Nem tetszik a gyűrű, amit kaptam. Tényleg bántó, ha ezt megmondom?

Az ritkán alakul úgy, hogy egész életedben hordani fogod. Én is szép gyűrűt kaptam, 4-5 évig állandóan rajtam volt, majd a szülések után lötyög az ujjamon, így elraktam. Nagyon sokan tesznek így.

Másrészt meg a Tiffany egy kifejezetten luxus kategória, ha a vőlegényed a hagyományt többre tartja a gyűrű értékénél, akkor nem fogja érteni, miért akarsz 2-3-400ezres gyűrűt hordani mosogatáshoz és bevásárláshoz is.

Aki azon megbántódik, hogy nem tetszik az ANYJA GYŰRŰJE, na azzal nem is baj, ha szakítasz.

Ezt komolyan mondom. Eleve milyen már, hogy ennyi nincs benne, hgoy vegyen valami személyeset, nem kell 300 ezres gyűrű, de erőltesse már meg magát.

Az meg, hogy jaj, szegény pasi érzései. Miért, mi nők nyeljünk be minden bromságot, mert jaj, szegény picie barátunk meg ne bántódjon??? Akkor inkább leszek szingli.

Amúgy meg szerintem iszonyú gáz, hogy "oké, kérjük meg anyuka gyűrűjével a nő kezét" - no comment - de mondjuk 4 lánynak adom oda éveken belül, mert mindig azt hiszem, tuti vele akarok élni.

Ez mi, de úgy őszintén? Mert szerintem rettentően gáz és egyáltalán nem férfias, sőt.

Bár nőként nem igazán tudom átérezni a helyzeteted, mert nekem a házassági szándék sokkal fontosabb, mint egy buta ékszer. Nem mellesleg a jegygyűrűt tekintem igazinak, azt meg kiválaszhatjátok közösen.

De azért elgondolkodtató, hogy megérett-e egy ilyen kapcsolat a házasságra, ahol úgy érzed, hogy emiatt nem szólhatsz a párodnak? Egy házasságban ennél komolyabb és súlyosab kérdésekben is kompromisszumokra kell jutnotok, a párod családjának véleménye nélkül.