Kezdőoldal » Elektronikus eszközök » Egyéb kérdések » Mi a különbség az indító éd...

Mi a különbség az indító éd az üzemi kondenzátor között?

Figyelt kérdés

Tisztába vagyok az 1 fázisú villanymotorokban lévő kondik lényegével, egyedül ezt az indító és üzemi kondenzátor dolgot nem értem.

Az indítót tudom, hogy csak az indításban segít, utána nem lehet az áramkörben, az üzemi gondolom benne lehet, viszont mi a különbség? Nagyobb lesz az elérhető teljesítmény üzemi kondival?



jan. 19. 22:10
 1/3 anonim ***** válasza:
Most akkor arra vagy kíváncsi, hogy funkcióban mi a különbség? Mert gyártástechnológiában is van.
jan. 19. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 Szervizmérnök úr ***** válasza:

Állandó bekötésű kondenzátort kisebb teljesítményű motoroknál alkalmaznak, hasonlóan a hasított pólusú megoldáshoz (egy rövidrezárt menet a vasmagban, ami fázistolást okoz).

Ugyanakkor nagyobb veszteséget, azaz melegedést, ami egy kisebb motornál még elmegy (egykori lemezjátszó motorja, kisebb ventilátorok).

Komolyabb motorokhoz inkább kapcsolt segédfázis (azaz indítókondi), ha lehet egyáltalán komolynak mondani, hiszen az is csak szükségmegoldás, a "normális" 3 fázisú motorokhoz képest.

De értelemszerűen van egy szegmens, mondhatjuk közepes teljesítménynek, amikor jobb híján lehet ilyen motorokat is használni.

jan. 20. 05:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

A kondenzátor a motor nyomatékát növeli, akárhogy is hívjuk. Erre a hatásra tehát lehet szükség az állandó üzemben is (így kisebb vasban lehet valamivel fickósabb motort építeni). Mivel a kondenzátor a segédfázis tekercsen áthaladó áramot megnöveli, ezért nem mindegy az értéke. Az üzemi kondenzátor akkora, hogy az adott motoron a segédfázis anyaga, keresztmetszete, stb ennyi áramnövekedést állandóra megenged. Az indító kondenzátor nagyobb kapacitású, az áramot annyira megnöveli, hogy az leégetné a segédfázis tekercset, ezért vagy automatikusan, vagy kézzel a felpörgés után az indító kondenzátort ki kell kapcsolni.

Sose lesz olyan jó, mint egy három fázisú motor, de ugyanakkora vasban kb 80 %-os teljesítmény elérhető. Amikor a 60-as években modernizálták a magyar motorgyártó motorjait, akkor a legnagyobb egyfázisú motor 1,8 kW-os lett, 73 százalékos hatásfokkal (cos fi a kondenzátorok miatt gyakorlatilag ideális), és a billenő nyomaték a névleges nyomaték 2,2-szerese. Indító nyomaték üzemi kondenzátorral a névleges nyomaték 30 %-a, az üzemi és az indító kondenzátorral együtt a névleges nyomaték 160 %-a.

Látható, hogy egy "rendes" 3 fázisú motorhoz képest a nyomatékok elég vacakok még indító kondenzátorral is.

Összehasonlításként egy modern motorkatalógusból az 1,5 kW-os motornál

Egyfázisú 14 kg névl nyomaték 5,4 Nm indítónyomaték/névleges nyomaték 1,8

Három fázisú 14 kg indítónyomaték/névleges nyomaték 2,3

jan. 20. 09:00
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!