Van olyan, akinek nagyok a kisajkai és a nőgyógyász erre említést tett?

Miért tenne megjegyzést rá az orvos? Tehetsz róla? Nem. Kóros? Nem. Akkor?:D

Egyébként nekem elég extrém mértékben kilógnak, engem is eléggé zavart sokáig, természetesen orvostól soha nem kaptam rá megjegyzést (mástól sem mondjuk:D).

Munkámból kifolyólag pedig elég sok női nemi szervet láttam közelről, elhiheted, rengeteg nőnek kilóg.

Dehogy tesz megjegyzést!

Jaj, nem osztályozza a puncidat.

Gondold el már milyeneket látott!

A lényeg, hogy tiszta legyél.

azért sajnos elég sok rosszat hallani/olvasni, hogy az orvos megalázza a kiszolgáltatott helyzetben lévő betegét.

nőként épp a nőgyógyásznál vagyunk a legkiszolgáltatottabbak, és ne mondja senki, hogy nincs a közelében kismama/anyuka, akit a szülésnél porig aláztak.

pl. "jaj ne mondja már, hogy ez fáj!", és hasonlók...

igenis vannak bunkó tapló orvosok, akik megjegyzéseket tesznek.

persze amit írtatok, hogy nem kéne, az igaz. valóban nem kéne, mert nem ez a dolguk. de attól még emberek, van köztük empatikus, kedves ember, de van tahó is. ahogy minden más szakmában is.

Komolyan nem értem, miért kell még tovább erősíteni a kérdezőben ezt a komplexust. Persze, hogy nem mer szerencsétlen orvoshoz menni, ha ilyeneket írsz.

Megfordultam már pár orvosnál (5-nél), nem is mind magándoki volt, egyik sem tett megjegyzést. Emellett elég sok nőgyógyászt láttam vizsgálni, és mint mondtam, a nők jelentős részének kilógnak a kisajkai. Egyik sem tett megjegyzést, soha.

állj már le, véleményt írni szabad, nem?

nem a másik nemhez tartozom.

és igen, volt már dolgom bunkóval.

nem akarok senkiben sem komplexusokat ébreszteni, de egy nő létéhez ez hozzátartozik, ez van. most ez az oldal arról szól, hogy csak a szépet és jót lehet leírni, vagy mi?

attól, hogy 5 orvosnál voltál, és 5 normális volt, még nem biztos, hogy a világon mind az.

nekem 3 háziorvosom volt, mind3-mal jóban voltam, de tudok olyat, aki nem jót fogott ki.

mint írtam, minden foglalkozásnál van ilyen is és olyan is.

nekem pár éve herpeszem volt. a mai napig nem tudom, honnan. de olyan durva volt, hogy lábra állni sem tudtam, annyira szenvedtem. akkor már jó ideje együtt voltunk a párommal. betegszállító vitt be ügyeletre, ahol az orvos olyan lekezelően bánt velem, hogy legszívesebben elsüllyedtem volna. az apró szőrszálakat is leborotváltam, mert az is annyira szúrt, hogy megőrültem a fájdalomtól. az orvos végigkáromkodta a vizsgálatot, hogy mi k---a életért borotválom? és közben vagy 20 rákérdezett, sőt már nem is kérdezett, hanem vészjóslóan próbált rávenni, hogy valljam be, valaki mással is lefeküdtem, ha egyszer a páromnak nincs ilyen baja. mindezt úgy, hogy őt is behívta a rendelőbe. egyenesen a páromtól kérdezte meg, h van-e panasza, szóval nem csak úgy önmagamban, nőiességemben alázott meg, de még a párom előtt is lehetetlen helyzetbe hozott. nem győztem bizonygatni, hogy senki mással nem voltam akkor már vagy egy éve. ja, és jelzem, nem egy 15 éves csitri voltam ekkor. de neki nem tetszett, hogy ügyeleti időben dolgoznia kellett.

szóval ne állítsuk már, hogy azért, mert valaki nem találkozott még egy taplóval, nem is léteznek.

a kérdező majd kinövi a fóbiáját, amikor majd férfiaktól hall szépeket. és igen, sok-sok nő él így. de sok-sok nő él egyéb testi adottságokkal, és hazugság lenne azt állítani, hogy az emberek ezeket nem teszik szóvá.

tudom, hogy le leszek pontozva, de attól még ez az igazság. aki pedig lepontoz, az tagadásban él. hárítsatok csak nyugodtan, de így lesznek az élet pofonjai a legfájóbbak, holott ha felkészül az ember arra, ami várja, akkor nem fogja földhöz vágni egy ilyen dolog.