Nincs szükségem sem szexre, sem párkapcsolatra. Normális vagy fura vagyok?

Pár sorban rólam: 26 éves nő vagyok, sportos, csinos, nagyon adok a megjelenésemre, személyi higiéniámra, minden nap megcsinálom a hajam, sminkelek, szépen öltözködök. 19 éves korom óta teljesen önálló vagyok anyagilag, mára már saját vállalkozásom van, átlagon felül keresek. Sokat dolgozok,rengeteg hobbim van, és sokat utazok is.

Egyetlen említésre méltó, hosszabb párkapcsolatom volt, ami 4 évig tartott, annak 1.5 éve vége van. Ahogy vége lett a párkapcsolatomnak, azt gondoltam, hogy össze-vissza fogok randizni, pasizni, és milyen izgalmas lesz, tele leszek új sztorikkal, emlékekkel, tapasztalásokkal. Egyből tudtam is, ki az első kiszemeltem, egy régi ismerős, aki mindig piszkálta a fantáziámat, össze is jött, csak a srác érzései elkezdtek komolyodni, én viszont csak jó barátként tudtam viszonyulni hozzá, annyi is lett a dolognak hamar. Egyébként az elején izgalmas volt, pár együttlét után viszont meguntam, mivel nem éreztem semmit a srác iránt, egy idő után kevés volt az a varázs, hogy jóképű és sportos, hiányzott a valódi érzelem, anélkül üres volt az egész. Ezen kívül levan töltve a tinder, mondjuk úgy 100-ból 1 srác tűnik érdekesnek, de pár szóváltás után ált. belőlük is kiábrándulok. Ha valaki komoly kapcsolatot keres akkor az a bajom, mert miért keresel tinderen komoly kapcsolatot? Ha valaki csak egyéjszakás kalandokat keres akkor meg az a bajom. Nem tudom elképzelni, hogy találkozzak egy idegennel ennek tudatában, és alig ismerve őt lefeküdjek vele.

Aztán jön mindig az érzés, hogy valójában rájövök, én nem is akarok senkivel párkapcsolatot, én jól érzem magam így, teljes az életem, nem hiányzik, hogy valaki mellettem aludjon este, vagy átöleljen. A jövőre nézve nincsenek olyan ambícióim, hogy házasság és családalapítás, mindig furcsállom is, ha egy nőnek ez a szívfájdalma, hogy nincs pasija, pedig ő már úgy megállapodna. El nem tudom képzelni, hogy lehet úgy család után vágyakozni, hogy még nincs is meg hozzá a megfelelő partner, honnan akkor a motiváció?

Igazából csak akkor gondolkozom el ezen az egészen, mikor ismerősök rácsodálkoznak, hogy nekem még mindig nincs pasim. Egyébként én ezt tök normálisnak érezem. Aztán amin még jobban kiakadnak: nem is szexelek senkivel. Egyszerűen ez sem hiányzik, eszembe sem jut soha, mivel nem ismerek egyetlen férfit se, akit annyira vonzónak tartanék, eszembe se jut a szex hiánya. Teljesen jól elvagyok nélküle, már szerintem lassan 1 éve nem szexeltem, de fel sem tűnne, ha valaki időröl - időre rá nem kérdezne. A kinézetem alapján mindenki azt feltételezi, hogy valami vad és buja nő vagyok, akinek sorban ugrálnak be az ágyába a férfiak minden este. :D

Mindig jön a kérdés: DE HOGY BÍROD? Ez az a kérdés, amikor elgondolkozom, hogy most akkor ki a normális? Fura vagyok? Oxigén nélkül nehezen bírnám, vagy víz és étel nélkül..

A valóságban a hobbijaim, új dolgok tanulása pl idegennyelvek, hangszerek, új sportok érdekelnek a legjobban, na meg az utazás. Imádok utazni és új országokat, kultúrákat felfedezni. A párkapcsolat, házasság, családalapítás meg eszembe se jutna, ha nem emlékeztetnének néha ezekre.

Persze nem mondom, hogy ha találnék egy olyan párt, aki tényleg passzol hozzám, hogy akkor nem lennék nyitott a dologra. De azt gondolom, mert úgy látom a környezetemhez hasonlítva magam, hogy annyira fura és más vagyok, hogy ez aligha lehetséges. Nem szenvedek szeretetben hiányt, elég szeretetet kapok a családomtól, barátaimtól, a kutyámtól. Akármilyen komikusan is hangozhat ez, nekem ez a szeretet elég, és szerencsére rég megtanultam saját magamat is szeretni.

Igazából csak azért íródott ez a kérdés, hogy így név és arc nélkül megmondhassa bárki az őszinte véleményét ezzel kapcsolatban, esetleg akadnak-e mások is rajtam kívül (mert a környezetemben egy ilyen ember sincs) akinek hasonlóan nem szerepel az életcéljai közt a megfelelő partner megtalálása , családalapítás. Aki szintén nem szenved a romantikus érintések hiányától, vagy a szextől. Akinek nincs különösen szüksége arra, hogy valaki mástól szeretetet kapjon. Vagy esetleg fura vagyok, pszichológiai eset, személyiségi zavarom van, tudomisén.