Mi a különbség a fi relé a biztositék és a kismegszakitó között?

Biztosíték: rövidzárlat és túláram ellen véd, csak egyszer mhasználható, kiolvad a betétben a fémszál, cserélni kell.

Kismegszakító: hasonló a funkciója mint a biztosítéknak, csak ezt fel tudod kapcsolni leoldás után.

A ráírt áramerősséget korlátlan ideig át kell tudni engedni magán. Nagyobb áramoknál a karakterisztika (B, C) függvényében old le bizonyos idő múlva. A C 30-40% túláramot simán elvisel percekig.

Fi relé: vagyis áramvédő kapcsoló. Azt fighyeli, hogy van-e a rendszerben valahol átvezetés a föld felé. Zárlat vagy szivárgó áram. Ha van, megszakítja az áramkört.

Tipikus "nemszeretem" készülékei az öreg mosógépek, némi rossz helyre került nedvességgel.

Azt figyeli, hogy a nullán és a fáziso(ko)n folyó áramok összege nulla-e. Konyhai nyelven, ami áram bejön a vezetéken, az ki is megy-e a másik szálon. Ha nem, akkor az valahol a föld felé távozik (pl. emberen át), ezért lekapcsol. Lakossági használatra tipikus a 30mA áramra leoldó típus.

Úgy látszik, erre a kérdésre nem jött válasz. Legalábbis valós válasz sajnos nem érkezett eddig, a FIrelé leírása nagyjából megfelelő, de a másik kettő súlyos hibákat tartalmaz!

1. olvadóbiztosító

Túláramvédelmi eszköz. A besorolása megszakító, azaz a mögöttes hálózati zárlati áramot meg kell tudnia szakítani a készülékre előírt időn belül. Az olvadóbetét egyszerhasználatos eszköz. Működés esetén cserélni kell. Lakossági használatban kizárólag villamos berendezések belső védelmeként használható, a kiépített villamos hálózat védelmére NEM, mivel nem teljesíti a vonatkozó érintésvédelmi előírásokat. Elég nagy 1.3-2x a határáram tartománya (aminél még korlátlanul vezeti az áramot), azaz túlterhelési tartományban nem megbízható. Zárlati áramokra pedig relatívan nagy a kioldási ideje. Ráadásul az egyszeres ívmegszakítás miatt működéskor a visszaszökő feszültség akár 1700V-is lehet egy 230V-os hálózaton. Ami miatt mégis használatos, az a rendkívül nagy zárlati szilárdság (még egy kis moduláris is legalább 50kA, de jellemzően 100kA feletti), illetve a zárlatkorlátozó képesség, amire csak ez az eszköz képes. Szakképesítés nélkül hivatalosan nem kezelhető! Kizárólag fázisvezetőbe helyezhető el, nullavezetőbe, védővezetőbe elhelyezni szigorúan tilos! Bár egyszerhasználatos eszköz, de kioldás nélkül is kaphat olyan áramokat (szelektív védelemnél), ami "megrágja" a vezető szálat. Így később akár névlegesnél kisebb áramértéknél is kiolvadhat! Ezért az olvadóbiztosítókat időnként akkor is érdemes kicserélni, ha nem történt védelmi működés! (5-20 évente, attól függ, milyen környezetben van) Védelmi szelektivitás: csak a hibahelyhez legközelebbi védelem működjön. Olvadóbiztosítónál egymásra könnyen alkalmazható a védelmi szelektivitás, a gyártói méretsor szerint, de ökölszabályként 2 méretlépcső már szelektív egymásra!

2. kismegszakító

Túláramvédelmi eszköz. A besorolása megszakító, azaz a mögöttes hálózati zárlati áramot meg kell tudnia szakítani a készülékre előírt időn belül. Kettős működésű, egy bimetál végzi a kis túlterhelési tartományban való működést, és egy elektromágnes a zárlati áramok kezelését. Kis túlterhelési tartományban ~115% a néveleges határárama, azaz jól kezeli a kis túlterhelések problémakörét. Ebben a tartományban csak a kismegszakító névleges árama a jellemző adat, azaz pl. egy 16A-es kismegszakító minden más paraméterétől függetlenül max. 18.4A áramot vezet el tartósan. Felette előbb-utóbb le fog kapcsolni. És a visszakapcsolással várni kell, míg kellően lehűl. Az áramérték mellett még két fontos paramétere van a kismegszakítónak. Az egyik a zárlati karakteriszika, ami B, C, D lehet. EZ NEM BEFOLYÁSOLJA A KIS MÉRTÉKŰ TÚLTERHELÉSI TARTOMÁNYT! A B-nél a névleges áram 2-5x-öse, C-nél 5-10x-ese, D-nél 10x feletti értéknél történik 0.2mp-en belüli azonnali kioldás! Ez utóbbi az érintésvédelmi előírások szerves része! A B-s kismegszakító lakossági felhasználásban csak világítási áramkörök, illetve hagyományos fűtőbetéttel működő eszközök védelmére használható, amik nem okoznak nagy bekapcsolási áramlökést. A C-s kismegszakító a "javasolt" minden más esetben, mert a nagy bekapcsolási áramlökéső eszközök (pl. mikró) a B-s kismegszakítót könnyen működésbe hozhatják. Természetesen érintésvédelmi szempontok is meghatározzák, hogy egy adott helyen melyik használható, hiszen a kismegszakítónak az adott helyen lévő maximális zárlati árammal ki kell tudnia kapcsolni 0.2mp-en belül. Azaz pl. egy 16A C-s kismegszakítót csak olyan helyre szabad beépíteni, ahol legalább 10x-es, azaz 160A a zárlati áram! Ez lakáson/házon belül általában adott, de kültéren, kertben, a sufniba elvezetett minden féle kábeleken, 20m-nél hosszabb hosszabbítókon már nem feltétlenül van jelen! Ezért ilyen helyeken vagy ki kell számolni a védelmi paramétereket, vagy kötelezően érdemes áramvédő kapcsolót (akár mobil, konnektorba dugaszolható fajtát) használni, ha az egyébként nincs kiépítve! Az utolsó paraméter egy kis keretbe írt szám, a zárlatmegszakító képesség. Ez régen 3000, ma általában minimum 4500, 6000 és 10000A "szokott lenni". Az áramszolgáltatói kismegszakítón a villanyóránál ma már jellemzően ez a legutolsó számadat van. Ritka az a lakossági fogyasztási hely, ahol a 4500 ne lenne elegendő... (kb. emeletes házban a transzformátorral egybeépített főelosztó melletti lakások lehetnek ilyenek) A zárlati áram megszakítósa deionlemezes oltókamrában történik. Ennek nagy előnye, hogy a darabokra szaggatott ív sok talppontján létrejövő jelentős feszültségesés oltja ki az ívet, így az nem okoz visszaszökő feszültséget a védett hálózaton. A kismegszakítók 1 vagy több pólusúak lehetnek (1,2,3,4 pólus lehet). Alapesetben csak a fázist szakítjuk meg, a többpólusú esetben lehetséges pl. nullbontás. A védővezetőt kismegszakítóval megbontani szigorúan tilos! Védelmi szelektivitás: a zárlati gyorskioldó miatt kismegszakító kismegszakítóra nem tekinthető szelektívnek, ezért is van az, hogy otthon bár van elosztó, mégis ha egy kimegszakító zárlati áram miatt old ki, akkor nem csak az elosztóban, hanem a villanyóránál is vissza kell kapcsolni... Azaz hiába van egy 32A-es kismegszakító után berakva egy 16-os, zárlat esetén szinte biztos, hogy mindkettő leold! (vannak kivételes esetek, de azok tárgyalására itt nincs lehetőség)

3. Áramvédő kapcsoló, vagy más néven FIrelé

Hibaáramvédelmi eszköz. Besorolása emellett megszakító, azaz a mögöttes hálózati zárlati áramot meg kell tudnia szakítani a készülékre előírt paraméterek szerint. (alapesetben elegendő lehetne a kapcsoló besorolás, ahol csak névleges áramot kell tudni kapcsolni, de mivel életvédelmi eszköz, így a felettes besorolásra szokták elkészíteni). Létezik kismegszakítóval kombinált változata is. Ott a kismegszakító rész egyezik a 2-es pontban leírtakkal. Az áramvédő kapcsolóba minden üzemszerűen áramot vezető vezetéket be kell kötni a működéshez. Azaz 1 fázisú elrendezésnél 2 pólus Fázis+Nulla, 3 fáziú elrendezésnél 4 pólus, azaz 3 fázis + nulla kötendő bele. A védővezetőt illetve PEN vezetőt bekötni szigorúan tilos! Az áramvédő kapcsolóban az összes bekötött vezetéket egy torroid vasmagon vezetik keresztül, ami transzformátorként működik. Normál esetben így ami áram bemegy, az végül visszafelé is jön. Így a transzformátoron eredő áram azaz mágneses tér kinullázódik. Ha viszont van különbség, azaz ami a fázisban kiment, az a nullában nem jön maradéktalanul vissza, az hibaáramként jelentkezik, és, ha ez a hibaáram eléri a névleges értéket, akkor 0.2mp-en belüli megszakítás történik. Ez magyarul alapesetben azt jelenti, ha valaki egy olyan eszközt érint meg, amire valamiért a fázis "kiült" külső felületre, akkor a halálos áramütést a FIrelé megelőzheti. Ugyebár magát az áramot nem tudja korlátozni, csak annak IDEJÉT. Azt viszont 0.2mp-en belül meg kell szakítania. (jellemzően 10x gyorsabbak, azaz századmásodperceken belül kioldanak!) A lakossági felhasználásban javasolt maximális hibaáram 30mA. Ismétlem, ez nem azt jelenti, hogy 30mA-nél nagyobb áramütés nem érhet valakit, csak azt jelenti, ha 30mA vagy annál nagyobb áram éri az embert, akkor le kell kapcsolnia, azaz 2 tized másodpercnél tovább nem áll fenn ez az állapot. Eddigi ismereteink szerint nem történt halálos áramütés FIrelével védett hálózaton, akkor sem, ha 100mA-nél nagyobb áram érte a balesetest. Az árammérés és kildás szempontjából két típusa van a FIreléknek az A és AC típus. Az AC csak váltóáramnál működik, az A típus pedig DC-szaggató esetében is. Otthoni felhasználásra jellemzően elegendő az AC típus. A FIrelé szakképesítés nélkül kezelhető. A védelmi szeletivitás a valós működési áramok tekintetében lehetséges.

És hogy miért fontos a FIrelé? A háztartások jelentős részében a hivatalosan előírt TN-S érintésvédelem nincs szabályszerűen kiépítve/felülvizsgálva. Az vagy működik, vagy nem. Vagy sikerült bedugni egy 50m-es hosszabbítót, aminek a végén már nincs érintésvédelem ilyenkor, vagy nem... vagy sikerült bedugni egy védőérintkező nélküli tápegységet, aminek a végén egy fém burkolatú táblagép/telefon van, vagy nem... és bármikor beüthet a baj! Ha van FIrelé, akkor ezek a hibát mind kiküszöbölhetők, és a halálos áramütéses balesetek 99%-ában még csak hír sem lett volna az ügyből, nemhogy haláleset! Vannak olyan esetek, amikor többlakásos házban az építkezésnél elcserélik két lakás között 1-1 konnektor vezetékeit, és így a szomszédból kapja valaki az áramot 1-1 konnektorban (ritka, de nem példa nélküli), vagy épp a lefolyón vagy vízvezetéken keresztül jön be egy lakásba az áramütés valamelyik szomszédtól, esetleg koax kábelen a kábelTV hálózaton... ezek ellen a FIrelé nem véd, csak egy szabályoan megépített EPH hálózat (azaz kádban, zuhanyzóban a lefolyó össze van kötve előírt keresztmetszetű villanyvvezetékkel a csapteleppel, így az ilyen áram az emberi testet elkerüli! Ez PCV lefolyó és vízvezeték esetén is meg kell, hogy történjen, mert ezek a belső felületükön nagyon szépen vezetik az áramot, nem egy halálos baleset történt már így... de ettől függetlenül egy FIrelé a problémák döntő többségére életmentő megoldást ad! Kádba ejtett hajszárító, testzárlatos háztartási gép hibás kábellel, stb... ha van FIrelé, ezek az emberek mind életben maradnak. De ez nem jelenti azt, hogy FIrelé mellett bárkinek kádban kell hajat szárítania! A FIrelére előírás, hogy havonta meg kell nyomni rajta a tesztgombot, és a működését ellenőrizni kell. Nem tudom, hogy van-e ember, aki ezt tényleg megcsinálja. Azért félévente/évente alkalmas időben mindenkinek jusson eszébe, hogy kipróbálja. Ennyit megér az emberélet, és ha nem működik, ki kell cseréltetni. Akinek még nincs, és beépíttet, arra vigyázzon, hogy NE 1db FIrelé védje az egész házat. LEGALÁBB 2 felé legyen szétbontva, mert ha bármi hiba van, az nem visszakapcsolható, és nehogy emiatt legyen aztán áramszünet. Érdemes a gépészetet különvenni a vizes helyiségekkel, mert a legtöbb baj ott van... de aki teheti, a világítást, a gépészetet, a normál konnektorokat és a külteret vegye külön! Akinél 3 fázis van, és nincs valójában 3fázisú berendeézse, az ne engedje meg 1db 3 fázisú FIrelé beépítését, hanem fázisonként legyen külön! Természetesen ez meglévő kiépített hálózatnál nagyon nehéz ügy, mert a nullavezetőket ki kell válogatni a fázisokhoz. De ez a plusz munka meghozza a gyümölcsét, mentem én már 450m2-es családi házba télen -15 fokban kültéri elosztóba javítani este f11-kor... mert lett egy olyan zárlat, amitől a FIrelét akkor sem tudták visszakapcsolni, ha mindent lekapcsoltak/kihúztak. Egy régi, nem használt villanytűzhely lett N-PE zárlatos. Esélyük sem volt szakember nélkül kinyomozni. Természetesen első az emberélet, akinél 1db FIrelé van, nehogy kiköttesse emiatt, csak nem nulla az esélye egy teljes elsötétülésnek. Ha nincs helyhezkötött eszköz, akkor minden konnektor lecsatlakoztatása/kapcsoló vagy kismegkszaító lekapcsolása után vissza lehet kapcsolni jó eséllyel, és meg lehet keresni a tettest, mi oldja le ismét...

A villanyszerelés nem veleszületett tulajdonsága az embernek. Csak arra szakképzett személy szerelhet villanyt!

Okoska megmutatta, hogy tudja használni a CTRL+C, CTRL+V kombinációt, gratulálok.

Mivel a kérdést is hétköznapi nyelven tették fel, a fene nem kiváncsi a bemásolt szakmai nyelvű értekezésedre. Egyszerűbb pár mondatból egy átlagember sokkal könnyebben megérti, mint a fenti önfényező szófosásból.