Elárulná valaki hogy mi értelme az életemnek? Én már nem tudom.

3 éves koromban , elváltak a szüleim...anyával maradtam , és nem voltam hajlandó hétvégén se elmenni apához..mindig anyuval akartam maradni..6 évesen , kiderült hogy van valami anyu fülével..egy rutin műtét , pár nap pihi , és minden ok...a műtét lezajlott...anyát kitolták a korterembe..és otthagyták , nem várták meg amig felébredt...anyának leállt a légzése , és túl későn értek oda...meghalt...nekem hetekig nem tudták hogy mondják meg..csak annyit tudtam hogy kicsit még a korházba kell maradnia maminak..aztán..apuval vásárolni voltunk..és csörgött a telefon...a nővérem volt az (féltesó , felnőtt)..és hívott hogy menjünk át...egész úton arról áradoztam , hogy meglepetés buli lesz , amin majd ottlesz anya , és tökjólesz minden...apa tudta miért megyünk...teljesen beleéltem magam , hogy több hét után , végre láthatom..odamentünk..ottvolt pár rokon..égett pá gyertya...én még ekkor is azthittem , hogy ez a "beugratás" , és mingyár előjön Anya...beszélgettünk kicsit..aztán nővérem sirni kezdett..és közölte: "Mesike , a Mami nem jön már haza soha". Sírni kezdtem , szinte fel se fogtam...apunak nem volt munkája , ezért nővéremékhez kellett költöznöm , vidékre...2 évig ott laktam , aztán apának lett munkája , lakása , és végre vele lakhattam..de ő folyton dolgozott/dolgozik...reggeltől esteg..ha éppen otthon van,üvölt..nagyon durván , több éve.../pl. olyanakot hogy: te tetves szemé*láda, te mocs*os féreg,menj a pics*ba,ku*va any*dat. , és ilyeneket pl. azért , mert elölhagytam egy tányért..., tudom nemkéne..dehát ez van..gyerek vagyok , és nem hiszem hogy ez akkora bűn..én próbálok rendes lenni..,..az üvöltözés után kb. 1 órával , zokogva jön oda hogy bocsássak meg neki ,de rettentő ideges a munka miatt...megértem Én..de mindig rajtam csattan az ostor..naponta háromszor-négyszer el kell viselen , hogy ilyen durván üvölt..idegességembe elkezdek enni...amiatt mostanra nem vagyok "túl vékony"..emiatt piszkálnak a suliba ,szintén nagyon durván , egy barátom sincs , mert ha bárkiis szóba állna velem , "az osztály menői" őt is kiutálnák...magányos vagyok , érzékeny , elkeseredett...az egyetlen aki éltet , a cicám..Bagira..1 éve kaptam , egy ismerőstől..azóta ő jelenti nekem az életet..ha nem lenne , már rég egy autó elé ugrottam volna...és 2 hete..elszökött..ugyérzem nincs értelme élni..elegem van ...tisztában vagyok vele ,hogy vannak akiknek nincs mit enni , betegek...stb. de mindenkinek a saját gondja a legnagyobb...

mit tegyek most..ugyérzem lassan megölöm magam..

12,5/L