Miért állítják jó páran azt, hogy egy válás semmiség?

#50, valóban nagyon szomorú helyzet, mikor valaki szülők nélkül, árván nő fel. De ettől nem fogja magát jobban érezni az, akinek "csak" elváltak a szülei. Ne bagatellizáljuk el más problémáit. :)

Van, akinek élnek a szülei,de folyton veszekednek, esetleg bántalmazás is van - nem hinném, hogy azzal vigasztalják magukat, hogy "jaj de jó, legalább élnek".

Vannak barátnőm, akiknek elváltak a szüleik (egyikük tizenéves, másikuk baba volt még), és mindketten viselik ennek a következményeit. Előbbi esetében a párkapcsolat kiépítésének nehézségei és önértékelési+ kötődési gondok vannak jelen. Utóbbi barátnőm ugyan egy nagyon harmonikus kapcsolatban él (nemsokára esküvő),de ott csúnya volt a válás és apukája oldalán az új családdal vannak rendszeresen összezördülések. Gyerekkorában is sokszor hasonlítgatták a féltesóihoz és nem ő jött ki ezekből a versenyeztetésekből győztesen:(

Itt azért állítják sokan, mert nem tudnak eleve összehozni senkit, vagy csak rövid távú, max 1-2 éves kapcsolataik vannak, így azt se tudják miről beszélnek. Ha párkapcsolati problémáról teszel fel kérdést, a válaszolók 95%-a csak annyit tud hozzátenni, hogy pakold össze a két rongyod egy bőröndbe és távozz.

A való életben meg általában az van, hogy mindenki bort iszik vizet prédikál, azaz másnak osztják az észt, hogy válj el, jobb lesz mindenkinek meg az semmiség, de a saját kapcsolatukban meg életük végéig nyelnek, csak nehogy fel kelljen vállalni, hogy nem jött össze, vagy bármi kellemetlenséget (főleg anyagilag járna rosszul sok mindenki).

Szerintem viszont tényleg nem érdemes megmaradni egy rossz kapcsolatban, ha csak az tart vissza valakit, hogy más se jobb, főleg bizonyos kor felett. Mindig az egyedülléthez kell mérni a kapcsolatot.