Egyfázisú aszinkronmotorhoz állandóüzemi kondenzátort mi alapján kell méretezni?

Ez egy villanyszerelő szaklapból vett idézet:

"Két ökölszabály létezik, a kondenzátor értékének kiszámításához: folyamatos üzemi kondenzátor esetén 5μF 100W-hoz, illetve indítókondenzátor esetén 20μF 100W-hoz. Mivel ezek az értékek csak egy névleges teljesítményhez adottak, nem érdemes pontosan kiszámolni, csak akkor, ha a motor egyetlen munkaponton üzemel, azaz állandó a tengelyteljesítmény."

Az ökölszabály arra jó, hogy az ember rögtön egészséges gyanakvással kezelje a tizedrészét vagy a százszorosát.

Egyfázisú aszinkronmotor üzemi kondenzátoránál amúgy a legfontosabb szempont az, hogy vajon bírja-e a segédfázis tekercs az így rákényszerített állandó áramot. Ez meg a gyár vallatóra fogása nélkül nehezen derül ki. Bár a huzalvastagságból lehet valamennyire következtetni - mondjuk ökölszabály pontossággal (mert a melegedés sok mindentől függ).

Az idézett ökölszabály amúgy sajnos egy félreértésből ered. Én nem vagyok egy nagy ember, de magam már vagy nyolc cikkhez írtam helyesbítést a Villanyszaklapban. Ökölszabály úgy lett a méretezési képletből, hogy felvettek egy tekercselési tényező arányt, egy hatásfokot, egy cos fi-t - és még a 220 V-al számoltak. De amit nagyon nem jó, hogy elfelejtett a cikk írója. az az, hogy az eredetileg megjelent szakirodalomban, mivel a képletbe bevitte a hatásfokot, ezért a kiadódó 5 mikroF/100 W az nem a villamos teljesítményre vonatkozik, hanem a tengelyteljesítményre. A tekercselési tényezőket biztosan nem ismerjük a szemünk elé kerülő motornál, így aztán marad az ökölszabály.