Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Igaza van a férjemnek, és...

Igaza van a férjemnek, és nekem ezt a viselkedést kötelességem tolerálni?

Figyelt kérdés

A férjem hat és fél éves gyereke enyhén szólva is neveletlen. Amikor itt van nálunk, próbáljuk emberi viselkedésre szoktatni, évek alatt minimális eredménnyel.


Tegnap is (szokás szerint) kiborult a bili. A gyerek képtelen megjegyezni, hogy ne mászkáljon mezítláb, vegyen papucsot. Este is rohangált ész nélkül, megkértem hogy vegye fel a papucsát (ez a kérés naponta legalább 20szor elhangzik). Mintha meg se hallotta volna, jött-ment tovább mezítláb. Amikor leült, megkérdeztem, hallotta-e, amire kértem. Mondta hogy igen, de arra már nem volt hajlandó válaszolni, hogy akkor miért nem fogadott szót.


Próbáltam a lelkére beszélni, hogy de illene szót fogadni, vagy legalább válaszolni, ha kérdezik. Semmi reakció, azon kívül, hogy a kiselőadásom közben az illendő viselkedésről elkezdett pimaszul belevigyorogni a képembe. Mondtam, hogy ezt így nem kéne, legalább ne röhögjön már ki. Erre még jobban röhögött, mire elszakadt nálam a cérna, és felemeltema hangomat.


Reakcióként elkezdett valami látványos műsírást nyomni. Látszott hogy mű, mert amint elfordítottam a fejemet, abbahagyta, ha visszafordultam megint bőgött. A megbánás szikrája nem látszott rajta, és amikor ezt szóvá tettem, már a műsírás közben is röhögött a képembe. Amikor lenyugodott, az apja megkérdezte, hogy mégis miért csinálta ezt, mire szintén röhögve letagadta az egészet, közölte hogy ő aztán nem nevetett.


Ezen a ponton mondtam neki, hogy oké, akkor menjen a szemem elől, fürdés, alvás, ne is lássam. El is indult, foghegyről még odavetve, hogy "jó, de akkor nem veszek papucsot".


Miután elaludt, szóvá tettem a férjemnek, hogy esetleg nem ártott volna valamilyen büntetést adni a gyereknek ezért a viselkedésért. A férjem persze elkezdte őt mentegetni, hogy de biztos nem engem nevetett ki, csak eszébe jutott valami vicces, meg hogy nem szándékosan nevetett. És odáig fajult ez a vita, hogy a férjem azt mondta, nekem kellene az emberi társadalom elvásársainak megfelelően viselkednem (nekem és nem a gyereknek, jó vicc).


Végül, mivel már évek óta ez megy, hogy pofázunk a gyereknek, és ő magasról tesz rá, mondtam hogy én nem kívánok tovább ebben részt venni, esetleg azokon a napokon, mikor a gyerek jön, én elmegyek itthonról, mert egyszerűen képtelen vagyok tovább tolerálni a tenyérbemászó modorát. És a férjem megsértődött, valamint közölte hogy ezt nem tehetem meg, mert nekem kutya kötelességem a gyerekét elviselni.


Azt aláírom, hogy el kell fogadnom, hogy van egy gyereke, aki időt tölt nálunk, ezzel nincs is gond. De nem hiszem, hogy az ilyen ocsmány viselkedést (és ez már a sokadik húzása volt) el kellene tűrnöm. És én nem látok más megoldást, mint hogy elkerülöm nagy ívben a kölyköt, ha már se a szép szó, se az ingerültebb hangnem nem használ, büntetést meg nem kap. De a férjem hallani se akar róla, hogy hétvégékre elhúzzak itthonról.


Ti mit gondoltok?



2015. júl. 14. 08:07
1 2 3 4 5
 21/50 anonim válasza:
9%
Amúgy meg tényleg nagy gondok ezek....örüljetek,hogy egészségesek vagytok és ,hogy éltek,majd ha megváltozik az életed negatív irányba, akkor rájössz ,hogy olyanokon problémázol amik kis problémák az életben....
2015. júl. 14. 09:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/50 anonim ***** válasza:
58%

Már mindent leírtak előttem, nem ragozom.

Csak annyit, hogy neked sokkal több átgondolnivalód van, mint az eddig szóba jött.

Ez a férfi rossz apa, sajnálom, de ezt le kell szögezni. Nevelni abszolút képtelen, gyengekezű és nincs szülői tartása.

Ha nem akarod ezt, ami a pár napra érkező gyerekkel zajlik, állandósulni látni a házadban, meg kell gondolnod, lesz-e közös gyereketek. Naiv dolog lenne azt gondolni, hogy az más lenne. Nem az, százszámra látom a példát. Így ezt a pár napot is nehéz kibírni, gondolj bele 18 évbe.

2015. júl. 14. 09:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/50 A kérdező kommentje:

#20,


van közös gyerekünk, 4 hónapos, itt alszik a kiságyában mellettem. Pontosan a közös gyerekünk miatt kellene valamit kezdeni a férjem gyerekével, hogy a közös gyerek ne azt lássa, amint már fel tudja fogni, hogy a nagyobbnak szabad olyan dolgokat, amiket neki nem. Mert az aztán holtbiztos, hogy én a sajátomtól nem fogom eltűrni az engedetlenséget, visszabeszélést, beszólogatást.

Az meg agyrém, hogy szegény gyerektől nem lehet elvárni dolgokat, ha csak hétvégékre meg pár órára van itt. Ezt mégis hogy? Ha nem lakik itt, nem kell viselkednie, vagy mi?

2015. júl. 14. 09:30
 24/50 anonim ***** válasza:
98%
Te hiába fogod a gyerekedet erős kézzel fogni, ha a férjed ugyanezt fogja előadni. Ugyanez a háborús állapot lesz a házban állandóan, azt meg nem hiszem, hogy a férjedet meg tudnád reformálni.
2015. júl. 14. 09:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/50 anonim ***** válasza:
69%

Én nem akadtam le a papucs témánál...

De az gáz, ahogy viselkedik. Időben el kéne kapni, mert egyre pofátlanabb lesz.

Szerintem szépen ülj le kettesben a pároddal.

Mert kell, hogy tiszteljen téged is annyira a gyerek, hogy nem röhög az arcodba.

El ne menj otthonról, nemár megfutamodj.

Beszéljétek meg, ez a legjobb. Szépen, kettesben, nyugodtan.

2015. júl. 14. 09:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/50 anonim ***** válasza:
64%
Nehéz helyzet. Igazából a papucs miatt én sem szólnék rá, az én lányom is állandóan mezítláb koslat, télen szólunk rá, de nyáron hagyjuk. Igazából én próbálom úgy nevelni, hogy csak abban korlátozom, szólok, amivel veszélyezteti magát (vagy másokat), illetve nem illő viselkedés (esetetekben a visszabeszélés, kinevetés). Nem tudom nálatok hogy van, miért ennyire kezelhetetlen a kislány. Azt el tudom képzelni, hogy az anyja mindent ráhagy, ti pedig mindenért szóltok neki, ezért a dac és csakazértsem a válasz. Ilyen esetben nem a gyereken kell kitölteni a dühöt, hanem a felnőtteknek kéne leülni és egyeztetni, hogy mit szabad és mit nem. Ti hogy álltok ezzel? Amúgy ha ennyire kezelhetetlen a gyerek, akkor szerintem nem kutya kötelességed elviselni, nevelni meg főleg nem. Az az anyja és az apja dolga. Így, ahogy jelenleg csináljátok, biztosan nem fogtok eredményt elérni vele.
2015. júl. 14. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/50 anonim ***** válasza:
53%

26. vagyok. Most, hogy elolvastam a többi kommentet, hozzászólást, kicsit módosítok.

Szóval lehet, hogy az anyja és az apja (biztosan) mindent ráhagy, te vagy egyedül, aki viszont nem. Tehát első körben valóban nektek a férjeddel kellene közös nevezőre kerülnötök, addig ne is lépjen be az anyja. Ez nem lesz egyszerű történet, ahogy elnézem a férjed "nevelési módszereit". Amúgy a leírásodból tényleg az jön le, hogy nem szereted a kislányt, ezt viszont megérzi.

2015. júl. 14. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/50 A kérdező kommentje:

Nem arról van szó, hogy nem szeretem. Hanem arról, hogy már nagyon hosszú ideje az megy, hogy én tépem a számat arról, hogy miket várok el tőle. Nem nagy dolgokat, olyasmiket hogy vegyen papucsot, mosson kezet, öltözzön át itthoni ruhába, tegyen rendet maga után, ne kotyogjon közbe, ha mások beszélgetnek, stb.


És én azt látom hogy semmi foganatja se a szép szónak, se az emeltebb hangnak, se a jutalmazásos rendszernek. Mert azt is csináltuk, hogy ha betartja a szabályokat, kap értük piros pontot, és ha 5 összegyűlik, kaphat valami apróságot, vagy kérhet plusz mesét, mozit vagy valami extra közös programot. Ennek az lett a vége, hogy akármit is művelt, mindig megkapta a piros pontját, és így nem rögzült a helyes viselkedés, ellenben a jutalmat megkapta.


Az anyja tényleg semmit se vár el, az az elve, hogy "az oviban úgyis annyi szabály van, otthon ne kelljen már megfelelnie egy csomó korlátnak". Az apja meg mentegeti és nem látja hogy nem oké a viselkedése, ráadásul nem is következetes vele.


Így én hiába küzdök, és egyre fogy a türelmem. Egyre inkább nincs kedvem ehhez a szélmalomharchoz, abba viszont képtelen vagyok beletörődni, hogy fittyet hány a kéréseimre, azokra a szabályokra, amiknek evidensnek kellene lenniük ebben a korban. És dühös vagyok a tehetetlenség miatt, hogy a két szülője holt közömbös és értetlen, és legyintenek mindenre, hogy "jó az úgy". Az óvónők nevelési tanácsadót javasoltak, mert szerintük nem megfelelő a gyerek mozgáskoordinációja, kellene járnia mozgásterápiára, valamint szerintük felmerült a hiperaktivitás és a figyelemzavar gyanúja is. Ez nagyjából február-március környékén lehetett. Mit gondoltok, azóta mi történt? Semmi, a gyereket se az anyja, se az apja nem vitte el, le se sz@rják az óvónők véleményét. És a neveléssel ugyanez van, mindenre legyintenek, hogy nincs semmi baj a gyerekkel.


Én meg belefáradtam már ebbe. Eddig csak neveletlen volt, most már szemtelen is, és ha én nem tudom megváltoztatni, vagy legalább alakítani rajta egy kicsit, akkor inkább félrevonulok. De ez a mostani dolog, hogy simán képen röhög, az nálam már igenis súrolja a tűrhetetlen viselkedés határát.

2015. júl. 14. 10:56
 29/50 anonim ***** válasza:
8%

Lepontoztatok ami nem izgat csak kérdem én.

Melyk az a gyerek aki ugy viselkedik mint egy robot? Aki mindent uhy csinal ahogyan a szülő mondja a gyerek mégse próbál ellenkezni!sot soha nem is beszel vissza?nem nevet ki? Esetleg soha nem is füllentet? Nincs ilyen ember a Földön!!


Csak azert irom le mert a kerdezonek van gyereke az mennyivel kesz különb?o tokeletes lesz?soha semmi problema nem lesz vele?


Kérdező apukának nem kedvesebb a ti kozos gyereketek mint a 6eves gyermeke aki mas anyától van!lehet neked ez faj?

Ha ig viselkedsz a te gyereked is atelheti ezt hogy majd a mostoha"Karja megnevelni 1hetvege alatt" remelem akkor nem fogsz kibukni! Papucsbol meg ilyen f...szsagbol ekkora problemat csinalni hogy inkabb lelepsz?ezt te irtad!

Te neveld kozos gyermekedet es be a maset!nem Te kuzkodsz a 6evesel,nem te vagy mellére amikor beteg nem te hozztad világra!! Foleg ha te miattad váltak el a szulei johogy utal a gyerek!apuka elhagyta a családját egy gyerekek...ez veled is megtörténhet!banj ugy azzal a gyerekek ahogyan szeretned hogy a tiedel is banjanak!!

Egy szulo sem hagyja hogy a gyereket bantsak,vagy rosszul bánjanak vele!!

"idézlek"tenyerbe mászó feje van!!

Rossz vagy velen nem szereted,ugyan mar a gyerek mit szeresen benned??ha az se mindegy hogzy ul le!!remelem apuk vegig kifog allni a gyerek mellet!!

2015. júl. 14. 11:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/50 anonim ***** válasza:
92%
Értem én amit mondasz, de azzal, hogy a gyerekre haragszol, amiért az nem fogad szót, nem érsz el semmit (mint ahogy az látható is). Itt a két szülőjével kellene közös nevezőre jutni. Most hirtelen így néz ki az esetetek. Van egy gyerek, akinek apja, anyja mindent megenged. Van egy mostohaanyja (vagy nemtom nem akarlak megsérteni), aki meg szinte mindent megtilt. A gyerek 6 évesen ebből annyit szűr le, hogy utóbbi rossz, mert mindig korlátok közé akar szorítani, míg másnál meg mindent szabad. Tehát kvázi nem a gyerek a hibás, hanem a szülők. Volt időszak, amikor én is (féltésből) szinte mindent tiltottam a lányomnak, úgy nézett ki a napunk, hogy ezt ne csináld, azt tedd le, vigyázz, ne ess el stb.stb... Aztán belegondoltam abba, hogy ha mindezt nekem mondanák, én mit éreznék. Hát frusztrálna rendesen és kb. 1 óra után már a hajam tépném, hogy mindig irányítva vagyok. Azóta visszább vettem és - mint írtam - csak olyan esetben szólok rá, ha magát vagy másokat veszélyeztet vagy tiszteletlen. Egyéb esetben működik a jutalmazás, ami nálatok nem lett jól csinálva (de ezt te is tudod és leírtad). És nagyon sok esetben kikérem a véleményét dolgokról. Sokszor engedek neki olyanban, amiben lehet. Példa: tegnap este már fáradt volt, de mesét nézett. Mondtam neki, hogy most már fogmosás aztán fekvés. Kérte, anya, még egy rövid mesét hadd nézzek (kb. 5 perc). Megengedtem neki, nem éreztem ettől szarabbul magamat. Utána viszont már nem engedtem többet, mert próbálkozott még. Megbeszéltük, megértette.
2015. júl. 14. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!