Mikből lehet észrevenni, hogy valaki nincs leválva a szüleiről?

Az egész "leválás" egy marhaság. Ha az ember önállóan is boldogul, akkor szerintem kifejezetten szimpatikus, ha jó a kapcsolata a szüleivel.

Az a gáz, ha valakit felnőttként szülők tartanak el.

Én 32 vagyok, majdnem minden nap beszélek szüleimmel, segíteni is szoktunk egymásnak. A barátnőmet is imádják és vele is jó a kapcsolatuk. Ez a barátnőmnek is tetszik. Szereti, hogy éreztetik vele, hogy a családhoz tartozik, mert neki nem sok rokona van, akire számíthat.

Azért a fizikai és az érzelmi sokszor együtt jár, mert aki elköltözött az nagyobb esélyel nem is kötődik olyan durván.

De gyakran beszélgetnek telefonon, mindenben kikéri a véleményüket, engedélyüket, szóval gyakorlatilag nem is hoz önálló döntéseket.

Emellett ami még durvább (és nem biztos hogy te észreveszed kívülállóként, esetleg ha nagyon jól ismered), az az hogy szó szerint "ott van a fejében" az anyja/apja hangja, vagyis a "nagy bölcsességek" amiket mondtak neki, meg az őt bíráló szavak szinte saját gondolatként jönnek elő.

Például: van egy "kód" a fejében: "te úgysem vagy elég jó". Adódik egy egyszerű szituáció az életében, mondjuk oda kéne menni egy lányhoz. Ahelyett hogy próbálkozna, küzdene, majd elbukna, és abból a tapasztalatokat levonva fejlődne, aktiválódik a kód a fejében, és oda se megy.