Örökségnél milyen kitagadasi okok léteznek?

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt (bűntettet vagy akár csak súlyos vétséget) követett el;

3. az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette (pl. szülő a gyermek iránt, gyermek a szülő iránt stb.);

5. erkölcstelen életmódot folytat (pl. züllött, garázda, bűnöző);

6. jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték (bárki ellen irányuló, bármilyen bűncselekmény miatt);

7. az eddig felsorolt okokon kívül az örökhagyó a házastársát kitagadhatja házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is (a közfelfogás alapján ilyen ok lehet a bajba került házastárs támogatásának elmulasztása, a nemi hűség durva megsértése stb.).

Érvényes kitagadás esetén a köteles rész sem jár.

Ha kizárja az örököst a végrendelkező, azt nem kell megindokolni, de akkor a kizárt örökösnek jár a köteles rész.

Kitagadni valóban az első válaszban felsorolt okok alapján lehet - rendkívül súlyos és a szülők felé irányuló bűnök esetén. (Ha pl. gyilkolt a gyerek és nem az apját, akkor az anya nem tagadhatja ki.) Az, hogy elhanyagolja a szülőt, nem ok a kitagadásra.

Ha van érvényes végrendelet, akkor is jár a "köteles rész", mi az idén változott a Ptk szerint már csak az egyébként járó örökségrész 1/3-a.

A válaszadók viszont azt is jól mondták:nagyon könnyű jogszerűen kijátszani ezt. Életében elajándékozza, eltartási szerződést köt, eladja (haszonélvezet fenntartásával) stb.

#1 ez így nem teljesen korrekt.

7:6. § [Érdemtelenség]

(1) Érdemtelen az öröklésre,

a) aki az örökhagyó életére tört;

b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;

c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást – bárki ellen irányult -az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, megbocsátotta.

(3) Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

(4) Aki érdemtelenség miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.