Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Akinek van testvére vagy...

Akinek van testvére vagy gyermekei mennyire probléma nálatok megosztani pl ételt, édességet, ruhát bármit, vagy aki kapja marja alapon? Volt ebből probléma? Meséljetek!

Figyelt kérdés
Hol van a határ a túlzott önzőség és jószívű kihasználás között?

2013. ápr. 6. 19:10
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
Hát én és a testvérem mindig nagyon sokat veszekedtünk ezeken amikor gyerekek voltunk de most már egyáltalán nem.
2013. ápr. 6. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
tesómmal nem volt gond ... két zsíros kenyér mindig akadt
2013. ápr. 6. 19:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:

Nálunk mindig kínosan elosztottunk mindent, mert nem mindig jutott édesség sem. Mindenkinek ki volt szabva, hogy egy tábla csokiból hány kocka jár, esetleg joghurtot kaptunk, fejenként egyet, vagy nyalókát ugyanígy. Tartalék édesség sosem volt, túl édesszájúak voltunk hozzá.

Ruhában meg... kis korban még egészen mindegy, mindenki ugyanannyi és ugyanolyan minőségű ruhákat kapott. Persze, nővérem mindig nagyon "élelmes" volt ilyen téren, úgyhogy én voltam mindig a slamposabb:D

Enni mindenki addig evett, amíg éhes volt, a kajával nem szabad túlzottan spórolni. Az egyéb cuccok meg... anyu mindenkinek megvesz mindent, ésszerű kereteken belül, amire szükség van. Persze, ehhez az is kell, hogy egészséges értékrendünk legyen, de ez szerencsére megvan.


Az aki kapja, marja nagyon nem jó, a gyerekek néha el tudják egymást nyomni, és elég sok keserű emlékhez vezet az, ha az egyik gyerek kizsákmányolja a másikat. Azt hiszem, a gyerekeknek azt kell megtanulni, hogy annyi jár, amennyi, és így az életben sem lesznek olyan önzőek, mint néhányan.

2013. ápr. 6. 19:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
43%
Hát hogy ha arra gondolsz hogy megosztanám-e a gyerekemmel az édességet, vagy bármi mást...nos...előbb halnék éhen, mint hogy neki keljen éheznie..
2013. ápr. 6. 19:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
89%

nálunk felezés volt édességnél..

eleinte úgy osztották el, h melyik kezében lévő kell, majd kiosztották, hogy az egyikunk felezi a másik választ, persze gyerekként kínosan ügyeltünk arra, hogy hajszál pontosan a fele legyen:)


ruha nem volt gond, mert méret és nembeli különbségek is akadtak


később meg már elég nagyk voltunk ahhoz, hogy ez ne okozzon fennakadást..



Amúgy átok másnál olyat, hogy a szülők elvárják pl a nagyobbtól, hogy mindig ő engedjem, mert "ő a nagyobb okossabb " stb

nme tartom jónak ezt a megoldást, de mivel nekem még nincsen gyerekem, nem tudom én hogyan fogom kezelni, kívülről könnyű okosnak lenni

2013. ápr. 6. 19:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
88%
Ez soha nem volt gond. Gyerekként is ha egy csokim volt azt is megosztottam tesómmal. Ez nálunk így ment.
2013. ápr. 6. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
89%

utolsó vagyok...



és a sajátunkból mindig megkínáltuk a szüleinket és ha ott voltak a nagyszüleinket is


általában nem kértk belőle, de előfordult hogy igen, később magyaraázták el, hogy azért, hogy tudjunk megosztani, és ne váljunk önzővé.(természetesen nem akarták elenni előlünk, csak jelképesen vettek belőle)

szerintem bevált amúgy


26/N

2013. ápr. 6. 19:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
69%
5. és 7. voltam ugyanaz, csak közben írtak
2013. ápr. 6. 19:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
63%

Mi külön kaptunk csokit így nem kellett felezni csak nagyon ritkán. De mikuláskor cserélgettünk mert mindig kaptunk olyat amit az egyikünk nem szeret, pl én nem vagyok nagy nápolyi fan, ő nem eszik gumicukrot. Szóval megoldottuk.

Ha valamelyikünk hirtelen megkívánta/ja a másik nasiját akkor is csere üzlet vagy simán adunk, egyikünk sem halt még bele abba,hogy egy marékkal kevesebb chips jutott.

Az unisex ruhákat,cipőket örökölte.

2013. ápr. 6. 20:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
100%
Bátyám és köztem 14 év van, így mikor én kicsi voltam, ő már majdnem felnőtt, érett gondolkodással. A ruhákkal értelemszerűen nem volt gond. Az étellel, édességgel sem. Ha ő kapott egy tábla csokit, akkor én is. Nekem persze kislányként meg volt szabva, hogy mennyit ehetek egy nap, és mindig csak rendes étkezés után ehettem édességet. Sosem irígykedtem, mikor megláttam a tesómat, hogy egyben megette a tábla csokit. Tudtam, hogy neki szabad és kész. Elmagyarázták. De olyan is volt, hogy dugiban a sajátjából adott egy kockát és akkor ez volt a mi kis titkunk. Ételből szintén sose volt gond. Ő többet evett, ez természetes volt. Viszont ha például egy utolsó szelet süti maradt, akkor azt mindig megfelezte velem. Legalábbis megkérdezte, hogy kérem-e a felét. Ha nem kértem, akkor jó kört futott, ha igen, akkor is szívből adta nekem. A szüleim mindig egyformán láttak el minket ilyen dolgokkal. Ha a tesóm kérte, hogy hozzanak a boltból Túró Rudit, akkor nekem is hoztak ugyanúgy. Olyannal sem volt gond, hogy ha bátyám kapott cipőt, hisztiztem volna, hogy nekem is kell. Mert elmagyarázták, hogy nekem van szép cipőm, a tesómé meg már csúnya volt, ezért neki kellett új. Ezt már akkor 2-3 évesen is felfogtam. Később pedig már természetes volt, rá sem kérdeztem ilyenekre. Szerencsésnek érzem magam emiatt, hogy mindig jó viszony volt köztünk, és nagyon jó nevelést kaptunk.
2013. ápr. 6. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!