Igaz, hogy a tudományok meg fogják dönteni teljesen a kereszténységet, az iszlámot, a zsidó vallást, a hinduizmust, a buddhizmust stb.?

#89.

Hitt benne. Kijelentette rettenetesen világosan, hogy elutasítja az ateizmust, ahogy az antropomorf, meg a személlyel rendelkező isteneket is. Kimondta, hogy HISZ Spinoza panteisztikus Istenében.

Egy rakat tudós volt hívő. Nem értem, milyen alapon jössz te az Ő tudásuk megkérdőjelezéséhez. Maimonidész, Kopernikusz, Newton, Schrödinger, Heisenberg, Einstein, Lematrie, Gregor Mendel stb. stb. Jogod ugyanis nincs hozzá morális szempontból, amíg nem teszel le hozzájuk hasonló mennyiségű és milyenségű dolgot az asztalra és nem cáfolod meg a tudományosságukat vagy éppen a hitüket. Mind-mind olyan nevek, akik annyira elemi dolgokat fedeztek fel és olyan nagyot alkottak a tudományok területén, hogy a mai napig tanítják a neveiket talán már általános iskolában is, de gimnáziumban már biztosan. Ja, bocsánat. A kedvencem az antiteista csoportok borítóképe, amin ott pózol telibe többek között Newton is.

A vallások ma már nem keresnek tudományos kérdésekre választ, így nem is érinti őket a hit. Miféle életszemléletről beszélsz? A tudomány objektív és nincs életszemlélete. A vallás szubjektív és hit alapú. A vallás és a vallásfilozófia nem természeti dolgokkal foglalkozik. Mindezekre nincs bizonyíték, ezért hihetsz vagy nem hihetsz bennük. A tudomány ezzel szemben a kézzel fogható, mérhető stb. dolgokat vizsgálja, amelyekről tudásunk van vagy amiről tudás szerezhető.

#90.

De, válaszoltam. NEM, nem sejteni lehet, hanem amennyire a tudomány tud biztosat állítani (hisz minden megdönthető) meghatározható, hogy kik által íródott, hogy és hol keletkezett. Irodalomtudomány, filológia stb. Eleve valószínűtlen, hogy valaki direkt írt volna hülyeségeket az ókorban, illetve a középkorban a vallás témakörében. Akkoriban ez rettenetesen komoly volt és nem volt viccelődés ilyen téren. Meglehetősen jól tudjuk egy szöveg keletkezését rekonstruálni.

A helyes kérdés az lenne: "Honnan tudod, hogy igaza volt ezeknek a szerzőknek?". - Hiszem és nem tudom.

#92.

Semmit nem bizonyít. Mivel nélkülözte a hívő gondolataiban a tudományos módszertant, ezért magánvélemény. Ahogy az ateizmus is. Nem is a hit igazának bizonyítása végett említettem.

Ugyanakkor azt bizonyítja, hogy valahogy mégiscsak megfér a hit és a tudomány egymás mellett, ha már a tudomány ilyen jelentős képviselői, illetve a tudomány fejlődéséhez ilyen jelentős mértékben hozzájáruló személyek közül sokan maguk is vallásosak voltak. Nem azért, mert elnyomták volna őket egyébként (Newton például kimondottan egy olyan teológiai rendszert követett, ami nem volt túlságosan nyerő sem a római katolikusoknál, sem a protestánsoknál és bár Nagy-Britanniában mellékes, de a keleti keresztényeknél sem), nem is csak nagyon régen (sokan a felsoroltak közül 20. századiak és a modern tudomány radikális, ugrásszerű fejlődésének korszakában tevékenykedtek és járultak hozzá az innovációkhoz, felfedezésekhez, mára szinte legjobban alátámasztott elméletekhez erősen), hanem tényleg a hit valamilyen fajtáját gyakorolták. Arra is utal, hogy a kettő nem ellentétes egymással, legalábbis amennyiben ilyen jelentős tudósoknak sikerült mindenféle erőszak nélkül a kettőt összeegyeztetni. Szerintem ők azért eléggé a tudomány által átitatva élték az életüket...

Senki nem állította, hogy bizonyították volna. Ugyanakkor azt állították, hogy a tudomány és a hit ellentétesek.

Az én életemben speciel eléggé jelen van a történettudomány, a fizika, a filozófia és a matematika. Elfogadom a tudományos tényeket, illetve a tudomány által legjobban alátámasztott elméleteket, ugyanakkor hívő vagyok. A TUDOMÁNY SOHA NEM FOGJA ALÁTÁMASZTANI, SEM MEGCÁFOLNI A MATÉRIÁN TÚLI DOLGOK LÉTEZÉSÉT. Ezt egy ateista ismerősöm mondta.

#99.

Annyira bírom, amikor egyesek úgy gondolják, hogy minden hívő evolúciótagadó, ősrobbanást tagadó, oltásellenes, meg a rockzenét és a jógát ördöginek tekintő, kötött pulcsis, Bibliával ordibáló és hadonászó, szektás félidióta. A legjobb, amikor jönnek az összemosások, majd számon kérik mondjuk egy katolikuson néhány amerikai neoprotestáns, meg resztoriánus szekta álláspontját.

Elárulom: a teremtéstörténeteket, meg a hasonló világeredetről szóló mítoszokat már Szt. Ágoston és Maimonidész sem értelmezték szó szerint, sőt, szinte eretneknek tekintették, aki ezt tette. Ez nem egy új, a modern felfedezésekhez erőszakolt elképzelés, hanem ókori és középkori gondolkodók sem gondolták így több esetben.

Másrészt te elég szépen felbontottad: a kettőt egyszerre is el lehet fogadni. Aqunioi Szent Tamás neve ismerős? Elég jelentős és nagy filozófus volt, aki erősen befolyásolta a nyugati filozófiát és majdan még a materialista filozófiai irányzatokra is hatott valamilyen téren, akár közvetetten, akár közvetlenül az ő bölcselete. Ő jelentette ki, hogy két igazság van, a hit és a tudás igazsága. Mindkettő más területtel foglalkozik. A kettőt akkor nem lehetne együtt elfogadni, ha a kettő ellentétes lenne. Ma már ilyen nincs.

A keresztények szerint Máriát a Szentlélek termékenyítette meg. Mivel a kereszténység nemcsak szimplán egy istent imád (pl.: monolátria vagy henoteizmus, ahogy az Ahnetatonnál/Ehnatonnál és a korai izraelitáknál is volt), hanem egy korlátlan, örökkévaló, legfelsőbb, mindenható Istent vall, ezért nyilvánvalóan hiszi, hogy képes úgy áldottá tenni egy nőt céljának megfelelően, hogy az ne legyen az ellentétes a szintén saját maga által természettel sem. Nyilván a keresztények úgy hiszik a muszlimokkal, zsidókkal, zoroasztriánusokkal és a hinduk főáramával (Brahman/Ísvara), hogy Isten az, aki megteremtette az egész világot és Ő az, akitől származnak a természet erői is. Assisi Szent Ferenc erre még egy lapáttal rá tett a panenteizmusával. Aztán ebből a számos vallásban megtalálható gyökből származott egyébként Baruch Spinoza természeti teológiája és panteizmusa is, amiben Einstein hitt. Egyébként egyetértek a 98. válaszolóval. Ha a vallásokat cáfolni akarnánk, akkor olyan dolgokat kellene keresni a szentirataikban, amelyeket utólag is lehet ellenőrizni és a bizonyítékok alapján cáfolni.

Márpedig ilyenből meglehetősen kevés van, és amik vannak, azok általában nem is szó szerint értelmezendőek a főáramú vallásosságban, illetve sok esetben már a vallás korai évszázadaiban sem értelmezték szó szerint. A kereszténység továbbá vallja, hogy a Biblia Istentől ihletett, ugyanakkor emberi kéz által írott. Teljesen egyértelmű, hogy mitikus jellemzők is átszövik. A gond akkor lenne, ha a Bibliára úgy tekintene a kereszténység, mint egy szó szerint értelmezendő, Isten által írt műre.

#98.

Amennyire Szt. Ágostont és Maimonidészt is kereszténynek, illetve zsidónak lehet nevezni. Sőt, nagyon fontos filozófusok voltak. Keresztény, aki "Christos követője"/"krisztusi". Zsidó vallású az, aki a zsidó nép/nemzet ősi vallásának és annak tanítóinak (próféták) tanait hiszi és követi. Az etimológia, illetve a jelentés alapján adja magát a definíció. Ugyanakkor ezen szavak pontos kifejtésével, jelentésének magyarázásával már a filozófia és a teológia foglalkozik. Nyilván egy amcsi szektás mást fog levonni ezekről a fogalmakról, mint egy európai vagy ázsiai főáramhoz tartozó ember.