Az autisták/aspergeresek tényleg nem szoktak érezni, érzések nélküli emberek?

"... és fogyatékos erkölcsi érzékük van? "

"Viszont az jó tulajdonság hogy bárhogy át lehet őket ejteni "

Kedves Kérdező!

Itt fogyatékos erkölcsi érzéke csak egyetlen embernek van.

Nem igaz. Azért tartják az autistákat érzelemmentesnek, mert nehezen tudják kifejezni az érzéseiket. Az empátia is fejlett lehet esetükben, csak ezt is nehezen tudják kifejezni.

Ugyanakkor személyiségfüggő is, hiszen az autisták is emberek, ők is családban nőnek fel, ahol különböző szocializációs hatások érik őket. Ettől függően pedig a legkülönfélébb személyiségek fejlődhetnek ki - ahogy a neurotipikusok között is.

Én ismerek olyan Aspergereseket, akik messze magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, mint a neurotipikusok többsége.

Ahogy látom a kérdező leoltása nagy sikert aratott, de azért valami hasznosat is próbálok mondani.

Amikor empátiáról beszélünk, akkor két összetevője van. Az egyik az úgynevezett kognitív empátia, a másik pedig az affektív empátia. A kognitív azt jelenti, hogy képes mások érzelmeit lelkiállapotát felismerni, olvasni az arcukról, a testbeszédükről, megérteni egy közösségen belül a viszonyokat. Az affektív empátia pedig a empátiás késztetéseket jelenti, vagyis, hogy mennyire hajlamos mások felismert érzelmeire megfelelő módon reagálni, kerülni, hogy másokat megbántson.

Akinél az utóbbi hiányzik, azok a pszichopaták. A pszichopata érti mások érzelmeit, de csak annyira érdekli, amennyire neki is érdekében áll.

Az autistának pedig a kognitív empátiája hiányos. Nem ismerik fel mások érzelmeit, problémát jelent mások szándékainak, szempontjainak megértése, ha azok eltérnek a sajátjaiktól. De ez nem jelenti, hogy nincsenek meg a késztetéseik megfelelő módon reagálni, ha mégis felismerik, vagy elmagyarázzák nekik.

A másik jellegzetessége az autistáknak a hajlam a szélsőséges, fekete/fehér gondolkodásra. Mivel nem mindig látják át egy emberi szituáció bonyolult részleteit, így az erkölcsi elveik, amiket kialakítanak, általában rugalmatlanok, egyoldalúak. Nem csökevényesek, bizonyos kérdésekben sokkal erősebb erkölcsi elvárásaik is lehetnek, mint a többségnek.