Anyósomék folyton orvososkodnak, felülbírják a dolgokat, osztják az észt, miközben ők betegek igazán, egyébként meg fittyet hánynak apró fontos dolgokra, mit tegyek?

Kezd elegünk lenni, akárhányszor találkozunk valami orvososkodás van. Itt rögtön leszögezném, hogy páromat nem ők nevelték fel, hanem hosszú évekig, kicsi korától, a nagyszülőknél volt, majd pár évre megint náluk volt, majd megint a nagyszülőknél, mert sok bizony nem volt kedvük foglalkozni vele, ez meglátszik a kapcsolatukon.

Párom pár hete lebetegedett, lázas volt, ami ráment az ínyére, bedagadt neki, fájt ha evett. Az orvos adott fájdalomcsillapítót és javasolta a kamillateát, ecsetelőt és türelmet, mert a nyálkahártya lassan gyógyul, amit tud egyen, de a lényeg a sok folyadék, tartalmas, akár kakaó is, amit fogyasztott is. Két hétig volt itthon, 3 kontrollja volt. Ez eljutott a szüleihez, akik egyből lehülyéztek minket, hogy ezzel szájsebészetre kell menni (a fogai nem fájtak), infúziót kell kapnia, hisz nem eszik, szájrákja lesz ám!!! Folyton telefonáltak, hogy elmentünk-e és persze, hogy mi lehet ez, találgattak, folyton leidiótáztak minket. Hiába mondta a párom, hogy ez magától fog elmúlni, feje tetejére állhat se fog hamarabb gyógyulni, az orvos meg ha kellett volna elküldte volna sok helyre.

Egyébként ők cukorbetegek és magas a vérnyomásuk, túlsúlyosak, semmilyen diétát nem tartanak be, össze-vissza szedik a gyógyszereket, sokat orvosi felügyelet nélkül hosszú ideje (a nagyszülőknek ők íratják a gyógyszereket de maguknak hagyják meg, pedig van amire rá van írva hogy pl sokáig nem lehet szedni, cukorbeteg nem szedheti). A saját dolgaikkal is, fáj a feje anyósomnak, biztos az idő, biztos a változókor. Apósnak a foga, 15 rossz van neki és nem megy dokihoz, egész nap fájdalomcsillapítón van. Ők amúgy annyira nem járnak orvoshoz, hanem mindent megszereznek a nagyszülőkre hivatkozva vagy ismerős által, patikusnak mondják el a tüneteket csak.

Alkatilag vékony vagyok, arányosan és folyton arra is találgatnak, meg ha van rajtam egy pattanás: biztos fogyózok, biztos allergiás vagyok valamire, ezt-azt ne egyek. Egyszer felálltam az asztaltól és megszédültem (alacsony a vérnyomásom alapból) és biztos cukros vagyok, nekik is így kezdődött. Egyébként alul működik a pajzsmirigyem fél éve és arra is (látott anyósom egyik barátnője a kórházban és utána is járt miért voltam ott...), hogy biztos mert vékony vagyok, mert nem eszek rendesen és stb.

Nagyon idegesítő, bármit eszek amikor ott vagyunk és pl. nem tésztát kérek, hanem krumplipürét, egyből! Párom is pl. tüsszent, egyből menjen el allergia tesztre, biztos allergia (van neki, kap rá gyógyszert, de van allergiája gyógyszerre így még nincs 100% tünetmentes megoldás neki, tüsszög néha) és fennakadás van, észosztás.

Bocsánat, hogy hosszú lett, de ez a helyzet és kezd tele lenni a hócipő...