Hasznos lehet leülnünk közösen beszélni a párom exével vagy még inkább felhergelnénk a kedélyeket?

Tömören én 12 év után elváltam van egy 3 és fél éves kisfiam, párom 11 év után jött el az exétől és velünk él a 9 éves lányuk. Már úton van a közös gyermekünk is. Nagyon harmonikus és boldog a új családunk, szerencsére a gyerekek is szeretik egymást nagyon. Csak sajnos a párom exe viselkedik nagyon hülyén. Anno mikor összejöttek a párom csak a szeretője volt a nőnek, akinek akkor már férje és gyereke is volt. Aztán eljött a férjétől pár év múlva lett közös gyerekük is. A nő a kapcsolat alatt több szeretőt is tartott, amikor a párom tudott, mert mindig megbeszélték ezeket csak mikor a nőci már érzzelmeket is táplált egy két férfi iránt akkor a párom szólt neki, hogy akkor így nem csinálják tovább ezt a nyitott kapcsolatot. Aztán mikor a közös kislányuk 6 éves volt szó nélkül lelépett a nő karácsonykor és 10 napig nem tudták elérni. Akkor 3-4 hónapig különéltek, de a nőci már akkor lemondotta a kislányáról a házért cserébe. Aztán mikor elfogyott a pénze visszahívta őket, de 3 hónap után megint szétmentek. De a párom megmondta a nőnek, hogy most akkor Ő költözzön el, mert a gyereket nem fogják párhavonta költöztetni. Ezután jött másfél év amíg külön éltek, kislány a páromnál. Ezalatt az idő alatt ismerkedtünk meg mi, aztán a nőci anyagi okokból megint vissza akart menni, mivel a ház a nő nevén van ezért a párom megengedte neki, hogy visszamenjen, de úgy hogy csak együtt laknak és semmi egyéb nincs köztük.

A nőci azt gondolta, hogy a párom majd idővel szakít velem, de mikor látta, hogy ez nem történik meg fél éven keresztül fenyegetőzött öngyilkossággal, aztán végre szeptemberben összeköltöztünk az én lakásomban. A gyermekeink velünk vannak. Az exe kijelentette, hogy engem látni sem akar és hogy a párom még a házuk elé se merjen velem jönni. Szerintem mi nagyon korrekt módon állunk a helyzethez. A nőci folyamatosan mossa a kislánya agyát mikor nála van ez még elviselhető, mert két perc alatt megcáfoljuk a nőci állításait és a kislány látja is az igazi anyja és a köztünk lévő emberi különbségeket. De ami zavar, hogy a héten kijelentette, hogy milyen ember a párom, hogy a múlt héten csak kétszer hívta fel öt percre és, hogy mikor kivittük hozzá hétvégén a kislányt a párom nem ment be hozzá köszönni. Most meg két napja kikapcsolta a telefonját és nem tudjuk elérni. Nem tudom mi a célja ezzel. Mintha szándékosan nem akarná tudomásul venni, hogy Ő már csak a múlt. A párom nagyon rendes vele, ha v-mit szerelni kell vagy segíteni a ház körül megy hozzá. Engem ebben az zavar, hogy a párom sem áll elé határozottan, hogy a régi helyzet már nincs és szokja az újat.

Én szívem szerint elmennék hozzá a párommal, hogy végre lásson engem is és közösen leülnék vele beszélni, de a párom meg a kislányára való tekintettel nem nagyon szeretné ezt.

Tanácsok?