Ennek a típusú elengedetségnek mi a hosszab szakmai neve? (Többi lent)

Én azt tanultam, hogy a végletek nem jók. Az se jó, ha túlzottan fel van igazítva a ló, de ez sem, amikor a port tolja az orrával. Mert ilyenkor csak tudja, hogy te azt akarod, hogy lerakja a fejét, de nem azt a hatást éri el az izomzatával, amit keresel.

Az az ideális, amikor a tarkó a mar magasságába kerül, így a lendület nem vész el, hátulról rendesen tud tolni a hátulsó lábakkal, megtalálja a zablát, bele tud támaszkodni, és közben és nem esik orra.

Az az elengedettség, ami a videón van, engem kicsit a szétfolyt tésztára emlékeztet. Szép lazán megy a ló, ez tény, de ebből képtelenség előre lovagolni. Fel fogja emelni a fejét, mert különben előre esik a súlypontja.

Egy példa képpel. Szerintem ez gyönyörűséges nyújtás lefelé:

[link]

Bár önmagamnak ellentmondva ez is tetszik, mert itt is érzem a lendületet. A videón csak totyorgást érzek.

[link]

Itt nyilván kiképzésről beszélhetünk, nem arról, hogy ezt eléred, megtanítod neki, és onnantól 0-24 csináltatod. A végletek nem ördögtől valóak, a kérdés az, tudod-e használni és hasznosítani. Ha csak azt nézzük, hogy a lovaglás célja (angol stílusban) eredetileg s végletes átengedősség, a végletes összeszedettség!

Az elengedettség, az egyensúly, a lendület, az egyenesség, stb-stb mind fontos dolog. Az elérésükhöz olykor kellenek a szélsőségek, hogy el tudd egyáltalán érni. Az, hogy nem elengedettség, csak megtanulta - ld spanyol lépés vagy iskola lépés? Piaffe, vagy csak egy kierőszakolt lábemelgetés? Nyújtott ügetés, vagy pata mutogatás? Stb-stb