyok. EgSzerűen 6 hónaposan annyira pici, hogy szívem nem lett volna ott hagyni 2-3 napokra, nem is éreztem, hogy emiatt tönkremenne a házasságunk. Amikor gyereket vállaltunk, elfogadtuk, hogy egy kis ideig másképp kell élnünk, a gyerek igényeit figyelembe venni.

Most 15 hónapos, most már igen, azt mondom, belefér, hogy elmenjünk 1-2 napra, bár igazság szerint nem akarunk, mi szeretünk a gyerekünkkel lenni. Esti programokra szoktunk járni kettesben, de nincs rá igényünk, hogy nélküle menjünk el több napra, megjegyzem, abban sem látok problémát, ha valakinek igen. Csak azért egy 6 hónapos az 6 hónapos, nem 1,5 meg 3 éves, na.

Pont most megyünk el egy programra majd, akkor is a nagyi fog rá vigyázni éjszaka, mi hajnalban érünk haza. De ezt 6 hónaposan én nem tettem volna meg.