Klímába miért kell inverter?

Azért, hogy a kompresszor fordulatszámát változtatni tudja.

Ezzel lehetővé válik folyamatos üzem közben mindig optimális sebességgel forgatni.

"nem tűnik túl hatékonynak ha egyenárammá alakítja majd vissza váltóáramra"

Pedig ezt csinálja, csak a kimenő váltóáram frekvenciáját tudja változtatni.

A nem inverteres klímák csak max gázon tudtak működni. Vagy megy, vagy nem. Az inverteresnél annyira megy amennyire éppen kell.

"nem tűnik túl hatékonynak ha egyenárammá alakítja majd vissza váltóáramra"

Pedig egész hatákony megoldás. Lehet van egy kis veszteség az átalakítgatásoknál, de az bőven vissza is jön a végén. Nagyon sok helyen alkalmazzák ezt a fajta motorvezérlést. Például minden modern vasút járműben, metró, villamos, elektromos autókban, stb használják. Ezeknek van az a jellegzetes cicergő, cinnyogó, adott esetben éneklő hangja.

"És az egyenáramú részt meg lehet táplálni más forrásból is?"

Igen. 325V kell neki.

"Pl ha DC 12V-ra konvertálja az adapter az áramot akkor rá lehet kötni egy akkumulátort"

Nem-nem! Ez nem így működik!

Ez abból ered, hogy legjobban szabályozhatók a háromfázisú szinkronmotorok, aminek fordulatszáma a frekvenciához szorosan kötődik (vagyis azzal szinkronban fut). Ez a brushless, vagyis kefementes technika ma már széles körben elterjedt, a drónoktól kezdve, roller stb. nagyon sok alkalmazásban.

Ehhez viszont a hálózati fix. 50 Hz-et egyenirányítani kell, utána abból generálni változó frekvenciát, 3 fázisban, ami a forgó mágneses mező létrehozásához szükséges.

Mivel gyakorlatilag sok esetben legegyszerűbb és kézenfekvő a 230 V egyenirányítása és csúcsra pufferelése, a szinusz csúcsa 230 x gyök2 = 325 V.

Nagyobb teljesítménynél azonban szükséges még az aktív PFC alkalmazása is, a hálózatra való kártékony visszahatás (puffertöltés áramimpulzusainak szinusztorzító hatása) kivédésére. Ilyenkor egy step up DC konverter 325 V fölé nyomja a feszültséget (400-450 V-ra általában), miközben bemenete a hullámzó DC-ből táplálkozik, így nagyjából egyenletesen terhel rá a szinuszra.

Napelemes célra gyártanak egyébként 48 V-os légkondi rendszereket, ami inkább külföldön ismert és elterjedt, tőlünk naposabb tájakon.

"Ezáltal ki lehet hagyni a méregdrága napelemes invertert valamint a szolgáltatói bejelentést."

Nem az inverter miatt kell az engedélyezés. Meg lehet csinálni sziget üzemben is. A napelemes inverter meg amiatt kell, mert minden eszközöd 230V AC-ről működik. A klíma is.

Van 12 meg 24V-ről működő is, de azzal se fogsz spórolni.

Gondold át még ezt a dolgot.

DC motornak a feszültséggel inkább csak a nyomatéka változtatható. Ennélfogva adott (fix) feszültségen a fordulata a motor nyomatékából és a terhelőnyomatékból adódik.

Ha a sebességet a nyomatéktól függetlenül kell stabilan tartani azt visszacsatolásos szabályzással lehet (zárt hurok). A feszültséget meg PWM-es kapcsoló üzemű szabályzással lehet változtatni neki.

Ezekkel meg megint ott tartunk ahol az AC motoros frekiváltóval tartanánk.

Nem is beszélve arról, hogy a DC motor sok tekintetben problémásabb. Van pl. karbantartás igénye (szénkefék, kommutátorok kopása).

Persze lehet BLDC motort alkalmazni aminek elektronikus a kommutációja, akkor viszont három fázisú jelet kell neki előállítani mondjuk PWM szabályzással, és kell visszacsatolás a motortengelyről.

És akkor ott tartunk, hogy hopp, megint kellett hozzá egy "frekiváltó".

DC motornak rövid az élettartama, sokkal drágább az előállítása, stb.

Egyébként elterjedtsége alapján is látható hogy aszinkron motor+frekvenciaváltó gazdaságosabb.

Nálunk a gyárban több száz frekvenciaváltó üzemel 0.25kW-500kW-ig. Míg DC motor gyakorlatilag nincs, legfeljebb csak pár W-os egyes műszerekben.

Régen volt egy 100kW-os Siemens szénkefés DC motor, de nagyon problémás volt. Rendszeres törődést igényelt.