Mit tegyek, hogy Édesanyám ne az életébe való beleszólásnak tekintse a segítségemet?

Sajnos nem akarja elfogadni a tényt, hogy már nem bírja úgy ellátni a teendőit, mint fiatalabb korában. Ha például elmosogatok, kitakarítok, mosok vagy főzök, akkor megsértődik, sír és kiabál, hogy miért nem vagyok képes normálisan megcsinálni ezeket. Pedig tényleg rendesen megcsinálok mindent, csak nem biztos, hogy úgy, olyan sorrendben vagy tempóban, mint ő csinálta. Sokat beszélgettünk erről, de ő nem érzi úgy, hogy ezzel engem bántana, úgy gondolja, hogy csak tanácsokat ad. Mit tudnék tenni, hogy változzon a helyzet?

30/N