Egyre kevésbé bírom. Mit tehetnék?

Azért itt teszem fel a kérdést,én nem a baráti körömben, mert ők teljesen máshogy állnak mindenhez, mint idegenek,akik csak feketén-fehérek leírva látnak mindent.

Fontos lenne a véleményetek, de kulturált módon, tényleg.

A barátommal fél éve vagyunk együtt. Egy hatalmas törés miatt az életében 16 éves korában zülleni kezdett... Alkohol stb.

Sokat lefaragott abból,amiket mesélt,hogy milyen volt régen, mennyit és hogyan ivott.

Természetesen mikor összejöttünk tudtam mit vállalok,de egy próbát majdnemhogy minden megért,főleg,hogy a kémia nagyon működött köztünk.

Egy idő után megismertem. A lelkét.

Ez sokmindent megváltoztatott. Egy érzékeny,törékeny srác,aki 9 hónapos korában elvesztette az anyukáját.

Minden klappol a kapcsolatban.Rengeteget vagyunk együtt. Imádjuk egymást.Barátok ,szerelmesek, és minden más is vagyunk egymásnak.

Csak az a fránya alkohol ne lenne....

Most 21 éves.Ritkábban,de előfordul,hogy úgy kell hazaráncigálnom. Gyakran az én pofámról sül le a bőr,hogy így viszem haza, de nem tudok vele mit tenni.

És egyre kevésbébírom,hogy állandóan miatta idegeskedem,és hogy mindenki nekem támad,hogy hogy hagyhatom,hogy igyon.

Pedig rajtam nem múlik...