Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Szeretem anyukámat, de lelkile...

Szeretem anyukámat, de lelkileg terrorizál, szerintem mentálisan beteg. Mit kezdhetnék vele?

Figyelt kérdés

22 éves vagyok, még vele élek albérletben, de egyre nehezebben bírom. Folyton azzal jön, hogy még 8 éve van nyugdíjig, utána nekem kell majd ápolni, olyan házat vegyek, ahol Ő is tud élni pl.nyári konyhában stb. Egyszer mondtam neki, hogy gyűjtenünk kellene arra, hogy egynap, ha eljön az ideje otthonba tudjon menni, mert én nem fogom tudni munka, esetleg saját család mellett 100%ban ellátni, szerintem ezzel a jövőképpel úgymond terrorizálni egy huszonéves fiatalt elég kegyetlen dolog. Mikor ez szóba került olyan szinten kiakadt, hogy az hihetetlen. Alapból nagyon mártír természete van, de mellé még a lelkiterror, hogy öngyilkos lesz, ha én elhagyom rémes. Járok pszichológushoz, aki egyértelműen arra akar rávezetni, hogy álljak végre a sarkamra, és ne éljek vele, mert mérgező, de ez nem ilyen egyszerű. Szeretem őt, és sok jó tulajdonsága is van, nem rossz ember, csak mentálisan sérült, bár sosem ismerné be. Gyűjtöm az erőmet, hogy egynap összeszedjem a cuccom és elmenjek, de az utolsó percben mindig meggondolom magam. A másik dolog, amiért biztos vagyok benne, hogy mentálisan beteg, hogy féltékeny szószerint a barátaimra, illetve mikor volt kapcsolatom a barátomra, és neki a családjára is nagyon az volt. Az hiszi, hogy ha másokat is szeretek akkor őt nem vagy nem annyira. Pl.ha pozitívat mondtam az exem anyukájára képes volt elsírni magát, mert sértésnek vette, hogy más anyukáját dicsérem. Nehéz vele az életem, de mivel én vagyok a legkisebb testvér "rám maradt", tele van adóssággal, egyedül kb.anyagilag nem is tudna megélni. Ez a része nem is zavarna, ha mellé normális lenne, mert tudom mennyire kemény élete (életünk) volt a szegénység miatt, a hiteleket is anno miattunk vette fel, mert hát 3 gyerekkel albiba nyílván nem volt egyszerű. Sokszor szörnyen igazságtalannak érzem, hogy Ő sosem tudta nekem biztosítani, amit egy gyereknek kellene (sem anyagilag, sem érzelmileg), de tőlem most elvárja, hogy kvázi oldjam meg a problémáit, adjam fel a saját életemet érte. Próbáltam már milliószor beszélni vele erről, de mindig sírás a vége, és én vagyok a hibás, hogy bántom. Néha már ott tartok, hogy én magam gondolkozom öngyilkosságon, mert reménytelennek látom a helyzetemet. Gyenge vagyok lelépni, mert sajnálom és szeretem is, hisz mégis csak az anyukám, de a lelkiterrort sem bírom. Akkor sem lennék boldog, ha megszakítanám a kapcsolatot vele, mert lelkis vagyok, bűntudatom lenne, és hiányozna is. Annyira irigylem azokat, akiknek legalább az egyik szülőjük normális.

Mi szerinted a jó lépés ebben az esetben? Van 2 másik tesóm is, de az egyik teljesen megszakította vele a kapcsolatot, a másik pedig 400km-re költözött, nem is titkolva azt, hogy azért, mert terhesek voltunk már számára. Szerintem leginkább ebbe roppant bele, hogy próbált jó anya lenni, de amit csak lehetett elcseszett, és a gyerekei nem úgy szeretik, ahogy kellene. Vannak nála sokkal rémesebb anyák is, Ő legalább tényleg szeretett minket, és erején túl próbált teljesíteni pl.évekig 2-3 munkahelye volt, hogy legyen mit ennünk. Csak sajnos mellette a rossz döntései is számosak. Szóval nem olyan egyszerű a helyzet, hogy hagyjam magára, hisz pontosan tudom mi vezetett idáig, miért olyan, amilyen, de közben így boldog életem sosem lesz. Nem lenne bajom azzal, hogy jelenleg az anyagiak miatt együttélünk, ha látnám a végét és tudhatnám, hogy egyszer majd lehet saját életem is. Illetve, ha nem próbálna rám folyton lelkileg hatni a legkisebb dolgokért is. Pl.elfelejtek venni valamit a boltban, amit előtte megbeszéltünk és sír meg bűntudatot ébreszt bennem, hogy azért felejtettem el, mert nem fontos nekem, nem érdekel, amit mond stb. Ilyen apróságokkal van tele minden napom és már nagyon soknak érzem lelkileg.

Van esetleg arra mód, hogy valahogy leváljon rólam, de ne veszítsem el teljesen?


febr. 4. 07:42
1 2 3 4 5 6
 11/57 anonim ***** válasza:
74%
Neked már mindegy, kérdező, láthatóan úgysem fogsz lépni.
febr. 4. 09:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/57 anonim ***** válasza:
100%
Akkor majd magadtól rájössz egyszer hogy lépni kell. Nem pisis vagy már, nehéz de azért neked is van egy egészséged. Meghát ez mind szép és jó hogy ő anno ezt megtette de most ő vált azzá ami. Beteg, nem érdekli, vagy trauma tudomisén.. Lépj le vagy maradj de akkor ne itt hanem máshonnan kéne segitseget kerni
febr. 4. 09:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/57 anonim ***** válasza:
100%

Az enyem sosem fenyegetozott igy ongyilkossaggal, de megprobalta megolni magat amikor 29 eves voltam es nekem irt bucsu emailt amikor kulfoldon voltam (nem a tesomnak aki a kedvence). Rohanhattam haza, addigra mar teljesen jol volt, en meg fogytam miatta 30 kg-t az idegtol. Az ilyen szulok nem normalisak. Es soha nem valtoznak.

En erettsegi utan azonnal elkoltoztem, neked is ezt tudom javasolni. Es egy jo pszichologust vagy terapeutat.

febr. 4. 09:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/57 anonim ***** válasza:
96%

Kérdező: ha együtt fogsz élni vele, akkor a féltékenykedéseire rámegy a majdani házasságod, párkapcsolatod...

Szerintem, ha külön lakrészben is élne veletek, nem bírná ki, hogy ne menjen át hozzátok, illetve - elég erősen feltételezhető - hogy ha pároddal lennél, akkor azt is egyfajta "elfordult tőlem a gyerekem"-érzéssel élné meg. Az az érzésem, hogy ha pár órát töltenél pároddal a külön lakrészben, botrány lenne...

Írod, hogy simán barátaidra is féltékeny stb-stb...

Az a baj, hogy lelkileg mindig vissza fog rántani, ha vele élsz továbbra is... Testvéreid mit gondolsz, miért szakították meg a kapcsolatot vele?

Te nem tehetsz arról, hogy hiteleket kellett felvennie, sem arról, hogy anyagilag nem tud megélni...

Ha vele maradsz, amíg ő él, addig az életedet fel kell áldoznod a mártírsága oltárán és senkit se fog megtűrni melletted - nem úgy, hogy kimondja, hanem féltékenységi, sírási jelenetekkel...

Pszichológus kellene neki, nem tudom milyen kötődési zavarai vannak, de az a baj, hogy nem támogatólag áll az egészhez, a bölcs szülő azt mondja: a gyerekeket önállóságra kell nevelni aztán elengedni az életbe, ő pedig arra akar berendezkedni, hogy éljetek együtt továbbra is, mint írod is, házvásárlásnál figyelembe akarja vetetni: neki is megfelelő legyen a ház, ő majd veletek éljen...


Menekülés, de minél előbb!

Anyagi támogatással kapcsolatosan nem tudom mit mondjak, de együttélni vele - a saját érdekedben - nem tanácsos!

Ha másik testvéred lakna vele, akkor őt manipulálná, zsarolná, tartaná önmaga mellett...

febr. 4. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/57 A kérdező kommentje:
Pszichológushoz fordultam, mert rájöttem, hogy magamnak is köszönhetem a helyzetem, de nem tudom a megoldást. 1 év alatt annyit értünk el, hogy tisztábban látom a dolgokat, de még mindig nagyon kötődöm hozzá lelkileg. A pszichológus többször is felajánlotta már, hogy jöjjön velem Ő is, de hallani sem akar róla. Persze az is szörnyen zavarja, hogy én járok hozzá, és pontosan tudom, hogy azért nem akar velem jönni, mert ott nem tudna sírással mindent elintézni.
febr. 4. 09:43
 16/57 anonim ***** válasza:
88%

"hanem az is, hogy volt bátorsága lelépni mikor meg tudta, hogy apám bántalmaz minket. "


Miután szar házasságba, szar anyagi körülmények között szült 3 gyereket.

febr. 4. 09:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/57 anonim ***** válasza:
94%
Borzasztó, hogy egy elmebeteg miatt hány ember megy tönkre. Amit átélsz, az a stockholm-szindróma.
febr. 4. 10:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/57 anonim ***** válasza:
96%

Anyád egy xar alak.

Tudod mi a megoldás, de nem akarod elfogadni. Heti 1 telefon, havi 1 látogatás, végül öregek otthona, költözni tőle legalább 70-80 km-re.

Nem megy az elszakadás? Hát bocs, kicsi szívem. Akkor boldog önmarcangolsát 40 éves korodig, mert hogy egy ro*adt ember nincs a világon, aki így kötődni merne hozzád, az is biztos. Már a hideg is kirázott ahogy ezt így olvastam, ahogy írsz anyádról.

Elmenekült veletek, nahát, csodás. Tudod, ez a MINIMUM. Nem pedig valami nagy hősies dolog. Tudod mi a baj a pszichológusokkal, hogy nem mondják a képedbe mi van, hanem megpróbálnak óvatoskodni.

Hát itt remélem rádöbbensz valamire. Anyád egy S*AR ANYA! Egy elmeroggyant. Egy nárcisztikus. Egy toxikus fos ember.

Nem tetszik?

Eldöntheted. Sz/pod mellette a faxt még 20-30 évig, vagy éled a saját életedet, amiből neked is csak EGY van! Öngyilkos lesz? Hajjaj. Az örök duma. Persze, bármikor megteheti. De az nem a te hibád lesz. Ha nem akar éni, akkor hajrá.

Őszintén szólva, sokkal jobb lenne az életed, ha nem lenne. Csak egyszer be ne kattanj te is és ne te öld meg 40 évesen egy késsel.

Menekülj!

febr. 4. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/57 anonim ***** válasza:
87%
Hát ez lelkileg tényleg nagyon megterhelő helyzet, én megértem a tépelődésedet, hiszen vissza akarod neki adni a felnevelésed során kapott gondoskodását, viszont ez most olyan kiélezett helyzet, hogy konkrétan választanod kell, hogy ő vagy te. És ebben a dilemmában magadat kell választanod, mert te vagy a jövő. Nem áldozhatod fel a saját életedet érte. Rajta - bármilyen szomorú ezt hallani - nem lehet segíteni, mert csak pszichológus-pszichiáter tudna, arra pedig ő nem hajlandó. Ő elzárja magától a lelkileg jobb élet útját (de ha dolgozik, akkor munkaképes és vannak kapcsolatai, és lesz nyugdíja, ez reményt ad), de neked nem kell ebbe az utcába belemenned. Te saját magadért vagy felelős, nem őérte, aki saját magával szemben nem cselekszik felelősen. Költözz külön, engedd a sorsára, majd megoldja, ha rákényszerül. De ha neadj'isten, tényleg öngyilkos lesz, azért se veheted magadra a felelősséget, mert csak a saját életed árán tudnád megmenteni, ami rossz döntés.
febr. 4. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/57 anonim ***** válasza:
95%
18-as jol mondja, tudod a helyes utat de inkabb maradsz. Ez mar lehet egy mentalis gond nalad is, egyreszt azert is mert egy ilyen ember nem ember, meghat sajat eleted is van ember nem? hat akkor valassz hogy anyadnak szolgalsz vagy kilepsz ebbol es boldogan. en mar nem irom le olyan szintuen a mondatom mint a 18as tette, de remelem felvilagositunk arrol hogy bazdmeg nem lesz eleted. mas csaladdal, gyerekkel te meg az anyaddal mert ennyire kotodsz hozza. Nem ez is fura, hogy tudsz ennyire kotodni hozza... en az ilyen mar a holdig rugtam volna
febr. 4. 10:15
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!