Természetfotósként hogy lehet megélni?

"talán el tudja annyiért adni" és mégis kinek... a nagy magazinoknak (NatGeo) megvannak a saját fotósaik. Élet&Tudomány? Az oda fotózó személyek se hinném hogy kapnak a nevük megjelenítésén kívül más egyebet.

Egy útja van a pénz vagy egyéb vagyontárgy szerzésnek, az pedig a fotópályázat. Néhány száztól ezer eurókig is szokott lenni nyeremény, illetve tárgynyeremény is szokott lenni. Na de oda tudni is kell ám.

Ugyanaz igaz a természetfotózásra is, mint a fotózás többi területére: nem elég csak a fotózáshoz értened, az üzlethez, marketinghez, kapcsolat építéshez, saját magad és a vállalkozásod menedzseléséhez is értened kell, hogy meg tudd találni azt az üzleti modellt, azokat a bevételi forrásokat, amikkel el tudod magad tartani. Lehetőleg több, egymástól független módon, hogy több esélyed legyen rá, hogy sikerül is, mert önmagában egyik sem feltétlenül jelent sikert, de együtt akár ki is adhatnak egy megélhetést. A legkézenfekvőbb lehetőségek a magazinok, pályázatok, kiállítások, galériák, könyvkiadás, fotóalbumok, tanítás, előadások tartása, lesek építése, ha elég ismert vagy és elég nagy követőtáborod van, akkor akár különféle szponzorációk is lehetségesek, de egyik se jön magától, mindegyikért nagyon sokat kell dolgozni, hogy összejöjjön.

Érdemes megnézni pl. Máté Bence munkásságát. Van róla egy elég jó dokumentumfilm is, meg most járja az országot a kiállítása és a hozzá kapcsolódó előadása. Nem az egyetlen történet és pályaút a természetfotózásban, de mindenképp érdemes tanulmányozni, ha érdekel a téma!

Nem árt, ha a természetfotózáshoz van egy (vagy több) a fotózástól eltérő és lehetőleg jól jövedelmező vállalkozásod, vagy főállásod, amik kitermelik a szükséges pénzt, amit elköltesz a fotózásra és ha elég ügyesen menedzseled a fotós bizniszed is, akkor talán a fotózással is termelsz egy idő után annyit, hogy a tevékenységednek az a része is eltartsa önmagát.

Csak a természetfotózásból nem könnyű megélni (mindenféle fotózásból egyre nehezebb). Főleg az elején, ha még nem is értél el arra a szintre, hogy a képeid megállják a versenyt a csúcson levőkkel.

Van, akinek sikerül megélni belőle, de nagyon sokaknak sosem sikerül és hosszabb-rövidebb próbálkozások és rengeteg kudarc után csalódottan más területre térnek át. Az utóbbiak egyre többen vannak és ők egyre jobban megnehezítik az előbbiek életét azzal, hogy olcsóbban, vagy akár ingyen is fotóznak, hátha így majd jobban fognak érvényesülni. Aztán egy idő után belekeserednek és feladják, de addigra jönnek helyettük újabb és újabb próbálkozók, akik ugyanígy járnak. Közben a hozzáértő, tehetséges, jól dolgozó profik közül is egyre többen hagyják el a pályát, mert nem bírják, vagy nem látják tovább értelmét a versengésnek. A fotózásban eltöltött évek, vagy akár évtizedek után inkább elkezdtek mást csinálni (van aki személyi edző lett, van aki kutyakaját árul, van aki ingatlanozik, stb), mert ott sokkal jobban keresnek és/vagy sokkal biztosabb, nyugodtabb életet élhetnek, mint fotósként, vagy csak egyszerűen jobban érzik magukat mint az egyre inkább versengésről és a túlélésért folytatott küzdelemről szóló fotózásban.

Ma már mindenki fényképez és mindenkinek van egy ismerőse, aki ingyen, vagy olcsón is megcsinálja azt a munkát, amit te pénzért szeretnél megcsinálni, hogy megélhess a fotózásból. Ő meg nem ebből akar megélni, úgyhogy neki nem kell kiszámolnia, hogy mennyiért érdemes csinálnia, nem kell érvelnie, hogy miért annyi az annyi. Elég egy jelképes árat bemondania és ha kell, abból is engedhet, mert számára nincs tétje a dolognak.

Ahhoz, hogy cégeknek és újságoknak fotózzon valaki, leginkább jó kapcsolatok kellenek a cégek és újságok döntéshozóinál, hogy vele akarjanak dolgozni és neki akarják adni a pénzt a munkáért, ne valaki másnak. Jobb esetben emögött a döntés mögött szakmai szempontok is állnak és nem csak a szimpatikusabbat, hanem a szakmailag is jobbat választják. Viszont egyre több cég és újság döntéshozói is inkább azokat a fotósokat választják, akik olcsón, vagy akár ingyen is hajlandók fotózni. Az ingyen fotózásból meg nem nagyon lehet megélni.

Ha rám hallgatsz, akkor csináld a fotózást hobbiként, amíg élvezed és hozd ki belőle a lehető legtöbbet, de ne megélhetésként akard csinálni, hanem azért csináld, mert szereted. Ha a továbbtanulást, továbbképzést tervezgeted, akkor pedig ne (csak) fotózni tanulj, hanem legyen mellette egy másik szakmád, amiből akkor is meg tudsz élni, ha a fotózásból mégsem sikerül. Legjobb, ha olyan alternatív szakmát keresel, ami önállóan is versenyképes, de a fotós karriered is segítheti, mint például közgáz, könyvelés, jog, stb. Mondanám még az informatikát is, de egy szinten túl a fotózást nem segíti annyira az informatika mélyebb ismerete, a fotózást még segítő alacsonyabb szinten meg megélni nem annyira lehet az informatikából és amúgy is tele van minden hobbiból fotózó informatikusokkal (is).

Ha érdekel a fotózás, akkor tanuld, csináld, fejleszd és főleg élvezd egy másik munka mellett, hobbiként. Ha a fotóid minősége miatt egyre több és több megkeresést kapsz, hogy add el a képeid, vállalj fotós megbízásokat, akkor pedig nagyon magabiztos és tudatos piaci szempontok alapján kérd meg az árát a munkádnak, mintha ebből élnél. Ugyanis csak így van valóban értelme, hogy ne árts a piacnak, amin megjelenik a munkád, hogy ne ellenségeket szerezz és, hogy később esélyed lehessen esetleg neked is erről a piacról megélni. Ha elég sok ilyen felkérésed érkezik és a reális piaci árakkal is igényt tartanak a munkádra, mert téged és/vagy a minőséget értékelik, nem csak azért választanak téged, mert olcsón csinálod, akkor egy idő után akár még arra is esélyed lehet, hogy csak a fotózásból megélj és egy idő után erre tedd fel az életed. Viszont ha ez csak rövid távon működik, vagy mégsem jön be, akkor fontos, hogy legyen egy másik szakmád és vele megélhetési lehetőséged, ami eltart akkor is, ha a fotózás mégsem fog. Megélhetésként ugyanis a fotózás nehéz kenyér és egyre nehezebbé válik megélni belőle.

Hatalmas az árverseny, a legtöbb fotós aláígérget egymásnak, hogy megkapja a munkákat. Viszont az árak már annyira lezuhantak, hogy gyakran már nem is igazán éri meg annyiért elvégezni. Sokszor kevesebbet kapnak érte, mint amennyibe kerül nekik megcsinálni. A fotózás az egyik leginkább technika igényes műfaj, amihez egy csomó pénzt el kell költened fotó felszerelésre, kellékekre, számítógépre, stb, amit mind a munkád bevételéből kéne kitermelned, mert a munkában sokkal jobban kopnak és elhasználódnak az eszközeid, mint hobbi közben, amiket javítani és cserélni kell. Arról nem is beszélve, hogy ugye nem csak az eszközeid amortizációját kell kitermelned a munkádból, hanem a megélhetésedet is. Szóval a munkád úgy kell(ene) beárazni, hogy a technikai költségek, rezsi és egyebek mellett még egy normális megélhetést biztosító fizetés is kijöjjön, amiből nem utolsó sorban el tudsz menni nyaralni, bulizni, félretenni is tudsz, meg rajtad és a kutyán/macskán kívül a családodat és a gyerekeidet is eltartja. Sok lelkes fiatal viszont ezekkel nem számol és boldogan elvállal szinte bármilyen fotós munkát jóval olcsóbban, mint akiknek csalájduk és hiteleik is vannak, mert azzal nem számolnak, hogy egy nap nekik is lesznek ilyen többletköltségeik, amiket a fotózásból már ők sem fognak tudni kitermelni, ha most hozzájárulnak, hogy leessen a fotósok bérszínvonala.

Ráadásul, ha fotózás a munkád, akkor jobb esetben nem csak, rosszabb esetben viszont egyáltalán nem azt fényképezel, amit te szeretnél és nem azért csinálod, mert tetszik valami, hanem azért és azt kell fényképezned, amiért fizetnek és úgy, ahogy a megrendelő elvárja tőled.

Jobb esetben persze azért pont téged kérnek fel, mert tetszik nekik, ahogy fényképezel, de azt a szintet nehéz elérni és egyre kevesebb megrendelő alkalmaz így fotóst, pláne kevés fizeti is meg rendesen a szaktudást. A többségnek csak valamilyen kép kell, amit mindegy, hogy ki készít el, csak minél olcsóbban meglegyen és ha a másik 20 képpel többet igér egy ezressel olcsóbban, akkor már le is cseréltek, mert a legtöbb megrendelőnek pont annyit érsz, hogy van egy jó géped, akkor biztos jó képeket tudsz csinálni - de simán biztosak benne, hogy ha nekik volna olyan jó gépük, akkor rád nem is lenne szükség.

Rengeteg a hobbi fotós és egyre többen szeretnének a hobbijukból megélni. Szinte mindenki fényképez és emiatt egyre kevésbé értékelik az emberek a fényképeket Egyre kevésbé tartják valódi szakértelemnek és munkának a fotózást, egyre kevésbé hajlandók fizetni is érte. Ha fotózásból akarsz megélni, akkor nagyon kemény versenyben kell helytállnod, ami nagyon nehéz lesz.

Sok hobbi/félprofi fotózik másodállásban. Van egy (legalább viszonylag) jól fizető állása valamilyen cégnél (vagy még a szülőkkel élnek és a család eltartja őket és a hobbijukat). Mivel ott keres annyit, hogy megengedheti magának a drága fotó felszerelést, utazgatást és még meg is él belőle, így nekik az is belefér, hogy mellette kevés pénzért, vagy akár ingyen fotóznak hobbiból, hiszen onnantól, hogy nem a fotózásból kell megélniük. Már szinte minden fotózással termelt bevétel talált pénz nekik, ami csak javít az anyagi helyzeten, még akkor is, ha totális anyagi csőd volna annyiért fotózniuk, ha csak fotózásból élnének meg.

A nagy gond, hogy velük nem lehet piaci alapon versenyezni, ha csak fotózásból élsz, hiszen neked csak fotózásból élve nincs mellette egy másik állásod, ami eltartja a veszteséget, amit a fotós munkával termelsz. A megrendelőket meg nem nagyon érdekli, hogy te főállásban vagy másodállásban fotózol és hogy miért annyi a munkadíjad, amennyi. Őt csak az érdekli, hogy minél olcsóbban megkapja, amit akar (esetleg még az is érdekli, hogy az jó minőség legyen, de ez sem mindig van így, viszont az ingyen/olcsón dolgozó hobbifotósok sem mindig annyival rosszabbak, hogy ez feltétlenül minőségkülönbséget jelentsen az árkülönbség mellé).

Ahhoz, hogy fotósként érvényesülni tudj a piacon messze nem elég csak a tehetség, jó képek és jó munkavégzés. Fotós mellett egy személyben kell üzletkötőnek, ügyfélszolgálatosnak, marketingesnek, szerződéskötőnek, ügyvédnek, tárgyalónak, cégvezetőnek, gazdasági szakértőnek és behajtónak lenned, hogy megtaláljanak az ügyfelek, meggyőzd őket, hogy veled akarjanak dolgozni, kialkudd tőlük a munkádért jogosan járó díjat, meggyőzd őket, hogy meg is akarják azt fizetni és elérd, hogy hiánytalanul meg is tegyék. Közben persze neked kell a munkát is elvégezni a lehető legjobb minőségben a lehető leggyorsabban és legjobb felszereléssel, amit neked kell beszerezni és fenntartani is. Megteheted (ha sikerül), hogy nem magán vállalkozásban csinálod, hanem elmész beosztottnak és akkor egy csomó feladat lekerül a válladról, nem neked kell egy személyben mindent kitalálni, megoldani és az egész céget irányítani, viszont akkor a bevételed sem lesz annyi, általában a beleszólásod is jóval kevesebb a döntésekbe és nagyon könnyen oda juthatsz, hogy csak egy droid vagy, aki mások (sokszor hülye) döntései, kénye-kedve szerint nyomja a gombot, sokszor csak éhbérérért, ami sem szakmailag, sem anyagilag nem elég kielégítő, viszont pont ez az ára annak, hogy ne neked kelljen mindent csinálni a vállalkozásban…

#5

Valahol olvastam, hogy a NatGeo-ba annyira nagy presztízs bekerülni, hogy a fotósok ingyen adják a fotókat ha arra méltatják őket hogy elveszik tőlük.

ez egy nagyon összetett dolog - mint a gazdasági kérdések általában.

minden (nem csak fotó) annyit ér, amennyit hajlandóak fizetni érte. hogy mennyit hajlandóak fizetni érte, az meg attól függ, hogy mennyire fontos a vevőnek, hogy megkapja.

ha egy bármikor megismételhető tucatképről van szó, akkor nincs túl magas értéke - de ha valamiért azonnal kell (pl. mert lapzárta van), az lényegesen megnövelheti az értékét.

ha egy nagyon ritka, megismételhetetlen képről van szó, az magasabb árat jelent - de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy nekik kelleni fog, ha nem akarnak foglalkozni azzal a témával, amit ábrázol.

arról nem is beszélve, hogy őket valószínűleg az összes fotós bombázza a képeivel, úgyhogy lényegesen több képről tudnak, mint bárki más. szóval, amit te, de akár még Máté Bence is különlegesnek tart, abból ők lehet, hogy tucatjával látnak.

amire a lapnak van szüksége, azzal megkeresik a megfelelő fotóst és elkérik tőle, ha már van neki, vagy felkérik, hogy menjen el megcsinálni nekik. az előbbi esetben is valószínű, az utóbbiban meg biztos, hogy fizetnek érte, hogy megkapják a képeket.

persze ma már sokkal többen fotóznak (jól is) és a világ is sokkal kisebb, mint régebben, úgyhogy ma már nem biztos, hogy minden költségét állják egy fotósnak a világ egyik felén, hogy elutazzon a világ másik felére csinálni nekik egy anyagot. mert ezek a fotósok maguktól is sokat utaznak és sokan eleve szép és a lapnak érdekes helyeken élnek. szóval egyszerűbb olyat keresni, aki eleve ott, vagy a közelben van, vagy utazik arra a közeljövőben amúgy is, így mindjárt kevesebb a költség.

na meg az sem mindegy, hogy csak önmagában jó egy kép, vagy jó és még illik is az újság arculatába, stílusához, megközelítéséhez, egyéb szerkesztési szempontjaihoz.

ezek miatt pl. sokat segíthet, ha valaki jól ismeri az újságot és a szerkesztőit és ki tudja úgy ajánlani az anyagát nekik, hogy pont azokat a szempontokat kiemelve tálalja, amik miatt tudja, hogy érdekelni fogja őket. ha csak úgy odateszed, hogy nesze itt van és tőlük várod, hogy meglássák az értéket benne, akkor nem sok esélyed van. persze akkor sem, ha nagyon szélen elmondod, hogy miért jó nekik a kép, csak vagy igazad nincs benne, vagy még csak nem is jó a kép...

ha valóban nagyon jó a kép és sikerül jól tálalni nekik és még kell is nekik, akkor akár fizetnek is érte. persze ha ingyen megkaphatják, annak sokkal jobban örülnek, úgyhogy amennyiben nem vagy velük nagyon jóban és eleve te kerested meg őket és nem fordítva, akkor valószínűleg bepróbálkoznak vele, hogy nincs rá keret, add ingyen. ha meg is teszed, akkor nyertek. ha nem teszed meg, de tényleg kell nekik, akkor tárgyalni fogtok...

a National Geographic példányszáma, az előfizetési és reklám bevételei ugyanúgy csökkennek, mint minden más sajtóterméké. persze próbálnak más bevételi forrásokat, meg üzleti modelleket találni, de ugyanúgy küzdenek vele, mint a sajtó többi része is.

emiatt már azoknak a fotósaiknak se fizetnek ugyanolyan jól, mint régen. főleg azoknak nem, akik akár ingyen is odaadják a képeiket. márpedig egyre többen vannak ilyenek is.

persze presztizs bekerülni egy lapba, pláne a National Geographicbe. de önmagában semmivel nem ér többet egy barátságos vállveregetésnél. abból, hogy benne van a képed a National Geographicban, még nem tudsz bevásárolni a boltban - még abban sem, amelyikben árulják a National Geographicot a képeddel. és önmagában azért, mert benne van a képed a National Geographicben (vagy bármilyen más újságban/könyvben) nem fog senki munkát adni neked, aminek a munkadíjából már be tudsz vásárolni a boltban.

ettől még sok fotós boldogan adja a képét ingyen, mert neki jól esik ez a vállveregetés és ennyi elég is. meg sok fotós azt hiszi, hogy ettől majd több munkája és bevétele lesz - és a többség téved ebben.

ahhoz, hogy egy ilyen megjelenés valakinek tényleg hasznos és kifizetődő legyen, ahhoz meg kell találnia azokat az alternatív üzleti modelleket, amikkel be tudja hozni a hasznot, amit a kép ingyenessége nem.

Máté Bence pl. java részt abból él, hogy leseket épít, bérbeadja őket másoknak, akik pénzért fotózhatnak benne, sőt élít leseket másoknak is, hogy azok szervezzenek fotózásokat az általa épített lesekbe. neki megérheti az ingyen megjelenés is, mert a kép reklámozza a lesét, ami képes neki bevételt termelni. a NatGeo megjelenést pedig marketingre használja, hogy más fotósok fizessenek azért neki, hogy ők is tudjanak hasonló képeket készíteni...