Igaz, hogy a tudományok meg fogják dönteni teljesen a kereszténységet, az iszlámot, a zsidó vallást, a hinduizmust, a buddhizmust stb.?
Olvastam az interneten.
De nem értem, hogy akkor miért vannak olyan tudósok természettudományos és társadalomtudományos területeken is, akik ezeket követik... Erdélyi Ágostonnak is volt egy csomó videója erről. Meg Dawkins is mondott hasonlót.
Akkor a vallásos tudósok miért nem tagadják meg a hitüket? Hogy lehet fizikus, kémikus, matematikus, történész, filozófus stb., ha közben vallásgyakorló?
#80.
"gátlástalan ego-mániákusok"
Ezt mi alapján állítod (jelentsen bármit is)?
Épp, hogy egó-ellenesek voltak. Vannak olyan írások is, amelyeknek még a szerzőjét sem ismerjük, mert vagy nem adott hozzá nevet vagy másnak tulajdonította, épp azért, mert nem az ő személye a lényeg, hanem az üzenete.
válasza:"Vannak olyan írások is, amelyeknek még a szerzőjét sem ismerjük"
Tényleg hitelesek..., nekik aztán biztosan elhiszem amit írnak.
#82.
Miért is? Minek kellene szerzőt írni egy irodalmi alkotáshoz? Nem a személye a lényeg, de az irodalomtudomány alapján általában tényleg papok, szerzetesek, jógik stb. voltak, legalábbis a nyelvhasználat, kulturális hatások stb. alapján.
válasza:"Olvasd el a világvallások szentkönyveit! Ezeket nagyon fejlett mesterek, remeték, papok, szerzetesek, próféták stb. írták."
"Vannak olyan írások is, amelyeknek még a szerzőjét sem ismerjük,"
Akkor most ismerjük vagy nem ismerjük?
"Épp, hogy egó-ellenesek voltak. "
Ha nem ismerjük akkor honnan tudod, hogy milyenek voltak? Az, hogy leírt valamit nem jelenti, hogy komolyan is gondolta vagy bármiféle segítés lett volna a célja.
Hogyan állapítod meg, hogy aki írta az komolyan azt is gondolta?
Hogyan zárod ki, hogy nem csak manipulálni akart azokkal a gondolatokkal másokat vagy esetleg csak szórakozásból írt valami vagy bármilyen egyéb eshetőséget?
válasza:#84.
Lásd: a Tóra több forrású. Nem írhatta Mózes az egészet egyetlen ihletésre, ugyanis eltérő hagyományok tükröződnek benne. Volt számos olyan írás, forrás, amit később neki tulajdonítottak, megbújva az Ő tekintélye mögött. Feltehetőleg csak egy kisebb része származhat tőle. Az irodalomtudomány szerint az egyik említésre méltó forrás a babiloni fogság körül keletkezett papi forrás, amit papok írtak, ahogy a neve is mutatja. Ez egyértelműen megállapítható a szöveg alapján. Főként kiegészítik a korábbi szövegeket a rituálék, áldozatok, szertartások pontos leírásaival, a korábbi szokásjog nagyon precíz írásba foglalásával stb.
A Védákról szintén egyértelmű, hogy nem 5000 évesek, ahogy egyes hagyományok állítják, ugyanakkor valóbban a legősibb rétegei (Rigvéda) mellett eltörpül minden más vallás szentiratának kora. Itt sincs minden esetben megnevezve szerző és itt is van, hogy több forrásból származnak a hagyományok. Ugyanakkor egyértelmű, hogy risik, papok stb. írták a szöveget. Egyértelmű a szöveg tanulmányozása alapján.
Onnan, hogy ezek később bekerültek a kánonokba és eléggé tekintélyes vallási vezetők nyálazták át. Kohének, brahmanák, papok, szerzetesek stb. Egyértelműen nem tettek volna bele olyan írásokat is a szövegbe, amelyeket nem ítéltek oda valónak.
válasza:" ...nem tettek volna bele olyan írásokat is a szövegbe, amelyeket nem ítéltek oda valónak."
Valóban. De milyen módon függ össze az, hogy ők "oda valónak" gondolták azzal, hogy mennyi az igazságtartalma/valós alapja az írásnak?
A kommunista rezsimeknek is kiválogatták a számukra elfogadható írásokat, de ez vajon igazolja azok valóságtartalmát???
HA egy szelekció ideológiai alapon történik, akkor nem azt vizsgálják, hogy mennyi az igazság a vizsgált dologban, hanem azt, hogy mennyire homogén az ideológiával!
#87.
Kivéve, ha nyilvánvalóan abszolút hiteltelen egy írás. Például olyan evangéliumok, meg szútrák, amelyek még csak nem is azonos régióban keletkeztek. Időbeli eltolódásról meg már ne is beszéljünk. Jogos arra következtetni, hogy nem éppen hiteles egy szöveg, ha mondjuk Felső-Egyiptomban írták, mindenféle kapcsolat nélkül, több generációval később, amúgy a főárammal összeegyeztethetetlen nézeteket valló szerzők.
Mivel én hiszem, hogy ezek az emberek lelkileg magasabb szinten álltak, ezért elfogadom a döntésüket is. Ettől függetlenül minden joga megvan valakinek ahhoz is, hogy a főáram által kiátkozott, elvetett szövegeket kövessen, ha ő meg abban hisz.
válasza:#76.
"A hit és a tudás nem ellentétek. "
Bizonyos szempontból BIZONY AZ: az életszemlélet szempontjából. A HIT nem tűri a kételkedést, ezért szellemi fejlődési ZSÁKUTCA!
"A hit ellentéte a hitetlenség, a tudás ellentéte a tudatlanság."
Ez elég zagyva állítás, több oldalról is támadható.
- Lásd, mint fent,
- sokszor a tudatlanság forrása maga a hit...
"Einsten is ezért volt vallásos."
Hányszor jöttök még elő ezzel a közhellyel!? A tudós csupán valami felső rendező elv meglétében gondolkodott! Tudása abszolút nem igazolja bármelyik vallás teológiai ungabungáit, liturgiai hókuszpókuszait!
válasza:86
Nézzük a feltett kérdéseket:
"Akkor most ismerjük vagy nem ismerjük?"
Tehát nem ismerjük csak sejteni lehet. Ezt fejtetted ki jó hosszan és akkor erről a részről
"Olvasd el a világvallások szentkönyveit! Ezeket nagyon fejlett mesterek,..." megint lemaradt az, hogy ez pusztán a te hited.
"Ha nem ismerjük akkor honnan tudod, hogy milyenek voltak? Az, hogy leírt valamit nem jelenti, hogy komolyan is gondolta vagy bármiféle segítés lett volna a célja.
Hogyan állapítod meg, hogy aki írta az komolyan azt is gondolta?
Hogyan zárod ki, hogy nem csak manipulálni akart azokkal a gondolatokkal másokat vagy esetleg csak szórakozásból írt valami vagy bármilyen egyéb eshetőséget?"
Ezekre nem válaszoltál. Felteszem mert a kijelentéseid mögött szintén csak hit volt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!