Multiméterrel hogyan lehet megmérni egy elektronikai eszköz működéséhez szükséges feszültségét?

Ahogy 1-es válaszoló írta. Ezt méréssel nem lehet megállapítani. Egy egyszerű példa: egy tranzisztoros erősítő működhet 6 V-ról, de megfelelő méretezéssel működhet 24 V-ról is ugyanazzal a tranzisztorral, ha egyébként ez a tranzisztor alkalmas erre. A működéshez szükséges feszültséget a készülék felhasználási útmutatójában adják meg. Vagy, ha egy áramkört építesz, akkor a tervező adja meg a kapcsolási rajzon, vagy a működési leírásban. Ha meg te tervezed, akkor te magad adod meg. Olyan is lehet, hogy egy készülék nem csak egyetlen feszültséggel üzemképes, hanem egy adott feszültségtartományban. Multiméterrel a már megépített áramkörben mért feszültségek, esetleg áramok mérésével állapítható meg, hogy jól működik-e.

Labortápról, nulláról növelve a feszültséget egy adott értéknél elkezd működni, de egyáltalán nem biztos, hogy erre a feszültségre tervezték. Például egy kis erősítő már lehet, hogy 6 V-nál működőképes, de lehet, hogy 15 V-ra tervezték és igazán jól ezen a feszültségen működik. A másik, ha még az sem tudod milyen polaritással kell bekötni, akkor fordított polaritással már néhány V-tal tönkreteheted.

"kimérni" a szemeddel tudod: elolvasod mi van a készülékre írva.

Azt sehogyan nem lehet megnézni ha nincs feszültség alatt, hogy mennyi kellene neki. Ezért írják rá! :)

Elemmel megy, azt írod. Megnézed hány darabos az elemtartó, és milyen polaritással van bekötve.

Nézegeted a panelt, van-e valami tp-szűrő elkó rajta. Azon van feszültségérték. Leolvasod, ennek kb. a 60...75%-a lehet a tápfesz. Vagy ha van benne valami LED, megnézed mekkora előtétellenállása van. Ebből már ki tudod számolni a tápfeszültséget. Ha van benne valami IC, akkor leolvasod a típusát, a neten megkeresed, és ott lesznek a tápfeszültség adatai -tól-ig megadva. Számos módszer van, a multiméteres kimérés nincsen közöttük.

6. (2021.10.26 10:07) Hát pont nem... Ezekből kb. lehet sejteni, hogy alapvetően mekkora az a legnagyobb feszültség amitől nem fog egyből eldurrani.

Pl. most normális áron kapható (értsd maga az alkatrész is elfogadható árú, és az elérhető kis szériás beültetési lehetőségek /ma már szinte minden SMD, és aki nem akar otthon SMD-vel barkácsolni azoknak vannak a kis szériás szolgáltatók) esetén pl. 30-50V-os kondik a leggazdaságosabbak. LED-ekhez egyre ritkábban használunk előtét ellenállást, amióta lehet kapni (kb. ellenállás árban) kapcsolóüzemű áramgenerátoros LED meghajtót ezek között van ami 5-90V feszültségig használható. Ugyanez az IC-k esetén is. (Pl. SMD esetén sokszor már rajta sincs ez az adat, van egy gyártói kód és ha nem ismered a gyártót a 00452 felirat semmit nem mond, ha egyáltalán van bármi felirat rajta).

Az, hogy mennyi a méretezési táp.fesz. esetleg a méretezési táp.fesz. tartomány azt vagy ráírják a készülékre, vagy a műszaki leírás tartalmazza. A mai elektronikák esetén kimérni sem nagyon lehet, hogy mire gondolt a költő... Lehet amit fent írtak labortáppal küzdeni, és vagy túléli a készülék vagy nem. Az sem biztos ma már, hogy a méretezésinél kisebb feszültség nem teszi tönkre az áramkört. Vannak már olyan kapcsolások, hogy a P=U*I miatt kisebb feszültségen megnő az áramfelvétele és a túláram tönkre teszi, esetleg az előtt, hogy bármi működésre utaló jelet adna magából.