Honnan tudjam, hogy én magamba fojtom-e az érzéseimet?

Tudom, hogy ez így elég bugyután hangzik, de az az igazság, hogy személyiségre kb. mindig is ilyen voltam, mint most, így nekem ez a természetes, és nem tudom magamhoz viszonyítani, hogy most én is olyan érzelmeket elfojtó, vagy inkább nyitott személyiség vagyok-e.

Pár szót bővebben magamról:

Utálok sírni, főleg mások előtt. Utoljára szerintem akkor sírtam más előtt, amikor apával összevesztem és nem engedte, hogy felmenjek a szobámba, ezért előtte bőgtem el magam. Amikor más lát sírni, szánalmasnak érzem magam.

Aztán más lányok általában, ha tetszik nekik valaki, rögtön elmondják mondjuk a legjobb barátnőiknek, én viszont inkább titokban tartom, nehogy barátnőm esetleg kiröhögjön, vagy megvessen, hogy milyen fiúk tetszenek nekem. Mondjuk néha el szoktam mondani, de akkor is inkább csak azért, mert velem úgy sem történik soha semmi érdekes dolog, vele meg igen és ilyenkor jó mesélni, hogy van valami újdonság velem is.

Nem viselem jól a kritikákat, ha valaki rossz megjegyzést tesz rám, még ha jogosan is, mérges leszek rá és van, hogy hónapokig nem bocsájtok meg.

Hát én ha kívülről nézném magamat, valószínűleg ezekre a dolgokra tippelnék, amik arra utalnak, hogy nem mutatom ki az érzéseimet.

De amúgy nem tudom. Mások is ilyenek, vagy ezek szerint zárkózott vagyok?

15l