Meséltek valami vicces szüléses sztorikat? (:

Az meg kifejezetten vicces volt, amikor beállított a férjem, beöltözve a csini kék kórházi ruciba, a cipőjén védőpapuccsal, fején kis barettsapkára hasonlító hajvédővel, vállára akasztott fényképezőgéppel, arcán olyan arckifejezéssel, mint a turista, aki eltévedt egy idegen országban. :)

Ez mekkora lehetett!!! :DDDDD

Ismerősöm szülés közben ezt kiabálta:

vegyék már ki belőlem a gyereket, különben haza megyek!!

nagyon jók a sztorik csajok, irtó jót nevettem :)

el is küldtem a kérdés linkjét egy hamarosan szülő barátnőmnek

Nagyon joook!!!:-)))))

Én külföldön szültem. Mivel a nyelvet nem beszélem, a férjem volt a tolmács! Kitolásnál mondja, fogjam meg a lábszáram ugy könnyebb. Hát nekem ugy nem volt jo, igy megfogtam a combom hátul, erre elkezd velem vitázni, hogy a szülésznö azt mondta, hogy a lábszáram fogjam erre leorditottam a haját :-))))

Mikor meg rám rakták a babánkat, azt kérdezgettem, hogy meg van mindene?

De miért? A gyakorit olvasgatva, egy örült amazon valami olyan kérdést tett fel, hogy uh.n honnan tudják, hogy meg van a baba lába, ha csak a combcsontot mérik?!!!! Ah! Ráadásul itt nem adnak beöntést, nem mertem nyomni, nehogy becsináljak, erre mondja férjem, hogy behivták a dokit, hogy ha probléma lenne, na akkor elkezdtem normálisan nyomni! Mire beért a doki, megszültem és csak gratulált :-)

Bár nem olyan viccesek, de kellemes élmények!

Könnyü szülést csajok! :-)

a férjemnek ez tetszett:

- már több mint 12 órája vajúdtam, hajnalodott, már a kismadarak is elkezdtek csiripelni arra ahogy kel a Nap. A szülésznő lelket akart belém önteni, kinyitotta az ablakokat és szépen, kedvesen mondja: Hallom hogy még a kismadarak is hogy csiripelnek ma?

Erre én, tök idegbetegen, ordítva:ÚÚÚÚÚÚTÁLOM A KISMADARAKAT!!!!!!!!!!

Azóta is ezen röhögnek.....

Az én sztorim nem túl extra.

Burkot kellett repeszteni nálam. A vizsgálószékbe felültem farmernadrágban... Nem tudom, mit gondoltam, még jó, hogy rám szóltak, hogy vetkőzzek le előtte :)

Miután elfolyt a magzatvizem, utána meg nekiálltam felöltözni... :)

Jó, hogy szülés közben nem volt rajtam bugyi... :D

Az én sztorim már a szülés után volt,és a férjem mesélte el,mert én még a műtőben voltam.A csecsemősöknek volt egy kis játéka,hogy megtippelik a baba méreteit.Egyikük eltalálta grammra pontosan a súlyát,és ennek úgy megörült,hogy elkezdte öltöztetni.

Utána persze vetkőztethette vissza,mert semmi mást nem mért meg:)

Programozott császárom volt. Műtét után nyögve áttettek egy másik ágyra, mire én mondtam szegény betegtologatónak: Ígérem, legközelebb nem hízok ennyit!

Már bent voltam a megörzőben, ahol rajtam kívül még 6-an feküdtek. Jött be a férjem, és képzeljétek el, nagy zavarában és megilletődöttségében, hogy megszületett a kisfiúnk nem hozzám, hanem egy másik nőhöz ment oda. Én meg csak néztem, aztán szóltam neki, hogy: Apa, itt vagyok!