Lelkileg hogy viseltètek a vetélést? Én vagyok csak èrzèketlen? Többi lent.

Az első rosszul érintett, a 14 hetes megszakítás borzasztó volt,na ezek után amikor szívhang sem lett, hát már az nem hatott meg.

Azért üres petezsáknál érthető, lehet ha szívhang lett volna akkor jobban megérintett volna.

2020 nyarán lettem terhes. Már a pozitív tesztnél volt egy olyan érzésem, hogy kár beleélnem magam. Rá 2 napra férjem elmindta anyósnak a "jóhírt", ő is azzal jött, ne éljem bele magam, minden másofik terhesség vetélés (2.terhességem volt, volt már egy fiunk)

7 hetesen mentem uh-ra, üres petezsák. 1 hét mulva újra vissza

Nem fejlődik, üres. Műtetre írtak rá még1 hétre.

Nekem nem is az volt rossz, hogy nincs baba, hanem az, hogy iszonyúan gyötört a "reggeli rosszullét" egész nap, attól akartam megszabadulni.

A műtét után mindenki pátyolgatni akart, de nekem valahogy nem volt hiányérzetem

Sehogy

Mivel alapban nem mondtam el senkinek halistennek nem akartak patyolgatni.

Siman azt mondtam h cisztakat tuntetnek el, azert kell 1 nap bentfekves meg utana 4 nap pihi.

Volt mar 2 gyerekem. Es nem akartam 3ikat szoval orultem inkabb, mert amugy mar inteztem az abortuszt. Szinten ures petezsak miatt.

Én 1 évet vártam a pozitív tesztre, de kb 3 nap után tudtam hogy valami nem ok, nem erősödött a terhességi teszt minden nap ugyanolyan volt. 2 héttel később spontán vérzéssel ért véget.

Őszintén én tök pozitívan fogtam fel az egészet, örültem annak, hogy legalább tudom hogy teherbe tudok esni. Másrészt örültem annak is, hogy nem kellett küretre mennem, hanem spontán kiürültem.

Negatív érzés csak annyiban van bennem, hogy pont a lombikot kezdtük volna, így az elmaradt, lehet ha nincs ez a terhesség akkor lombikkal már várnám a babámat, így meg még más módszerekkel próbálkozunk, lehet hiába.