Egy házi macska mikor és egészen pontosan miért dorombol?

Miért dorombol a macska?

A válasz egyértelműnek tűnik. A doromboló macska – elégedett macska. Világos, mint a nap. Pedig nem az. Többször megfigyelték, hogy a macska erős fájdalmában, sebesülten, fialáskor, de akár haldoklás közben is hosszan és hangosan dorombol, holott elégedettségről szó sincs. Az elégedett macska is dorombol persze, de az elégedettség nem kizárólagos feltétele a dorombolásnak. Sokkal pontosabb és valamennyi esetre igaz az a magyarázat, miszerint doromboláskor az állat jámbor kedvében van, s szeretné tudtára adni, mondjuk, az állatorvosnak, hogy baráti segítségre van szüksége, mert megsérült, vagy a gazdinak, hogy köszönet a barátságáért.

A kölykök egyhetes korban kezdenek dorombolni, elsősorban azért, hogy szopás közben jelezzék az anyának: jól vannak, s a tej akadálytalanul eljut a címzettekhez. Az anyamacska nyugodtan elengedheti magát, hiszen a hálás hangokból látatlanul is tudja, hogy rendben mennek a dolgok. Válaszul visszadorombol kölykeinek, hogy ő is jól van, s kész a további együttműködésre.

Ha felnőtt macskák dorombolnak egymásnak vagy gazdájuknak, szinte bizonyos, hogy az eredendő szülő-ivadék kapcsolatból visszamaradt, másodlagos megnyilvánulásról van szó. A kis testű macskafélék, mint például a házimacska; és a nagymacskák, mint az oroszlán vagy a tigris között az az egyik lényeges különbség, hogy az utóbbiak nem tudnak tökéletesen dorombolni. A tigris az embert barátságos "egyirányú" dorombolással köszönti, ami egy akadozó fűrész hangjához hasonlít, ellentétben a házimacska "kétirányú" dorombolásával, mely berregő hangot ad nemcsak minden kilégzéskor (mint a tigris esetében), hanem belégzéskor is. A ki-be légzéssel szabályozott ritmikus dorombolásra csukott szájjal vagy a csecsbimbóra tapadva is képesek, s kedvező feltételek között akár órákon át eldorombolnak. Ebből a szempontból tehát lepipálják óriás rokonaikat, melyek vigaszul legfeljebb jól kibömbölik magukat – amiről a kis termetű macskák nem is álmodhatnak.

Az minden macskabarát számára nyilvánvaló, hogy a cicák többnyire elégedettségükben dorombolnak, ám azt kevesen tudják, hogy ez a hangkibocsátás eredetileg a szoptató anyamacska és kölykei közötti kommunikációt szolgálja.

A kismacskák néhány napos korukban már hallhatóan dorombolnak, még szoptatásuk közben sem hagyják abba. Idősebb, már elválasztott kölykök is dorombolással fogadják anyjukat, felidézve a szoptatás bizalmas légkörét.

A legelterjedtebb elmélet az, hogy doromboláskor a macska hangszalagjai a levegő hatására rezegni kezdenek. Eközben a gégefő izomzata másodpercenként hússzor-harmincszor húzódik össze.

A cica minden kedvelt testhelyzetben képes dorombolni, akár nyitott, akár csukott szájjal. A dorombolás és a légzés ritmusa megegyezik. A régi időkben a rokka kerekének egyenletes surrogásához való hasonlóság miatt a doromboló macskára azt mondták, hogy „fon”.

Egyes vélemények szerint azonban a dorombolást nem a hangszálak rezegtetése idézi elő. Megfigyelték, hogy az a macska is vígan tovább dorombolt, akin egészségügyi okokból gégemetszést hajtottak végre. Valójában a mai napig sem tudtak megállapodni abban a tudósok, hogy tulajdonképpen hogyan dorombol a macska.

Tény, hogy csak a teljesen csonttá keményedett nyelvcsontú macskák képesek dorombolásra. A porcos nyelvcsontú felidák gégefője mozgékony: ezek az állatok a bömbölésre képesek. A felidák közül csak a kisebb fajták és a cibetmacskafélék egyes képviselői tudnak dorombolni. Ebbe a csoportba tartozik a házimacska, a jaguár, a puma, az ocelot, a szervál, a gepárd és a vörös hiúz.

A dorombolás elsődleges jelentése: jól érzem magam, elégedett vagyok, közölni akarom veled, hogy örülök a jelenlétednek, várom az etetést, mert érzem a kellemes illatokat a konyha felől…

A hízelgés, öröm kifejezése mellett a dorombolás nyugtatgatást is jelenthet: ne idegeskedj, nyugodj meg… Még beteg vagy sebesült macskák is dorombolnak, mert érzik gazdájuk szorongását, és nyugtatni akarják a szeretett embert. A nőstény is dorombol a szülési fájdalmak szünetében: világra jönni készülő kölykeit nyugtatja teste puha vibrálásával. Több tudós azt gondolja, hogy a dorombolásnak (ön)gyógyító hatása is lehet. Erre utal az is, hogy ortopédsebészek használnak ilyen frekvenciájú hangokat a betegek gyógyítására.

Ha cicánk jókedvében dorombol, akkor igazán mindenki jól jár. Kedvencünk örömében mi is osztozhatunk, ha pedig feszültek vagyunk, egy kedves, doromboló jószág közelsége biztosan jótékonyan hat ránk.

Nagyon szívesen:)))

egy macsekos

Nem csak elégedettségükben dorombolnak, és aki macskatartó, annak illene tudnia.

Ugyan is a macska akkor is dorombol, ha meg akarja nyugtatni magát. Példának itt egy eset. Játszottunk a cicámmal, és hanyatt feküdt előttem, én meg borzoltam a szőrét, meg minden, és játszottunk, egyszer csak elkezdett dorombolni. Nah ezt nem azért tette, mert ő ott húdenagyon meg volt elégedve, hanem hogy megnyugtassa magát, semmi baj nem lesz. A gyerekek is szokták, kicsi, nagyon kicsi gyerekek "énekelnek" maguknak, úgy altatják és nyugtatják magukat.

Ezt ugyan úgy nagyon kevesen tudják, ahogy azt, hogy mikor a macska őrülten rohangál össze-vissza, akkor játszik. Mert az is tévedés, olyankor adja ki a felgyülemlett "gőzt". Mivel a macska alapjáraton elég nyugodt, ha ideges, akkor is általában (már a felnőtt macskák) a farkukat csóválják, odacsapnak esetleg, de nem tombolnak. Viszont a pulzusok nagyon megnő, a szívük nagyon gyorsan ver, és ezeket kell kiegyenlíteni valahogy, ezért az őrült rohangászás is.

Szóval több jelentésük is van ezeknek a dolgoknak.

"Nem csak elégedettségükben dorombolnak, és aki macskatartó, annak illene tudnia."

Kedves Válaszoló!

Több oldalnyi dorombolós leírást is bemásolhattam volna, de ennyire futotta az időmből. Azért, mert nem írok le minden definíciót, azért még nem kellene kioktatni.

Boldog Karácsonyt!

első válaszoló