Meséltek valami vicces szüléses sztorikat? (:

Na nekem is van, de én hangosan röhögtem, vártam mikor szólnak rám, hogy ne rángatózzak :)vagy ne zavarjam a másik két mamit a szülésben.

Nálunk 3 szülőágy van egymás mellett paravánnal félig-meddig elválasztva. Mindegyiken teltház, a vajúdó stb is tele.

Már túl voltam a szülésen, a doki épp varrt össze. Nehéz dolga volt, mert 3 rétegben kellett és már varrás közben ment szét a szövet már alig vártam, hogy szabaduljak és kapjam meg a babucit.

Oldalra fordítottam a fejem, ott volt egy üveges szekrény, gondoltam nézelődöm. Hát megláttam az üvegben ahogy a doki varr. :D Mint egy jó szabólegény jól meghúzkodja, épp csak nem dalolászik. Elkapott a röhögőgörcs.

Megjegyzem mindenféle érzéstelenítés és egyéb praktika nélkül szültem és varrtak, a vágásra is azért volt szükség, mert leesett a baba szívhangja, gyorsan ki kellett nyomnom.

Másik ugyanekkor. Kértem had menjek ki a férjemhez, aki lekéste az apás szülést :) A mai napig állítja, hogy nem igaz, mert én nem vártam meg amíg beér. Megjegyzem mikor vajúdtam szóltam neki, rá 2 órára érkezett be...közben gyalog 15 percre laktunk a kórháztól.

Nos a doki válasza, ha egyedül leszállok a szülőágyról és kisétálok akkor legyen. Jó magasan voltam, de leugrottam, mennem viszont nem kellett mert kaptam tolószéket és jó nagy adag alámtétet :) A doki meg nagy szemekkel lesett, hogy még ilyent sem látott.

Én 10 óra vajúdás után sem tágultam, + leeset a baba szívhangja, stb ezért szóltak, hogy császár lesz.

Hozták is a katéter, amit olyan "jól" felhelyeztek, hogy a két nővérkét telibe spriccelte és egy keveset még én is kaptam.

Jajj lányok én akkorákat nevettem hogy az így éjfélkor tök jól esett.Remélem írtok még egy páran.

Jó kérdést tettél fel kedves kérdező :-)))

12 órája vajúdtam, mikor a doki közölte, hogy még csak 3 újnyira vagyok nyitva, úgyhogy mostmár bekötik az oxitocint, amit addig nem engedtem.Én elkezdtem még mindig hevesen tiltakozni, hogy nem akarom, mert ennél erőssebb meg sűrűbb fájásokat én már nem bírok ki:)Persze mégis bekötötték, rosszabb is lett, de egy óra múlva közöltem, hogy kész elég volt, nem bírom tovább.Már rég éreznem kelett volna a tolófájásokat a doki szerint mert 4,5 újnyira kitágúltam, de én semmit nem éreztem. Ekkor már hisztiztem, hogy hagyjuk abba, a doki meg bíztatott, hogy már látja a fejét, és van haja.Erre én közöltem vele, hogy miért hazudik, mert érzem, hogy még nagyon fent van a babám, nem láthatja:D Ekkor már msolygott ő is meg szülésznő is. Végül se kinyomni, se kihúzni nem birták belőle, közölték, hogy császár, készítsenek elő.Én meg kérdezgettem, hogy ugye nem fogok meghalni, meg fogom én még látni a kislányom, na ekkor már rám szóltak, hogy fejezzem ezt be, nem lesz itt semmi gond:)Ekkor jött a szülésznő, hogy megkatéterez, én meg megkérdeztem, hogy nem lehetne e altatás után:D Na ekkor már nevettek az orvossal meg anyummal együtt(ő volt bent),hogy ahhoz képest amilyen ügyes voltam az első 12órában, most itt a végén minden műsort előadok amit ilyenkor a kismamák szoktak:D Miután felébredtem mindenkitől elnézést kértem a hiszti miatt, de közölték, hogy nyugodjak meg, ennél már cifrábbakat is mondtak:)

Kétóra múlva a mellettem lévő szülőszobán halottam, hogy a kismama rákiabál az orvosra, hogy miért nem mondta neki a terhesség elején, hogy ez ennyire fog fájni:)

Első szülésemnél:

épp szenvedtem és hajtogattam, hogy azt mondta fél5-re meglesz (14 percet tévedett, de ott már elfogyott az erő) erre a doki megszólal: "tudom, azért befelé kellemesebb volt..." .-))))))) (mármint a babagyártás.. khmm...)

a másodiknál meg csak azt óbégattam mikor kijött, hogy "az normális, hogy ilyen halkan sír????,"