Hogyan vészeltétek át első tengerimalacotok halálát?

hát.. anya vette észre hogy nem mozog az oldala mármint hogy nem lélegzik.. de már ki volt meredve mert azt hittük hogy alszik és nem is akartuk zavarni meg minden. hát ahogy kiderült bőgni keztem de nem tuttam mit csinálni igazából fel se fogtam.. egyből eltemettük de utána sokáig sírtam

Nekem kb 10 éve volt először tengerimalacom, úgy kaptuk őket egy családtól, mert a kislány koraszülötten született és el kellett ajándékozniuk. Egy hatalmas ládában voltak, kb. 120x60 centis volt, nem emlékszem pontosan. Volt bent nekik házikó, műanyag (azt hiszem kályha) csövek bújkálónak, meg minden. Egy egész család volt, volt egy hím, egy nőstény, meg voltak kicsik is, ezeket mindig elajándékoztuk. Egyszer a szomszéd kanmacskája valahogy beszabadult, és amikor nem voltunk otthon, akkor kinyírta őket...de úgy, hogy a bőrüket valahogy lehámozta és kupacba hordta őket...olyan volt, mint egy rémálom :( Aztán észrevettük, hogy az egyik kicsi megmenekült, az volt a szerencséje, hogy az egyik cső kb. 90 fokos kanyart vett be, oda bebújt és a macska nem érte el. Így menekült meg. Ő megvolt vagy 10 évig, volt egy másik malackám is, ő egy ismerősünktől került hozzánk, gyógyszergyárban volt kísérleti malac, ő is kb. 10 évesen halt meg végelgyengülésben. :)

Jajjj,ne is mondd,még mindig sírok,pedig 16 éve volt:((

Nekem még él, de kicsi koromban le lett vágva 2 nyulam(azt mondják, h a nyúl és a tengerimalac rokonok) amiből pörkölt lett csinálva és nem ettem belőle...nagyobb lettem, majd 2 ember ismerősöm is meghalt úgyhogy a tengerimalacom már csak hab lesz a tortán.:S