Mi kell a vizinövény fejlődéséhez?

Ajánlom ,hogy lépj be a “Növényes akvaristák közössége” facebook csoportba, ott tudnál a legrészletgazdagabban informálódni mert nagyon összetett téma.

Az ,hogy milyen formában kell tápozni + milyen fény kell az növényzetfüggő. A növényeknek tápanyagok (mikro és makroelemek) kellenek meg valamilyen szénforrás (erre jó low tech akváknál a folyékony CO2 (liqui carbo), high teck-nél pedig nagynyomású gáz-CO2 rendszer), ezek hasznosításához pedig fény.

A tápanyagokat lehet folyékony állapotban vízbe fecskendezni ,lásd: folyékony micro-macro növénytápok, vagy szilárd állapotban gyökértablettaként a talajba nyomni a növények gyökeréhez vagy táptalajt használni. Illetve ezek kombinációja.

A fény erőségét lehet w/l (watt osztva liter) vagy lm/l (lumen osztva liter) mérni.

0,3 w/l gyenge; 0,5 w/l közepes és 1 w/l erős fény.

Ugyan ez lumenben 10-20 lm/l gyenge; 20-40 lm/l közepes s 40-100 lm/l erős fény.

Példa: egy 100 literes akvára 50 wattos világítás csinál 0,5 w/l, de nem túl fényigényes növényzet mellett elég 2x 18 watt is (azért “2x” mert egy fénycsővel nem lehet normálisan bevilágítani ,max a kisebb akvákat, ezért szokás több csövet használni vagy LED-eknél több sort s ez alapján több gyengébb cső vagy LEDsor ad ki ugyan annyi fényerőt).

Egy átlagos halas-növényes akvába elég megközelítőleg 0,5 w/l fény s a halak trágyázása (esetleg kiegészítve egy kálium+microelemes táppal meg némi folyékony carbo-val HA a növényzet igényli).

Még egy fontos dolgot elfelejtettem, az az ,hogy hány kelvines egy fénycső. A watt mellett van egy három jegyű szám, általában 865-öst szoktak használni. A “8” az az ,hogy 80% fényvisszaadási indexe van, léteznek 90%-osak is amik nyilván hatékonyabbak de feleslegesen drágábbak. A “65” pedig ,hogy 6500 kelvines a cső, ezeket szokták használni akváriumok fölé is.

Nekem jelenleg egy 100 literes akvám van, fölötte 2x 18 watt 865-ös Philips csövek, ezek délután 1:30-tól este 10-ig világítanak; növényzetnek hólyagos vizikehely, valisneria meg egy kicsi-közepes cryptocoryne fajta ,kicsit olyan mint a C. Blassii és C. Beckettii, lehet valami hibrid is, illetve nyomokban van argentín átokhínár és békalencse is. Nem tápozok külön csak amit a halak trágyáznak. Egész jól élnek, növögetnek.

Hát ez egy hangyaf@sznyival bonyolultabb annál, hogy itt pár mondatban mindent le lehessen írni róla.

Ha jobban belemerülsz, egy egész tudományág, szóval akármebbig lehet bonyolítani.

Az első dolog, hogy lődd be milyen jellegű akváriumod van, vagy milyet akarsz. Low-tech, high-tech, vagy a 2 közötti átmenet.

Ha a mostani akváriumodat akarod megtartani, a mostani fénnyel, akkor azt kell kideríteni, mekkora akvárium, mivel világítasz, milyen fényforrás, hány watt, hány lumen.

Tehát, hogy adott térfogatra, mennyi fény jut. Ez az alapja, ami nagyjából minden mást meghatároz.

Aztán ennek fényében, hogy tisztába jöttél azzal, hogy alacsony, közepes, vagy magas fényerőd van, ehhez a fényerőhöz kell összeválogatni a növényzetet.

Pl ha mondjuk szettben vetted az aksit, és a gyári fény van rajta, akkor azzal a lendülettel borítékolható, hogy alacsony a fényerő, kizárólag árnyéktűrő növények élnek meg alatta, tökmindegy, ha égi mannával is tápozol, egy fényigényes növény úgyis tönkre fog menni, mert lehet bármilyen tápból bármennyi, nem tud eleget fotoszintetizálni, hogy felvegye a tápanyagot.

Na most ha megvan, hogy mekkora a fényed, és ahhoz van összeválogatva a megfelelő fényigényű növényzet, utána jöhetnek a tápok.

Valaki a CO2-t is a tápok közé sorolja, végül is joggal, de vehetjük külön is.

Szóval a növényeknek tápokból szükségük van makro és mikro elemekre, valamint CO2-re.

Makro elemekből egy lowtech alacsony fényerejű, halas akváriumban nagy általánosságban nitrogén és foszfor általában elégséges mennyiségben van, csak káliummal kell kiegészíteni.

Ugyanez igaz a CO2-re, a légkörből beoldódó CO2 egy alacsony fényerejű aksiban általában elég.

Tehát alacsony , közepes/alacsony fényerőnél elegendő némi mikro elemeket, és káliumot adagolni, esetleg egy kis szén forrással megtámogatva.

A CO2 tablettát nem ajánlom, nem igazán vált be, helyette vannak egészen használható folyékony szén források. (easylife carbo, carbo elixier stb...)

Növénytápból szintén van olyan, ami mikro + kálium, szóval ha ilyen alap dolog kell, akkor kényelmesen tudsz venni komplex tápokat. Pl az említett easy life-ból a profito az ilyen.

A másik megemlítendő, vannak klasszikusan olyan növények, amik inkább a gyökerükön keresztül vesznek fel tápanyagot, az ilyenek alá érdemes az aljzatba nyomni gyökér táp tablettát, vagy golyókat. Növényválasztásnál ennek utána kell járni, melyiknek hasznos. (pl vízikelyhek (enchilodorus fajták) szeretik a gyökértápokat)

Ha közepesnél erősebb fényed van, és kacsintgatsz a high-tech felé, akkor túl kell nőnöd a gyakorikérdéseken, és izomból belevetned magad az akvakertészetbe, mert az egyrészt egy külön világ, másrészt tényleg nem fog neked ide leírni senki egy könyvnyi anyagot.

Alap ismereteknek:

[link]

Meg itt van néhány növénytáp, lehet bennük válogatni- meg eltévedni. :D

[link]