Tényleg annyira borzasztó, pokoli a szülési fájdalom?

Én 29 éve születtem

Mérges is vagyok az anyamra hogy ilyen kifogásokat talált

De nyilván vannak olyan nők akik a csiklojukba rakatnak piercinget, én meg egy vercsepp látványától hányni tudnék…

Nyilván aki megszül 3 gyereket, az hozzam képest egy alien, mert én beledöglenek egy szülésbe az biztos…

Meg 10x rosszabb vagyok mint az anyám

Ő legalább egyet megszűlt es túlélte

Nagyon fajt, szo se rola. Sokaig vajudtam, azt hittem sose lesz vege. De visszagondolva a fajdalomat nem tudom mar felidezni, csak azt h tudom h fajt. Fura. Ettol függetlenül neken nagyon szep emlék maradt. Nem volt amugy szetszakadok erzesem. Nekem szimplan fajt😅 nagyon sokat szamitott h mindebt ugy es akkor csináltam mozdultam amikor utasitottak. Marmint a kitolasnal. Igy azt kb nem is emlékszem h fajt volna. A tolofajas mint fajas persze igen. De semmit nem ereztem abbol, h a babajon ki. Becsuktam a szemem es total ellazultam 2 nyomas kozott. Sose felejtem h csukott szemmel akkor szinte lattam ot a lelki szemeimmel ahogy ott van a szulocsatornaba. Ah leírhatatlan..

Na aztan egy ilyen szipiszupi szules utan a masodik csaszarral jott. Na az nekem horror elmeny volt. Ott azt mondtak ha ez az elso lett volna soha tobbe nem szulok

Azt mondtam* nem mondtak, bocsanat elirtam.

Ja es amugy a varras nekem fajt. Nem hatitt az erzestelenito. Es szoltam is faj, amire az volt a reakcio, h az kizart. Na.. :D

12es!

😄 igazad van! De az agy nem így működik! Töröl. A második szülés első fajasanal villant be, hogy bakker, ez tényleg ilyen és jöttek az emlékek, mi jön még ez után.

A másik, hogy az ember bármit kibír, ha a gyerekéről van szó. Nyílván nem én voltam a fontos, hanem, hogy legyenek tesók, mindenki így születik, egy gyerek áldozatokkal jár és mindenért kárpótol...

Kívánom, hogy egyszer te is légy részese!😊

Az első elég fájdalmas volt, de mondjuk kevésbé, mint az epegörcs vagy mint mikor a vakbelem bedurrant. Csontom tört régebben, annál viszont sokkal jobban fájt és voltak "szétszakadok" vagy "ezt nem bírom ki" pillanataim is, de voltak közben enyhülések is. Csak arra tudtam gondolni, hogy legyen már vége.

A második is fájt, de azt kell mondjam, hogy voltak fiatalkoromban nagyon erős menzeszgörcseim, amik intenzívebbek voltak. Szóval fájt, de nem éreztem azt, hogy kibírhatatlan.

A szules maga az ugy elment, fajt, nagyon, orditottam en is, de ami utana kovetkezett…

1,5 oras varras es a mehemet is atmostak haromszor, mert nem akart elallni a verzes.

Na az rosszabb volt mindennel. Ugy orditottam, hogy tobben is beneztek a folyosorol, hogy mi folyik itt. Nem akartak elaltatni, de azt kellett volna, igy utolag belegondolva, brutalis volt.

En is a szulestol feltem, meg a gatmetszestol, arra nem gondoltam, hogy repedhetek is es ez az egesz rosszabbul is elsulhet.

Szoval kar ezen aggodni, sose tudhatod, hogy mi lesz a rosszabb 😂

Azért, mert vannak, akik tényleg belehaltak.

De azért tényleg kíváncsi leszek, te hogyan éled meg, mit mesélsz, mennyire fájt!😌

De most komolyan. Minden bántás nélkül. Csak kíváncsiság. Mikorra vagy kiírva?