Van itt valaki rajtam kívül, akit kiközösített, kishíján tönkretett a saját családja, elsősorban a testvére (i)?

Szerintem próbáld meg a dolog "jó" oldalát megtalálni, így könnyebb lesz a múltban történt rossz dolgok lezárása is. Az, hogy a családodra sosem számíthattál, megkárosítottak, tönkretették a fiatalságodat, azzal egy nagy dolgot nyertél, mégpedig azt, hogy a barátaid közül válogathatod meg, hogy kikre tekintesz családodként.

Nekem a gimis legjobb barátnőm a mai napig olyan számomra, mint egy családtag. A szülei borzasztó természettel voltak megáldva, szegénynek katasztrófa volt az élete, szinte már úgy tűnt, hogy ott próbálnak alátenni neki, ahol tudnak, pedig a szüleiről beszélünk. Amikor elköltözött egyetemre, elkezdett dolgozni, fenntartotta magát, pedig nagyon nehéz volt. Én mindig mellette álltam, és ma, majdnem tíz évvel később úgy tekintek rá, mint a testvéremre, minden családi eseményen itt a helye, ő a gyerekem keresztanyja, elhívtuk a meghittebb családi ünnepekre is, például Karácsonyra, bár most már neki is van vőlegénye, akivel ezeket az ünnepeket tölti, de úgy gondolom, hogy a számára értékesebb a mi barátságunk, mint a negatív szülei, akiktől csak rosszat kapott szinte az életben.

Én pontosan ugyanezt éltem át, amit te. Nekem leginkább az apámmal volt bajom. Soha nem foglalkozott velem, többször belehazudott a szemembe, egyszer pedig nagyon csúnyán átvert. Súlyos érzelmi és anyagi károkat okozott nekem. Aztán amikor a családban ez szóba került, mindig mögé álltak és őt védték, engem pedig támadtak. Úgy csináltak, mint hogyha én nem lennék normális. Aztán persze ők is kihasználtak nem egyszer.

Soha semmilyen problémát nem lehetett velük megbeszélni, mert mindig ment a ködösítés, mellébeszélés, hazudozás.

Nem tudom, hogy miért tették, de már nem is érdekel.

Én teljesen megszakítottam velük a kapcsolatot.

Nagyon ramaty állapotban vagyok most, de járok pszichológushoz és a barátaim is tartják bennem a lelket.

Biztos, hogy túl lehet rajta lendülni, de nyilván hosszú évek kellenek hozzá sajnos.