Miért van az emberek 90%-a teljesen kiakadva, ha egy nő nem akar a 30-as éveiig várni a szüléssel?

13:47

Felpontozlak mindkettőnél.

"Minden eshetőségre fel kell készülni."

Értem szóval arra is felkészülsz hogy majd a gyereked akinek lesz 800 életbiztosítása leesik egy lépcsőn és kitöri a nyakát. Te majd ott állsz és elkapod :)

Semmire nem tudsz felkészülni.

Mert fogalmad sincs arról hogy mi fog történni.

Nézd, ez annyi mindentől függ... Mamámat 10 évesen eladták cselédnek, 17 évesen férjhez ment, utána szült is két gyereket. Akkor mamának esélye sem volt arra, hogy kitörjön a nyomorból, jobb legyen az élete, stb. Egyszerűbb volt gyorsan lerendezni a gyerek kérdést és kész.

Anyukám 21 főiskolára járt, apukám 11 évvel idősebb nála, neki már volt lakása, autója, fix munkahelye (mert a hitele miatt aláírta, hogy 20 évig ott fog dolgozni!), keresete, így ők is bevállalták a bátyámat, mikor anyukám harmad éves volt a fősulin, levelezőn befejezte és kész. Unokatestvérem szakmunkásként végzett (porcelánfestő), ennek megfelelően 17 éves kora óta dolgozik, idén 19, most megy férjhez, és már babát is szeretne. Én egyetemista vagyok, elég nehéznek találom az iskolát, sokat idegeskedek, stb., nekem most nem kellene egy kisbaba, attól függetlenül, hogy a szüleim és párom is jól keresnek, tehát nem lenne ilyen problémánk.

Egyébként szerintem a nők nagy része szeretne szülni 25-28 éves kora közt, legalábbis én így látom az ismerőseimet, de nagyon nem mindegy, hogy milyen az anyagi helyzetük! Ráadásul az elhelyezkedésnél az is baj, ha valaki még nem szült, mert akkor nyilván hamar elmegy gyedre, és az is, ha pici gyereke van, mert ha beteg lesz a gyerkőc, megy majd táppénzre, ezért sokszor kitolódik 30 fölé, amikor meg már előfordul, hogy valaki nem is nagyon esik teherbe.

Viszont annak, hogy egy 18-20 év körüli lány érettségivel, munkaviszony nélkül, rossz anyagi körülményekkel kisbabát vállaljon, semmi értelmét nem látom, különösen akkor, ha a gyerek apja se áll mellette, és a lány szülei se támogatják, vagy egyszerűen nem tudják anyagilag támogatni. És ezzel sokan így vannak, hogy ha nem tudja eltartani, magáról is alig tud gondoskodni, akkor mégis minek szüljön gyereket?

A szüleinknek ennyi idősen mint most én vagyok már 3 gyereke volt, el tudták tartani őket, volt autó, lakás, és nyaralni is el tudtunk menni.

Mi nemrég kiköltöztünk külföldre, és a párom nemrég teherbe esett. Mivel már ő is 27 éves ezért nagyon sokat gondolkodtunk hogy tudnánk megoldani hogy megtartsuk, de sajnos egyszerűen nem jövünk ki 1 fizetésből, ő fél év munkaviszonyra semmi támogatást nem kapna, és 7 másik emberrel élünk egy lakásban ahol csak egy szobát bérlünk, mivel lakást bérelni itt egy vagyon (London). Az is szóba jött hogy haza költözünk, de otthon még rosszabb lenne a helyzet, albérlet, 1 fizetés, és vegetálás.

Ha előbb döntünk a kiköltözés mellett mostanra már van olyan anyagi biztonságunk ami mellett nyugodtan lehet gyereket nevelni, de a semmibe szülni szerintem nagy felelőtlenség.

Mindenben találsz valamit,amibe beleköthetsz!

Leegyszreűsítem,hogy megértsd: felkészülni mindenre nem tudok de amire igen,megteszem. Ez nem az a hely,ahol mások jóindulatára bízhatod magad. Vagy megteremted a szükséges( Mindenkinek más. Én pl nem egy romos lakótelepi lakásban akarom nevelni a gyerekem-ezért nyugodtan kövezzetek meg.) feltételeket,vagy mehetsz a híd alá csövelni és koldulni a családdal.

14:02

Nekem a 30 év körül 7 idegennel egy lakásban is vegetálás, de biztos én látom rosszul a világot... 23 évesen elegem volt a kollégiumból pedig ott csak 4-en voltunk.

14:07

Sajnos itt ez van, külön lakás bérlése ami nem tiszta penész, és legalább akkora hogy 3-an el lehet férni benne az egy itteni minimálbérbe kerül, plusz rezsi, valamint referenciákat kérnek hozzá. Az itt dolgozók 90%-a együtt él másokkal, ez itt teljesen normális.