Nincsen senkije és én képzelődöm, vagy ennyire profi?

Szerencsétlen pasi..

Igen, paranoiás vagy, beképzeled a dolgokat. Élvezed, hogy konfliktust generálhatsz? Jó érzés tönkretenni ezt a kapcsolatot?

Ha van egy kis esze, hamarosan tényleg nem lesz senkije, mert úgy kivág a kombinálásod miatt, mint azt a bizonyos macskát.

Kezeltesd magad, komolyan.

Én sosem értettem ezt a görcsös bizonytalanságot. És ha megcsal? Akkor mi van? Szerintem amit te most magaddal meg a kapcsolatotokkal művelsz az még annál is rosszabb, mintha fűvel, fával kefélne!

Egyszer megkérdezte a barátnőm, hogy én, hogyan tudok ennyire vakon bízni a páromban. Erre én azt mondtam, hogy azon túl, hogy rászolgált a bizalmamra, én úgy döntöttem, hogy szabad emberek vagyunk mind a ketten szabad akarattal. Abban a hitben nem ringatom magam, hogy én vagyok a világ legjobb nője, mert ekkora hazugságtól nemhogy a plafon szakadna le, de egyenes megbomlana a tér-idő kontinuum! Mi megbeszéltük, hogy inkább a balhé nélkül szétválás, mint megcsalás. Mivel szabad ember ettől függetlenül még dönthet a megcsalás mellett, én azonban nem vagyok hajlandó, ezen enni a kefét! Főjön az ő feje! Mert megcsalni sem leányálom a másikat. Azt magunkban tartani, vigyázni nehogy elszóljuk magunkat, vagy lebuktassuk magunkat. Ha akkora csődör előbb-utóbb le fog bukni, de addig is boldog leszek és tudatlan. Majd ráérek akkor körmöt rágni, ha az egész kiderült.

Szóval szerintem végy egy mély levegőt, lépj két nagy lépést hátra és végre vedd szemügyre a kapcsolatodat! Úgy istenigazából! Nézd meg miért is kell enned a kefét? Minek kell idegeskedned? Ha megcsal ki fog derülni, ha nem akkor feleslegesen nyivákolsz itt, és a végén lehet oda a kapcsolat is. Hinned kell abban, hogy jól választottál férfit, és olyan ember mellett vagy aki szeret, becsül. Ha nincs bizalom, akkor nincs szerelem sem! Csak egy illúziód a szerelemről. És szerintem megérdemeljük, hogy boldok legyünk, szóval ne rontsuk el a murit saját magunknak! ;)