Budapestre főként milyen nemzetiségű embereket telepítettek be?

Jöttek azok maguktól is sajnos.

Zs, C, B, A, K,

A néhai Tabánban többnyire szerbek laktak.

Természetesen rengeteg németet is betelepítettek...

Igazából a huszadik századig, Magyarország mindegyik nagyvárosa multikulti volt. Fiume, Pozsony, Budapest, Marosvásárhely...

A cigányok meg szaporodnak maguktól is. Még a '40-es években sem volt belőlük sok (ezért nem érdekelték annyira a németeket sem), számuk természetesen a kommunizmus és a balos kormányok idején emelkedett nagyot.

Semmilyinekete, ugyanis Bupoapestre soha nem volt betelepítés. Sem Mária Terézia idején, sem az 1950-es években.

Jókait tessenek olvasni, ha már a történelemóra kimaradt.

#4

Ááá, dehogy volt betelepítés, végülis is a 18. században Buda félig német volt, félig szerb... 😂

Meg élt ott pár magyar.

Kinek fájt az igazság????

Igenis Kádár bosszúja volt a nyócker betelepítése!!! 56-ért.

Konklúziókat nem fogsz tudni kihozni belőle, mert Budapest lakosságának 99%-a azokból áll, akik a 20. századi iparosítási korszakban mezítlábas napszámosokként faluhelyről gyárakba, nagyvárosokba kényszerültek teljesen egyenletesen a magyar nyelvterület bármely részéről. Azt a maréknyit, akinek már a 19. században is volt itt valami felmenője, kimutatni nem tudnád ebben a tömegben.

Amúgy történelmi időkben a Tabán rácokhoz, a Víziváros horvátokhoz, a Vár meg úgy Buda nagy része, ahogy számos Buda környéki falu a svábokhoz kötődik. A pesti Újvárost (Lipót) és a Felsővárost (Teréz+Erzsébet) zsidók lakták. Az előbbit vallástalan zsidók, azért nem azt hívják most zsidónegyednek, pedig ugyanúgy az. Szintén zsidók éltek a Józsefváros Népszínház utcától északra eső részén, a Felhévízen, Újlakon és jelentős számban (németekkel vegyesen) Óbudán, Újpesten, Erzsébeten.

A Belvárosnak és a Ferencvárosnak nem volt egyértelműen kitűntetett nemzetisége, ami persze nem jelenti azt, hogy ott színmagyar lakosságot képzelhetsz el. A városfalon belül, ahol református, evangélikus templom és zsinagóga nem is épülhetett a Habsburg-katolikus őrjöngés évszázadában, azért két ortodox templomot csak sikerült bevarázsolnia valahogy a szerbeknek.

A 20. század elejére kialakuló külvárosi dzsumbujokban, villanegrákban, tripoliszokban és egyéb nyomortelepeken főleg tótok, inasok és szolgálólányok éltek. Az biztos, hogy a 20. századra ez a fajta réteg messze túlszaporodta a városokba telepített Mária Terézia-féle svábokat, ahogy ez a folyamat Kelet-Közép-Európai összes városában végbe ment. Elvégre mégis csak a szláv tenger közepén élünk, akárhány rakott szekér is jön ide be olykor Verecke olykor Dévény felől. Cinkota szlovák falu volt, Promontor, Hidegkút, Békás, Tétény, Keresztúr, Csepel és Soroksár sváb telepítésű falu. Talán Palotán lehetett magyar nyelvű többség. Meg néhány Kelet-PPSK megyei faluban. Persze ezt a világot a huszadik század két nagyságrenddel(!) több ipari munkást rátelepítve régen eltűntette.