Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Humor » Mi a véleményetek erről a...

Mi a véleményetek erről a szövegről? Szerintem nagyon jó, érdemes elolvasni! (bőv. Lent)

Figyelt kérdés

Először is köszi,ha elolvassátok,habár szerintem aki végigolvassa az nem bánja meg=D

Ezt tegnap elolvastam anyukámnak,a végére elsírta magát,úgy meghatódott,meg tetszett neki.Gondoltam megsztom ezt másokkal is!Hát íme.Várom a véleményeket is,ha van...

Honnan tudod, hogy 2010-ben ÉLSZ ????? Hát innen !!!!!

Feltétlenül olvassad végig ! ÉRDEMES!

1. Véletlenül a micro-n ütöd be a PIN-kódodat.


2 Több éve nem játszottál rendes papírkártyával.


3. 15 különböző telefonszámod van egy háromtagú családhoz


4 E-mailt küldesz a melletted ülő embernek.


5. Azt mondod, azért nem tartod a kapcsolatot a régi

ismerősökkel, mert nincs meg az email címük.


5 Négy éve ugyanannál az íróasztalnál ülsz,de közben három

különböző cégnél dolgoztál.



7. A főnököd nem tudná elvégezni a te munkádat.


8. Felhívod a családot, hogy megtudd otthon vannak-e,

miközben hajtasz be a garázsba.


10. Minden tévéreklám végén szerepel egy internetcím.


11. Ha elmész otthonról a mobiltelefonod nélkül (amit életed

első 10, 20 ,30,40 évében nem is ismertél), pánikba esel és

máris rohansz vissza érte.


12. Reggel az első,hogy bekapcsolod a számítógépet,még

mielőtt kimész kávéra a konyhába.


13. Mosolyogsz és bólogatsz miközben ezt olvasod !!!!


14. Még rosszabb: pontosan tudod kinek fogod ezt továbbküldeni.


15. Túl elfoglalt vagy, hogy észre vedd, hogy nincs 9-es

ezen a listán.


16. Tényleg megnézted, hogy nincs 9-es a listán.


17. Gondolom az sem tünt fel hogy két 5-ös van a listán.


18. Ezt is megnézted, újra......


19. ....és most röhögsz magadon !!!!!


20. Gondold végig, hogy miért!?


És most azokról, akik '80 előtt születtek....Akik 1980 előtt

születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywoodi

mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg!

Gondolj csak bele, akik 1980 előtt születettek, azaz MI,

kész csoda, hogy életben maradtunk!

Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt még

biztonsági öv se nagyon, sokunknak még autó se nagyon.

Viszont ma már bizton tudjuk, hogy a gyerekágyak festékében

akadt bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek

könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos

védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak

felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk,

nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes

biciklink sem. Azért az nem volt semmi.

Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent

pontosan az ásványvíz.


Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az

ugyanaz. Szúr-szúr. Semmi különbség a kettő között, miért

pazaroljak hát rá külön szót.

Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani.

Igen, ki.

Egész nap kint voltunk, a szüleink, pedig csak sejtették,

hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon

volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk!


Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben

játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk

allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről

azt hittük, hogy a sárkányfű egyenes ági rokona. Ha

elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy

csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért.

Egyszerűen mi voltunk a hibásak.

Sőt! Ha az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és

gyengébbet, az is rendben volt.


Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem.

(- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged

mindenki Rambónak csúfol - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!)

Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint

nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy

McDonalds-on edződött átlagos, elhízott amerikai kisgyerek

is helyből nyomna egy hátraszaltót attól, amit mi leküldtünk

kaja címszóval.


Gondoljunk a zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra

(ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit

NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk.

A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont

"bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a

boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem

ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A

limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról

a gyakran éretlen gyümölcsöt, a WC pereme alatt pedig a

baktériumok ezreinek a kolóniái telepedhettek meg a még

háborítatlan nyugalomban, a pre-Domestos korban.

Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek

videólejátszója volt, vagy esetleg spectruma (az egyfajta

számítógép volt), de szó sem volt Playstationról,

Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécstornáról,

műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-röl, Surround

Soundról, Internetről, Fitness-Club kártyáról vagy

mobiltelefonról.

Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint

az utcán, a focipályán vagy a pin-pong asztaloknál, vagy ha

mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és

beengedtek. Nem kellet megkérdezni a szülőket. Sem a

miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők

autóval... Mégis itt vagyunk.

Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és

nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával

dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk.


Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult.

Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt

egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is:

azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz,

pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az

csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy

odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat

kereshetett magának.

A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak

egyszerűen megéltük.


Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy,

mintha már sohasem akarnánk megállni.


Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem

pereltük be, és nem sírtunk otthon a szülőknek.

Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha

vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk.

Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a

kötelesség,a bűntudat,a jóérzés,a felelősség. Ismertük

ezeknek a szavaknak a mélységét.

Ezek voltunk MI. Boldog hősei egy letűnt kornak, amelyen a

mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.


Mi, "öregek" tartsunk ki, nagyon jó egészséget kívánok

Nektek még úgy 50-70 évig !!!!!


Mindenek előtt szép és mosolygós napot kívánok !!!


2010. júl. 28. 22:22
1 2
 1/12 anonim válasza:
100%
nagyon szep,es minden szava igaz:) azok voltak a szep idok...
2010. júl. 28. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
25%
Valaki elmondja a lényegét? Ez kicsit sem hosszú
2010. júl. 28. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
100%

Bezzeg az én időmben...

amúgy habár dvd még nem is, de hálózat már volt akkor is.

2010. júl. 28. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim válasza:
100%

:) És tényleg így van.... :)

Pedig még csak 30 vagyok:)

2010. júl. 28. 22:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
69%
Ez igaz nagyon :) Én is ilyen kislány voltam, sokáig kint az utcán, nem érdekelt a kosz, a seb, hogy milyen ruha van rajtam, ki lát meg, stb...de egy idő után 'eltűntek' azok a barátok akikkel megéltem ezeket...és végül csak olyanok maradtak, akik egész nap a gép előtt ülnek, mert a szüleik féltik őket elengedni bárhova is...nagyon sajnálom mert még most is szeretnék néha a mezőn mezítláb futni, annyira nagy élmény :D de nincs kivel :( 13/l
2010. júl. 28. 22:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:

Tényleg jó szöveg és igaz is,de nem kell túlidealizálni ezt sem.Ennek a kornak is megvolt a maga nehézsége és negatívuma.Pár dolog,ami eszembe jutott:

-gyermekparalízisben bénult meg az egyik rokonunk,ami ma már igen ritka

-tabu volt a családon belüli erőszakról beszélni és a válás is szégyen volt

-autót úgy kellett igényelni,aztán pár év múlva kaptunk egy trabantot

-sem divatban,sem ékszerekben például nem volt akkora a választék (még ma is sokszor felkiáltunk a velem egyidős barátnőimmel,ha régi fényképeket nézegetünk,hogy: nekem is volt ilyen mintájú takarom,ilyen cipőm stb.)

-külföldre utazni csak a kiváltságosoknak lehetett.Az NSZK-ban élő rokonainkkal 1996-ban találkoztam először


Minden kornak megvan az előnye és a hátránya.Ami nagyon hiányzik és régen megvolt,az a biztonságérzet.Mi nyáron a barátaimmal éjjel is bátran mertünk sétálni az utcán,eszünkbe sem jutott,hogy megtámadhatnak vagy megölhetnek minket.Ma már sötétedés után csak nagyon indokolt esetben teszem ki a lábam.

2010. júl. 28. 22:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
76%

szórol szóra igaz. tényleg nem jó, hogy manapság minden gyerek ki sem mozdul otthonról, nézik a hánámontánát meg a hasonló "színvonalas" dolgokat, ülnek a gép előtt... a szülők persze ki se engedik őket, mert esetleg megbotlik focizás közben.

pár napja ezen gondolkoztam, hogy az élet régen sokkal egyszerűbb volt. a kapcsolatok is. írtam egy kisebb regényt (ez a hobbim. =), ami a középkorban játszódik. najó, nem a legjobb kor volt. szóval, van benne egy lány meg egy fiú, akik találkozgatnak, egymásba szeretnek, és összeházasodnak. pont. miután megismerkedtek, egyik sem azon agyalt, mikor jelöli be a másik a fészbukon és mikor veszi fel msn-re. nem elemezték ki minden rezdülésüket (oké, a lány igen!=), csak simán szerették egymást. ez ma már nem így működik.

az élet ilyen, mindennek van előnye és hátránya. ha ügyesek vagyunk, a hátrányt is az előnyünkre fordíthatjuk!=)

14/L

2010. júl. 28. 22:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 A kérdező kommentje:

Köszi az eddigi válaszokat=)

22:52,igen voltak akkor is rossz dolgok persze,de valamiért az is másmilyen volt.Anyukámat az apja gyakran kergette késsel,ha berúgott,de ha szóba kerül a papa,ezek nagyon ritkán kerülnek elő,mert mindig csak arról beszél,hogy milyen szépen tudott verset mondani,mennyi könyvet elolvasott,milyen jól sütött és azért milyen jó apa is volt,mert megtanította őt mindenre...

A mamám is sanyarú sorsú gyermek,fiatal lány volt,és meséli is őket,de nem mint sérelmeket,hanem mint az élete részét.

Ma meg valakihez hozzáérsz az utcán akár,már elküld melegebb éghajlatra.Sok ember nem ismeri a szomszédját.Ha látja a szomszédokat az utcán nem kérdezi meg kell e valami a boltból,mert elmegy befelé.

Anyukám sokszor emlegeti azt is,hogy 16-17 éves korától kezdve beutazta Magyarországot stoppal a barátnőjével.Majd később Németországba mentek ugyan így...És a Balatonra is csak úgy mentek,hogy 3-4 kocsiba is beszálltak.Ilyent ma ki mer megtenni?

Valamiért az ennyi idős emberek (többsége) a sérelmeiről,bántásairól se úgy beszél,mint most tenné némelyik fiatal. Én 20 éves vagyok és sok minden miatt irigylem anyut.Én általános iskolás koromban épp lecsúsztam arról h diákcsere programos legyek,nem lehettem úttörő,még ha kommunizmus is volt,nem volt ez a sok hülye egészségre törekvés,ami már az agyamra megy,mert még a csapból is az folyik,hogy mi egészséges és mi nem....

Na mindegy várom a továbbiakat!

2010. júl. 28. 23:26
 9/12 anonim ***** válasza:

22:52-es vagyok

Szeretek én is nosztalgiázni,elismerem azt is,ami jó volt régen például a közbiztonság.Erre utal a te stoppos sztorid is.De nem szeretek úgy gondolni a múltra,mint valami csodavilágra,ami akkor kánaán volt,ma pedig minden rossz.Nem,ma is vannak jó dolgok,a technika fejlődik,az orvostudomány is,ennek például hihetetlenül örülök,mert régen még az ultrahang is olyan kezdetleges volt,hogy emiatt sok babánál csak születése után derült ki betegség.A családban szintén van rá példa.

Az internet is egy hatalmas előrelépés és nagyon meg tudja könnyíteni az ember dolgát.Lehet persze ész nélkül is használni,mint mindent az életben.

A mai fiatalságot is szidják,régen pedig minket szidtak.Hogy már házasság elött szexelünk,hogy nem csak egy fiúval jár egy lány,hanem akár férjhezmeneteléig 5 kapcsolatta is volt,milyen rettenetes.Nagymamámnak be sem mertem vallani,mikor először szakítottam. Ő úgy gondolta,hogy kiválasztottam a párom és hamarosan férjhez is megyek.

Nem szeretem,ha egyes korokra ráhúzzák,hogy bezzeg akkor...ma meg mi van. A mai korban is meg kell találni a jót és akkor is meglehetett.A fejlődést pedig nem lehet megállítani és nem is kell. 20 év múlva a mostani kor lesz a tökéletes és az akkori a szemét.

2010. júl. 28. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:
Apropó,egészségre törekvés: Régen volt tévétorna,meg Schobert Norbi helyett Bíró Ica.Az sem volt jobb :)
2010. júl. 28. 23:54
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!