Azért hibáztathatók a szülők ha nem támogatják anyagilag a gyereket abban, hogy önállósodjon?

Miért kell kétmilliós szak? Sosem tudtak támogatni, pedig szerettek volna, de szegényeg voltunk. Mégsem járt a szám, dolgoztam, igen, külföldön. És ház, autó, minden van.

Kérdező, az az Ő pénzük. Tudom hogy kényelmes lenne ha más indítana el az életben, és jó is ha egy szülő úgy érzi hogy ezt meg kell tennie, na de elvárni.... Ha szórják a pénzt, a magukét szórják. Ha ahhoz lenne kedvük hogy lehúzzák a vécén, az is az ő dolguk lenne, senki sem követelőzhet hogy inkább neki adják ahelyett hogy magukra költik.

Elég idős voltál ahhoz hogy azt mond hogy nem akarsz hitelt felvenni és erre a szakra járni, nem hiszem hogy kényszerítettek rá.

Főleg nem 23 éves fejjel, mikor sokan már tizenévesen dolgoznak.

Az én szüleim is elváltak, mire egyetemre mentem, apunak jól ment, anyunak nem. Nem volt tandíjam, de az első félév végén el kellett költöznöm, mert anyu újra férjhez ment, és úton volt a húgom, nem fértek volna el tőlem. Akkor apu bérelt nekem egy lakást, én meg dolgoztam az egyetem mellett, hogy fizessen a rezsit, egyebet. Mire végeztem, már apu vállalkozása se pörgött, maradtam albérletben. Azóta egyikük sem támogat. Pénzzel nem is tudnának, ez nyilvánvaló, de pár éve már jól keresek,ha például megterhelhetném valamelyikük ingatlanját az önrész mértékéig, simán jobban jönnék ki a hitelekkel, mint most az albérletben. De ez egyikükben sem merült fel sohasem. Én pedig nem kértem ilyet, nem is fogok, pedig az én környezetemben is sokan ezt teszik. Nekik természetes, az én szüleimnek nem. Az anyám felnevelt érettségiig, az apám lehetővé tette hogy egyetemet végezzek, a híd alól nehéz lett volna... Alapvetően azt gondolom, hogy nem okozna nekik problémát, ha volna lakásom, aminek minden részletét én fizetem, életbiztosítással, miegyébbel. De ha nem, nem. Mindenki azt csinál a pénzével, vagy a tulajdonával, amit akar. Szerintem, ha ez még nem történt meg, akkor próbálj velük beszélni, hogy egy kicsit segítsenek. Ha nem megy, akkor pedig nincs más, mint otthon lakva összegyűjteni egy kis önrészre-valót. Albérletbe ne menj, ha lehet, mert amellett nagyon nehéz bármit gyűjteni. Remélem, sikerül. Kitartást kívánok neked

Az egyik szülő ilyen, a másik meg olyan. Felesleges ezért bárkit is hibáztatnod, 19 éves vagyok, nem várom el, hogy majd a költözésben támogassanak, már most elkezdtem spórolni, hogy az egyetem elvégzése után annyival is kevesebbet kelljen várnom, hogy költözhessek. Tudtam, hogy az egyetemet nem tudnák fizetni, ezért direkt államira jelentkeztem. A szüleid is kiírhatnának egy kérdést, hogy normális-e a te hozzá állásod az egészhez. Ezen gondolkozz el és fogadd el, hogy igenis egyedül kell boldogulnod a lehető legjobb megoldásokkal. Például menj albérletbe.

Kérdező próbálj kicsit életképesebb lenni, mert ez nem megoldás,hogy a szüleidtől várod a pénzt. Mindenki úgy boldogul ahogy tud, neked is meg kell találnod a te megoldásod.