50%-os vízcsere után érdemes-e újra startert (sera bio nitrivec) használni?
túl vagyunk egy fertőzésen, az akvárium malachitzölddel és sóval lett kezelve, ezért volt szükség az 50%-os vízcserére.
belső szűrőt használok, a biológiai szűrés az aljzatban megy végbe (valami JBL már nem emlékszem mi), de tartok tőle, hogy a só a jó bacikat sem kímélte.
januárban sera bio nitrivec-cel kezdtem, akkor azt mondták (a boltban), hogy halakat csak 36 óra elteltével tehetek az akváriumba.
arra gondoltam, hogy a karantén / bölcsőde 11L-es akváriumba tennék most startert (abban nincs hal), és másfél nap múlva ennek a vizét használnám 30%-os vízcseréhez.
hm?
válasza:Önmagában az 50%-os vízcsere nem indokolná, itt a gyógyszerezéssel van a baj (a só annyira nem gond). Mármint nem baj, viszont ahol gyógyszerezve volt ott most nincsenek se a talajban se a szűrőben baktériumok. Pláne ha szűrő is volt cserélve akkor az újnak még nyilván hetek kellenek mire rendesen beérik.
Baktériumkultúrát adagolhatsz, de azért nem kell túltolni. Halak meg mehetnek vissza. Ez a “friss akvába beöntöd s x óra múlva 100% halképes, beért lesz minden” inkább csak marketingszöveg, parasztvakítás. Az igaz ,hogy így direktbe beadod a szükséges baktériumokat, de azoknak ugyan úgy minimum 3-5 hét kell mire rendesen elszaporodnak. Sőt, nem egyszer láttam már olyat (inkább külföldön; itthon nem tudom mennyire elterjedt) ,hogy friss akvába pár nap után megveszi az első adag halat s csak utána ad be kultúrát. Odafigyelve, nem túlvállalva ez is járható út. Arra figyelj ,hogy az első hetekben szűkön etess, elég kb 2 naponta egy kicsi, és figyelj oda a rendszeres részleges vízcserékre.
köszönöm a tanácsot, de ha pontosítanád (vagy valaki más), az lenne az igazi.
erre a módszerre gondoltam én is először, és pont amiatt nem vágtam bele, mert nem könnyű eltalálni, mennyi a sok vagy kevés, akár napi adag tekintetében, akár abban, hogy hány napig kell ezt csinálni.
tehát, ha mégis adagolom, ahogy Te javaslod, úgy hogy a halak bent vannak az akvában, amibe csepegtetek, mégis mekkora a biztonságos napi adag (hány csepp)? a se nem túl sok se nem kevés? és hány napig csináljam? nagyjából... kb... hozzávetőlegesen...
nem akarom kötni az ebet a karóhoz, de a másik megoldást, amit írtam: "11L-es akváriumba [10L vízbe] tennék most startert (abban nincs hal), és másfél nap múlva ennek a vizét használnám 30%-os vízcseréhez" annyiban gondolom egyszerűbbnek, hogy könnyebb kiszámolni a megfelelő adagot. pont emiatt vetettem el az adagolós megoldást, és találtam ki helyette ezt. a startertől ráadásul, ha egyben beadom a kellő mennyiséget, a víz zavaros lesz, de másfél nap után kitisztul. így látnám is, mikor önthetem bele abba az akváruimba, amiben a halak laknak.
de meggyőzhető vagyok :)
válasza:Az is megoldás ha külön “kikevered” s s majd azt használod fel. Én csak azért írtam másképp mert nem látom különösebben indokoltnak a külön pancsolást. Persze amúgy is elő kell készíteni a vizet (ha mást nem is legalább állni hagyni), szóval nem oszt-nem szoroz ha abba rakod a bacikultúrát.
Egyébként a víz zavarossága ebben az esetben nem jelent semmit. Simán csak ilyenek a starterek.
Szerintem sokkal fontosabb ,hogy az első hetekben figyelj oda a kevés etetésre s vízcserékre, mindezekkel az ammónia, nitrit, nitrát szint alacsony tartására. Lehet halazni kultúra adagolása nélkül is, viszont idő nélkül nem lehet. A kultúra segít a könnyebb indításban (mivel most gyakorlatilag olyan mintha egy új akvát indítanál halakkal), de nem kötelező elem. Viszont az idő az az, szóval így is úgy is az első hetek lesznek a legkritikusabbak.
Ami az adagolást illeti általában a gyártó megadja s ahhoz tudod igazítani magad. Ebben az esetben ha jól látom 20 ml 100 liter vízhez. Nem baj ha kicsit több vagy kevesebb megy. Utána azt írja ,hogy mehet 10 ml naponta 10 napig, utána vízcserékhez szintén 10 ml. Én feleslegesnek tartom a vízcserékhez, a bacik főleg úgy sem a vízben vannak/ lesznek hanem a szűrőben, talajban, tereptárgyakon stb. Az első napokban adagolhatod, de ahogy írtam nem ez a legfontosabb.
Ja, s csak ,hogy csavarjak még egyet a dolgokon gondolom tudod ,hogy egyszer 50%-al még nem szedtél ki minden gyógyszert :)) Ha biztosra akarsz menni használhatsz aktívszenet a szűrőben, illetve az első pár napban még mehet 30-50% vízcsere. Utána visszább veheted 15-30%-ra kb 4-5 hétig ahogy írtam stb.
Ja2! Még nem is volt szó arról ,hogy mekkora akva, milyen szűrés, hány hal van (pontosan, fajonként), növényzet, talaj stb-stb.
nagyon köszönöm ismét :), asszem mégiscsak keverek startert a köv. vízcseréhez (már aktuális - holnap meg is lépem), meg adagolni is fogok egy ideig. kösz, hogy írtad a millilitereket, ebből már ki lehet indulni.
a minden vízcseréhez 10ml szerintem is felesleges. a JBL-es aljzat valami spec. porózus apró szemcsés valami direkt a baciknak.
tudom, van még maradék gyógyszer és só mind a vízben, mind a talajban, és a kezelés után volt belógatva aktív szén is, de igen, egyértelmű, hogy kell még több vízcsere.
amúgy a malachitzöld nem ártalmas minden halfajnak. a gömbmollyk bent voltak az akváriumban a kezelés alatt, semmi bajuk nem lett, ellenben a neonhalnak mérgező lehet - így olvastam -, ezért őket kivettem.
és most azt fogod mondani, hogy ezt a két fajt nem lehet együtt tartani... - tudom, tudom, de buta voltam és megvettem őket (egyébként egyszerre vettem vörös hasú neont és gömbmollyt, és az eladó nem mondta, hogy ez nem lesz okés így együtt), de most már tudom, hogy nekik nem jó az a hőmérséklet és pH, ami a mollyknak jó, és el is akarom őket ajándékozni, de kisvárosban ez nem is olyan könnyű.
az akváriumról: kicsi. csak 30L, de kezdetben (január) csak egy nőstény platty és egy hím gömbmolly volt benne. molly úr folyton szekálta platty kisasszont, aki ezt nem túl jól viselte, így vettem neki egy nőstény mollyt (meg akkor vettem még 5 neont). akkor őt kezdte el agyonra udvarolni, rossz volt nézni is, ezért vettem neki még két feleséget. már ekkorra kissé túlterhelt lett az akvárium... és akkor megszülettek a picik. először aug. 9-én 5, két hétre rá még 6, megint két hét múlva újabb 5. ekkor kezdődtek a bajok, betegségek, halpusztulás. zsúfoltság, stressz, valószínű túletetés.
tipikus kezdő akvarista sztori, ugye?
molly úr is és platty kisasszony is oda van :') és két neon is.
és még mindig jönnek a bébi mollyk :O, legutóbb a múlt héten (6db).
szóval bajban vagyok. :|
most azon vagyok, hogy mindezt helyre hozzam. lesz 80 vagy 100L akvám, ez már el van döntve, de ahhoz előbb csináltatnom kell egy nagyobb (szélesebb) asztalt.
addig a neonokat is el kéne passzolni, meg a kis mollykat is (most még az első generáció is elég kicsi, a többi még kisebb, de ha megnőnek...), meg átállni külső szűrésre (majd az új aksiban), stb.
kár volt kicsiben kezdeni. minél nagyobb az akvárium annál könnyeben be tud állni, egy stabil biológiai egyensúly, de ezt nem tudtam, mikor belevágtam. csak gyerekkori emlékeim voltak a '80-as évekből: akváriumba csapvíz, sóder, guppi, xifo, szárított vízibolha eleségnek, semmi vegyszer vagy baktérium-kultúra (akkoriban ilyen nem is igen létezett), se szűrő, se levegőztető.
ami történ jó (bár kegyetlen) lecke volt (egy elpusztult vagy éppen haláltusáját vívó kishalat látni szörnyű), tanultam belőle, és remélem a történetem tanulságos lesz azoknak a kezdőknek is, akik beleolvasnak majd ebbe a beszélgetésbe.
válasza:“amúgy a malachitzöld nem ártalmas minden halfajnak”
Bizonyos mennyiségben bárminek árthat, elvégre ez egyfajta gyógyszer, fertőtlenítő. Gondolom a vized alapból inkább kemény mintsem lágy, ez plusz a kis só kedvez a mollyknak. Viszont a neonoknak nem annyira, illetve ők mára már hajlamosak alapból gyengék, betegesek lenni főleg a túltenyésztés miatt. Szerintem ezért érinthette őket érzékenyebben a gyógyszerezés.
“de most már tudom, hogy nekik nem jó az a hőmérséklet és pH”
Igazad van, csak egy kicsit szőrszálaznék. pH helyett inkább a keménységet szokták emlegetni, legalább is itthoni körökben, azon belül is főleg a Gh-ra gondolunk. A pH emlegetését a keménységre utalva inkább külföldi (leginkább angol nyelvterületű) embereknél láttam. Az igaz ,hogy a keménység és a kémhatás összefügg, általában –de nem mindig– keményebb víz lúgos, lágyabb víz savasabb.
Ahogy írtam ez nem hiba ,hogy így írtad. Így is helyes s így is megértik mire gondolsz.
“és még mindig jönnek a bébi mollyk :O”
Jah, az elevenszülők képesek elraktározni a spermát s így nem feltétlenül kellenek hímek. Nem véletlenül szoktunk “csak hímeket” ajánlani :D
Annak idején hasonlóan szívtam meg xifókkal. Igaz, hímek voltak s nagy kedvenceim voltak s azok mai napig. De na, ők is szaporák. Bármiféle segítség nélkül túlszaporodtak egy 100 literest kb 1-2 éven belül. Mondjuk volt is növényzet bőven, szóval az átlag túlélési esély kicsivel több volt mint 1 hal/ szülés.
Egyébként jó úton vagy. Látszik ,hogy tényleg érdekel a dolog és teszel is érte. Az is igaz ,hogy a te történeted is “tipikus kezdő hiba”, de remélem hozzáad egy keveset ahhoz ,hogy a jövőben kevesebb ilyen kezdő hiba legyen :).
pH, NK(, GH?)
ami a vízminőséget illeti, leckét ebből a bejegyzésből vettem:
ez az NK-t és a pH-t is említi.
a neonok és a mollyk tartási igényeit pedig innen
illetve innen
vettem.
itt is fel van tüntetve mindkét adat, és eszerint épp a keménységben van átfedés és a pH-ban és a hőmérsékletben nincs.
lehet, hogy rossz forrásokhoz nyúltam?
abban is eltérnek, ahogyan esznek. a mollyk felúsznak a felszínig és a víz tetején úszó lemezes vagy szemcsés eledelt leginkább így fogyasztják el, és addig esznek, amíg van. a neonok ellenben sosem úsznak fel kajáért, ami kezd lehullani csak azt kapják el/be, és ha eleget ettek, nem törődnek azzal, hogy volna még mit enni.
ez személyes tapasztalat, leírva ilyet még nem láttam sehol.
és azért nem túl szerencsés, mert ha a túletetést elkerülendő csak pici adagokat szórok be, a mollyk azt azonnal elhappolják, mielőtt még elkezdene lesüllyedni, s így neonok hoppon maradhatnak. szerencsére nem nagy étvágyúak, meg azért jut nekik így is.
Szaporulat
azt tudtam, hogy képesek elraktározni a spermát, de hogy ilyen rövid idő alatt teleszülik az akváriumot, arra álmomban sem gondoltam volna.
Malachitzöld
a 2 neon nem a kezelés miatt pusztult el, hanem még előtte. az a 3 ami megmaradt, az a malachitos/sós kezelés alatt és még utána egy kicsit külön akvában volt, csak a vízcsere után kerültek vissza.
egyébként itt valóban van kavarás: mielőtt még belefogtam volna, a malachitzöldről csak olyanokat olvastam, hogy csillós paraziták (pl. a darakór okozója) ellen, meg gombás megbetegedésekre jó, és egy szót sem írt arról, hogy a bacikat is megöli. ugyanitt volt az is, hogy csak bizonyos fajok számára mérgező.
úgyhogy meg is lepett, mikor azt írtad, hogy ez elpusztította a lebontó bacikat is az aljzatban, de akkor megint rákerestem, és akkor már találtam olyan leírást, mi szerint a baktériumokat is megöli, valóban. sőt, olyat is, hogy a hal testére, a beteg területre kenik (szó szerint, hogy rákenik a halra), meg malachitos fürdőről is írt.
itt valóban a mennyiség lehet a döntő (hogy mennyi malachitzöld van az oldatban), de ezek a források pont erről nem írnak. úgyhogy aszerint jártam el, ami leírás a dobozon volt.
lehet, hogy inkább angol nyelvű akvarisztikai oldalakat kellene néznem?
ami a magyar nyelvű internetes tartalmakat illeti, más területen/témában is siralmas a helyzet - legalábbis én ezt látom.
a stílusról meg jobb nem is beszélni. :(
válasza:Olvasgatni ezeket szoktam ajánlani:
[link] , [link] , [link] , [link]
Még nem néztem végig az oldalakat amiket linkeltél, viszont nem írtál hülyeségeket szóval gondolom viszonylag megbízható oldalak.
“azt tudtam, hogy képesek elraktározni a spermát, de hogy ilyen rövid idő alatt teleszülik az akváriumot, arra álmomban sem gondoltam volna.”
Némileg helyzetfüggő. Ahogy írtam nálam vegyesen voltak hímek s nőstények sok növénnyel, na meg az egyetlen ragadozó maguk a szülők voltak. A természetben meg van x+1 másik állat ami megeszi a kicsiket ezért az átlag túlélési esély olyan 1 az 1.000-ből. Akváriumi körülmények közt ez jóval magasabb lehet. Na meg 100 liter nem sok xifóknak, ahogy mollyknak sem sokkal jobb. Kb 5-6, legfeljebb 8 hímnek elég.
“itt valóban a mennyiség lehet a döntő (hogy mennyi malachitzöld van az oldatban), de ezek a források pont erről nem írnak. úgyhogy aszerint jártam el, ami leírás a dobozon volt.”
Azt mindenképp vedd figyelembe. Ki tudja miben különböznek az egyes gyártók, szóval a gyári ajánlást gyógyszerek esetében mindenképp figyelni kell.
Na meg igen, az egyes fajok másképpen reagálhatnak, sőt, fajon belül is lehet eltérés az egyedek közt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!