A fiú teknősbékák mire jók?

Léteznek olyan élőlények, amelyek hím egyedek nélkül, úgynevezett szűznemzéssel is tudnak szaporodni. Hogy mást ne mondjak: sok hangyafajnál a megtermékenyített petékből nőstény, a megtermékenyítetlen egyedekből pedig hím utód jön létre. De fejlettebb lényeknél is létezik szűznemzés, bár minél fejlettebb egy élőlénycsoport, ez annál ritkább. De ha mégis megtörténik, akkor általában az anyávan teljesen egyező génállományú utód jön létre. Tehát így az utódok kizárólag nőstények, és génkészletük csak mutáció útján módosulhat. (A hangyás példa kicsit elüt ettől, ott ugyanis a királynő a petékbe csak a génállománya egyik felét adja, szóval ez nem a klasszikus szűznemzés. Náluk XY-kromoszómák helyett az dönti el a nemet, hogy egy, vagy két kromoszómakészlete van-e.)

Mi a hátránya ennek a "klónozásnak"? Az, hogy a genetikai változékonyság lecsökken. Egy olyan fajnak, ahol nem lennénel hímek, és a nőstények mindig magukkal egyező utódokat hoznának a világra, drasztikusan megnőne a faj kihalásának kockázata. A genetikai változékonyságnak köszönhető ugyanis a legtöbb faj túlélse. Például megjelenik egy kórokozó, ami lazán kinyír egy egyedet. Ha minden egyed ugyanolyan génkészlettel rendelkezik, akkor őket is lazán kinyírja a kórokozó. De ha változékony a génkészlet, valószínűleg lesz jónéhány egyed, akik már nem murdálnak meg a kórokozótól, sőt, lehet, hogy teljesen immunisak is rá. Ezért van szükség hímekre, még ha képes lenne egy faj nélkülük is szaporodni. Hímek nélkül csak önmaguk klónjait szülnék meg, ami genetikailag nem túl eredményes. Természetesen ha hímmel párosodik, akkor a szokásos "fele innen, fele onnan" arányban kapják az utódok a géneket.

Olyannyira lényeges a változékonyság, hogy még az egysejtűeknek (!!!) is van ivaros szaporodása. (Csak erről általában biosz órákon vajmi keveset beszélnek.) Alapvetően osztódással szaporodnak, de van, hogy két egysejtű összekapcsolódik, és "összekeverik" egymás génállományát. :)

A teknősök a párzás után évekig termékenyek maradnak. A nőstények hím jelenléte nélkül is termelnek tojást, ami egy természetes folyamat. A terméketlen tojásokat is lerakja a nőstény, csak ezekből nem lesz kisteknős.

A teleltetés nem befolyásolja a tojások kelését, a természetes élőhelyükön sem telelnek. A teknőstojás keltetése elég macerás, megfelelő páratartalom, hőmérséklet és megfelelő körülmények kellenek és az sem mindegy, hogy hogyan nyúl a tojáshoz az ember.

Én javasolnám, hogy hüllőspecialista állatorvostól informálódj, a "hagyományos" állatorvosok tapasztalata és tudása nagyon felületes a teknősök terén.

Ha a kérdés komolyan foglalkoztat, az exopettől egy e-mailben megkérdezheted, és még pénzbe sem kerül.