Anyós nem jön el az esküvőmre, ha nem hagyományos ruhát viselek! Normális dolog ez?

Én most tanulok pszichológiát, még csak másodéves vagyok, de már tanultunk sok mindent. Én is azt mondanám amit egy korábbi hozzászóló, h ő akar a menyasszony lenni:S

Ilyeneket nagyon régen hordtak, talán az ő korában, vagy még azelőtt. A párod nem áll melléd? Nem értem.

1. a virágok nélkül, 2., és az utolsó kép, bár abból nem sok látszik.

Az az áttetsző felsőrészes, na az valami borzalom - mármint a felső része, a szoknyája szép.

Igen, az tény, hogy a te napod.

De a párodé is. Anyósod pedig a párod anyja. Ő szülte, ő nevelte neked olyanra, amilyen (ok, vitatkozhatunk, hogy magától lett olyan, de azért anyósnak jár némi tisztelet).

És ha a párod már megkért a konfliktus konszenzusos rendezésére, akkor ebből leszűrheted, hogy neki fontos, hogy az ÉDESANYJA ott legyen az esküvőjén.

Én nem lennék képes egy ruha miatt megbántani a páromat. Biztos van olyan megoldás, ami mindkét félnek megfelelő.

Nekem a 2. és a 3. tetszik nagyon, a többi nem igazán..

Vőlegényeddel ülj le, beszéljétek meg ezt a dolgot. Ha most nem áll a sarkára az anyjával szemben, akkor mi lesz később? Gondolj csak bele. Ha nem szedi ráncba a párod a leendő anyósod, én elgondolkodnék, hogy vajon tényleg hozzámenjek-e? Könnyű ezt így leírni, de később ebből komoly problémátok lehet. Szerintem nem csak lehet, ha lesz is biztosan.

Nem normális egyáltalán a viselkedése. Ne hagyd magad vele szemben, hallgasd meg a véleményét, de megfogadni nem kell, ha neked nem jó az, amit mond. Jelen esetben borzalmasak ezek a ruhák, amiket most linkeltél be, mind a kettő. Nem csodálom, hogy nem tetszik neked sem.

Szóval beszélgess el a kedveseddel ezekről a dolgokról. Jó lenne, ha melléd állna, elvégre egy külön család lesztek.

Remélem sikerül megbeszélnetek, és boldogok lesztek! Majd írd ám meg, hogy mire jutottatok! :o)

Nahát:D Nálunk tök ugyanez volt:D

Anyám mindenbe beleakart szólni, a párom nagyon sokat sírt, többek között a ruha miatt, ő hosszút szeretett volna, semmi extrémet, csak nem habos babost..

Aztán jött az étel.. a terítés, elkezdett anyám beszélni a pappal, h de mégis lesz templomi meggondoltuk magunkat stb.

Na amikor én ezt megtudtam.. nagyon kiborultam, a párom elmondta h miért sírt annyit miket csinált az anyám.

Nálunk megoldódott, elmentem anyámhoz, ideges voltam és elmondtam neki h nagyon gyorsan állítsa le magát (Jött azzal ő is h akk nem jön el) Mondom akk nem jössz el, gondolod ez rólad szól, örülj neki h meghívtunk, és nem külföldön egy tengerparton keltünk egybe, ha nem tetszik nem jössz el. Nem téged veszlek el... ha nem tetszik a barátnőm, akk annyi nem nézed és engem se. Anyám lesápadt.. rájött h miket csinált, utána olyan csöndben volt, h a kutya lihegését lehetett hallani... azóta anyám nagyon jól bánik a barátnőmmel, egy rossz szó sem hagyta el a száját.. végigmosolyogta az esküvőt, mindenkinek dicsért minket, ez volt 3 éve. Nincs kioktatás, beleszólás, tanácsadás amire nem lennénk kiváncsiak. Anno ő kért bocsánatot a páromtól (Magától ment oda.)

A párodnak az a minimum h ki áll melletted!