Mi baja lesz egy embernek, ha?

Már megint a sok sületlenség, hogy a lép újratermeli.

Kezdjük ott, hogy a lép két egymástól jól elkülöníthető szövetféleségből tevődik össze: egyik alkotóeleme a vörös pulpa, a másik pedig a fehér pulpa.

A vörös pulpa fontos fagocita-funkciót lát el. Az elöregedett vörös vértestek fennakadnak a vörös pulpában, majd itt fagocitálásra, azaz bekebelezésre és lebontásra kerülnek. Hasonlóképpen különböző baktériumok is kiszűrésre kerülhetnek. A vörös pulpa egyébként egy vérrel telt szivacshoz hasonlítható leginkább. Az igau, jpgy funkciójához tartozik még az embrionális élet!!! folyamán a vörös vértestek képzése, bár az ötödik hónaptól kezdve ez már kizárólag csak a csontvelőben zajlik. Ha azonban a csontvelő valami kóros elváltozás következtében nem képes ellátni e feladatát, a csontvelői őssejtek a perifériás vérbe jutva bekerülhetnek a lépbe, ott megtapadhatnak, és újból vörös vértest-képzés jöhet létre. Ilyenkor a lép gyakran megnagyobbodik. A vörös pulpa ezek mellett egyfajta raktározó funkciót is ellát, ember esetében elsősorban a vérlemezkéket és fehérvérsejteket tárolja, de ez kisebb jelentőségű, mint például az állatok esetében.

A fehér pulpa kis nyiroktüszők halmazából áll, itt termelődnek a limfociták. A lép szerepe különösen az úgynevezett tokos baktériumok elleni küzdelemben jelentős.

A másik, hogy a vérmennyiség 20%-át nem meghaladó hirtelen vérvesztés, illetve a lassú vérzés esetén ennél nagyobb mennyiség elvesztése sem bír különösebb klinikai jelentőséggel. De az azért hozzátartozik, hogy fontos a vérzés helye, hiszen nem, mindegy, hogy az agytörzsben van a vérzés vagy a subcutisban. 1 liter vérvesztésnél a pulzus megemelkedhet, de mint a központi idegrendszer működési, mint a légzés normális.