Akinek autista a gyereke de nem gondolta volna előtte, annak milyen tünetek alapján bizonyították be a szakértők, hogy mégis az?

Teljesen jogosan kételkedsz.

12 éves lányom ennél sokkal határozottabb tüneteket mutat ( néhány kivételezett emberen kívül ne érjen hozzá senki,kismillió dologtól undorodik,szemkontaktust nem tart,komoly szociális problémái vannak,kényszerekkel küzd...és még sorolhatnám.)

Ennek ellenére a Vadaskerti gyermek pszichiátrián úgy gondolják,nem autista.

Mindenképp vizsgáltasd ki,de a leírtak alapján nem tűnik autistának,szerintem még asperger-szindrómásnak sem.

Egyik ismerősömnek enyhén autista a kislánya. 3 éves korában diagnosztizálták. Későn kezdett beszélni, furcsán futott a kezeivel kalimpált közben, és furcsa hangon hisztizett. De nem volt a hiszti jellemző. Egyébként nyugis szeretetreméltó kislány, szemkontaktus is van, bár rövid. Picit érzékelhető azért idegen számára, hogy mintha valami lenne nála.

Az én kisfiam remélem nem az, Ő akkor szeret hallgatni amikor Ő akar. Ami érdekli eltud vele lenni sokáig, ami nem, azt vagy el se kezdi, vagy 2 perc ahogy írod. Ugyanakkor nagyon okos, szépen beszél is, de úgy tűnik nincs is ott órán néha, de tudja a választ, ha megkérdezik. Szerintem ez gyerekszokás, és fel kell költsük az érdeklődésüket bizonyos dolgok iránt, ha az fontos a számukra. Elvégre nekünk is van amihez van kedvünk, s amihez nincs.

Nekem is el kellene mennem megnézetni szerintetek ? Mit gondoltok ?

Kik azok a mások, akik erőszakoskodnak , hogy nézesd meg a kicsit ?

Mert lehet, ám, hogy látnak ők benne valamit, amit egy anya elfogult, és ahogy írod, nem tudja elfogadni, bár látja - de mégsem akar tenni, nehogy az amit sejt igaz legyen. A többiek pedig nem merik kimondani az igazságot, hogy valahogy látják, hogy valami nem épp kerek. )Én a kislánynál és anyukánál nem mertem kimondani, de ez úgy kezdődött, hogy mondták neki mások, és nagyon rossz néven vette. De szerencsére elvitte, és mostmár örül, mert a kicsi szépen fejlődik nagyon anyuka pedig elfogadta, és már örül, hogy mégis elvitte. Gondolom már nem is sértődősködik tovább azokon, akik merték neki jelezni a problémát.)

Vidd el nyugodtan, ha semmi, akkor örülhetsz, hogy minden rendben, és csak kis egyéniség a kicsi.

Ha pedig találnak valamit az is enyhe lehet, és akkor is örülj annak, hogy elvitted és így hamarabb megkapja a neki járó fejlesztést, és gyönyörű élete lehet. Te pedig ha utóbbi van, ne aggódj, mert jót tettél, és fogadd el a helyzetet, úgy könyebb neked is és neki is.

Ne legyél csalódott ! És nem biztos, hogy súlyos a helyzet. Ne fogd fel súlyosabbnak mint ami. Majd megmondják az orvosok mi van, és ha van is enyhe fokozata, ne fogd fel súlyosnak ! Nem minden súlyos !

Nyugodj le szépen, főleg míg nem tudsz pontosat. Magad is bevallod nem problémamentes. Ha nincs is koomolyabb probléma, lehet így is kapsz némi segítséget, hogyan nevelni. Nyugi

Darryl Hannah is autista. Az egyik ismerősőm lánya akkor lett azzá minősítve, amikor vigasztalhatatlanul zokogott az Oroszlánkirályon, mikor meghalt Szimba apukája. És felhívták rá a figyelmet, mivel autista, be kell tartani bizonyos szabályokat étkezésében illetve nem mindegy mikor hogyan közelednek hozzá, milyen filmeket néz stb, mert bármikor átfordulhat a "klasszikus" esőember típusúba.

Persze teljesen természetes, amit te csinálsz. Egy betegség elfogadásának meg vannak a fázisai, nagyon pontosan leírták, majd túllépsz rajta. Én nem rohangálnék és rángatnám a gyerekem, csak azért, hogy találjak olyat, aki azt mondja nem autista. Mert a tünetei meg maradnak, tök mindegy minek hívod a betegséget. Mert akkor sem lesz jobb, ha azt mondják nem autista, csak autizmusra jellemző tüneteket mutat vagy ilyesmi.

Szerintem ez még kevés ahhoz, hogy autista legyen. Írom ezt látatlanban. Ehhez szakértő kell, és az, hogy minél hamarabb felismerjék azt, hogy baj van.

Mint írták sok tünete van, sok típusa, fokozata.

Érdemes végiggondolnod az alábbiakat:

-Játszik gyerekekkel, vagy csak felnőttekkel?

-Egy egy játékkal képes órákon át játszani?

-Mesél véget nem érő történeteket?

-Hogy reagál a környezetváltozásra?

-Csak a saját közvetlen környezetében érzi magát biztonságban?

-Van olyan eset, amikor látszólag értelmetlen dolog miatt hisztirohamot kap (szokásaitól eltérő dolgok miatt, pl a villát nem jó helyre tetted? Nem jó cipőt adtál rá? )

-Írtad a szemkontaktust, ha belefog egy történetbe, és te belekérdezel, rád néz? Válaszol a kérdéseidre?

-Szeret elveszni a részletekben?

-Beszélgetés fonalát képes megtartani?

-Különféle rituáléi vannak?

-Csinál furcsa mozgásokat?

-Nagy százalékban csak önállóan tevékenykedik?

-Ha egy gyerek hívja játszani, képes csatlakozni, bekapcsolódni?

-Szereti, ha megöleled?

-Előfordul, hogy úgy érzed szándékosan oka fájdalmat, és ez tetszik is neki?

Ezekre próbálj meg őszintén válaszolni magadnak, hogy tisztában láss. Csak egy egy kérdésre adott válasz, egyáltalán nem jelenti, hogy a gyerek autista lenne.

Jó, ha tudod, hogy nincs két egyforma autisztikus ember, a tünetek is változóak. Ha felmerült ennek lehetősége, jobb, ha a végére jártok, mert, ha mégis baj lenne, akkor minél korábban segítenek neki, annál jobbak az esélyei.