Mitől függ, hogy mennyire tudjuk irányítani az érzéseinket, testbeszédünket, amiket szeretnénk közvetíteni mások felé?

A nők ezeknek kíváló mesterei.

Még szerencse, hogy létezik ellene egy remek szakterület, a jog.

🍏

Attól függ, hogy mennyire vagy tudatos, mennyire vagy intelligens, azaz mennyire látod át a gondolataid, érzéseid, testbeszédet működését, hatásmechanizmusait.

Nos, a jelenlegi elméletek a testbeszédet egy jel-jelentés alapú rendszerként fogják fel, amelyben a jelek a jelentésekhez őszinték.

Azért nem illik neked ebbe a képbe a HR-es testbeszéde, mert a testbeszéd valójában ok-okozat alapú és amikor ebből feltérképezték a jel-jelentés alapú rendszert olyan élethelyzeteket figyeltek meg amikben a megfigyelt jelentések összhangban, fedésben voltak a jeleket kiváltó okozattal. Ezekben az átfedésekben mivel a jel-jelentés és az ok-okozat rendszer fedte egymást úgy tűnt, hogy maga ez a rendszer a jelentésekhez őszinte.

Had mutassak egy példát, hogy mennyire nem. Amikor Te látsz egy madarat, mondjuk egy természetfilmben és a madár eljátssza hogy sérült, akkor Te az emberi elméddel az emberi nézőpontodból jól látod és érted a madár gesztusainak okát. A madár gesztusainak jelentése a ragadozó szempontjából az, hogy a madár sérült. A madár a fiókáit védi és Te az összes információ ismeretében tudod az okokat és amit a madár tesz ahhoz mindez őszinte. Ám a ragadozó számára a madár hazudik a testbeszédével.

Ám abban a pillanatban, hogy ez a madár tényleg sérült, a gesztusainak oka valóban a sérülés és ez esetben összhangban van azzal a jelentéssel amit a ragadozó lát.

Az emberi testbeszéd elméletekben nagyon kedvelik a manipulátorgesztusokat. Ezeknél arról van szó (ez némiképp saját értelmezés), hogy valaki egy nehezen kezelhető érzetet vagy érzést amit éppen megél, megpróbál tompítani elfedni egy olyan érzéssel amit ő maga vált ki és ezzel valamelyest a kontroll érzetét is adja önmagának.

Te mint megfigyelő valójában már csak ezt az elfedő gesztust vagy érzést látod.

Mondok erre is egy példát, valaki beszéd közben sűrűn megérinti az orrát. Ennek hátterében van egy érzet egy kis bizsergő viszkető érzés és maga az elfedő érzés ezt megtudja szüntetni és valóban pokoli nehéz megállni.

Ezt a gesztust jellemzően olyan helyzetekben figyelték meg, amikor a hazugnak valamiért eszébe jutott az, hogy mi van ha lebukik. Például mert az emberek egy részét hazugságra kérték és annak mondjuk volt valami tétje. Ezekben a helyzetekben jellemzően jelentkezett az orrviszketés, ami kiváltotta a manipulátor gesztust amit tényleg nehéz megállni.

Mivel ezek reprodukálható kísérletek voltak nagyszámú hasonló eredménnyel, amelyben a hazugokra jellemzőbb volt az orrérintgetés mint az igazmondókra, jelentés alapon a hazugság egyik jele az orrérintgetés lett.

Igen ám, csak hogy azt már a bűnügyekkel foglalkozó kutatók vették észre, hogy ezen gesztusok megjelenhetnek akkor is, amikor az amúgy igazmondó számára elég magas a tét akkor ha hazugnak nézik. Persze ezek jellemzően bűnügyek voltak. Ám ilyesmi simán lehet egy állásinterjúnál vagy akkor amikor a féltékeny párunk félreért egy helyzetet.

Na most innentől kezdve elég nagy probléma, hogy amúgy ezeket a jeleket nem feltétlenül bűnügyi kihallgatáson, állásinterjúkon vagy házastársi vitáknál figyelték rejtett kamerával, ám sokan még is ezekben a helyzetekben is keresik a hazugot, olyan jelzésekre vadászva amik kigazából akkor már megjelennek ha valakinek csak eszébe jut hogy mi van ha nem hisznek neki. – A további csavar az, hogy egy profi notórius hazudozónak ez nem jut eszébe.

Általában azt tartják manipulátor gesztusnak, ami ilyen keresztező meg önmatató gesztus, viszont ha egy pillanatra megfontolod az általam írt értelmezést, akkor bizony lehet egy mosoly is az vagy bármely más érzelem gesztusai.

Erre is tudok neked példát mutatni. Dórit elhagyja a barátja, aminek esetleg még bizonyos okokból örülsz is.

Nem nettó gonoszságból, hanem mondjuk a srác élősködött Dórin, elnyomta, visszafogta a lányt, csak a fiú érdekeit nézte és feladta a céljait és mondjuk a baráti körben úgy tartottátok, hogy Dórival Krisztián a legrosszabb ami történhetett, no de Dói szereti Krisztiánt.

Dóri sírva elmondj Klárinak aki a legjobb barátnőd, hogy mi történt, egyrészt már közben Klári szomorúsággal fogja leplezni az örömét, de mivel az emberi érzelmek komplexek közben szomorú lehet Dóri fájdalma miatt, miközben amúgy a szakítsanak örül. Majd Klári elmondja neked, hogy na végre Krisztián eltűnt Dóri életéből de nagyon maga alatt van szegény, persze hozzá teszi, hogy Te erről nem tudsz hiszen eddig csak neki mondta el.

Találkozol Dórival és innentől kezdve bonyolódnak a dolgok, mert egyrészt Te valójában örülsz hogy nem fogja tovább mérgezni Krisztián a lány életét, de megbántanád ezzel Dórit, ezért szomorúságot fogsz mutatni, ami már csak azért sem nehéz, mert együtt érzel azért vele, annak nem örülsz hogy fáj neki, Másrészt ha meg azt mondanád, hogy tudod, akkor Klári lebukna, viszont ha nem mutatod a meglepődés jeleit nem verbálisan is Dóri rá fog jönni, hogy ez téged nem lep meg.

Lehet hogy ez egy fiktív tőrténet, de az átlag emberek nagyrésze elég sűrűn bele megy ilyen játszmákba, álcázott meg fedő érzelmekkel.

Az oké hogy 26 kutató, ezerszeres lassításban felvételről többször megnézve az arcizmok mozgását elemezve kiszúrja, hogy az eredeti érzés szivárog, azonban ettől még ezek a megtévesztő gesztusok működnek és azt kell, hogy mondjam ezek használata szinte társadalmi elvárás, még biztosan emlékszel arra, amikor a szüleid rá akartak venni, hogy kicsit sem boldog helyzetekben mosolyogjál fűre-fára és ne vágj arcokat ha valami nem tetszik.

A fenti példában nem azért vágnál meglepődött aztán szomorú arcot, mert ez annak a jele hogy valóban meglepődött és szomorú vagy, hanem azért mert a gesztusok oka az, hogy nem szeretnéd megbántani az amúgy is szomorú Dórit és nem akarod lebuktatni a a kissé pletykás Klári barátnőd.

- Az okhoz őszinte a jelentéshez nem.

Na most a gesztust mint okozatot az okokhoz a szinkron köti, amikor vagy 26 testbeszéd kutató elemezné a testbeszéded lassításban, azért szúrnák ki, hogy valójában örülsz Dóri szakításának és valójában tudtál róla, mert ezek a fedő érzelmek nincsenek szinkronban. Ám maga a jelzés önmagában szinkron nélkül, jelentés alapon rendkívül becsapós.

Ahhoz hogy érthetőbb legyen egy másik példa a hajazgatás.

Te mint külső megfigyelő tudhatod, hogy Anitának tetszik Károly, hiszen mikor a lány múltkor meglátta a srácot hírtelen megigazította a haját és még hozzá is fűzte, hogy pont most áll ilyen vacakul a haja.

Az a baj, hogy Károly hiába hordja magánál a testbeszéd könyvet mint a bibliát és hiába olvasta el 600* és hiába vár arra, hogy Amita mikor túr a hajába, Anita ezt a gesztust úgy időzíti, hogy Károly ne lássa, ezt a szélesebb női perifériás tere miatt tudja megtenni.

Ez udvarlásjelzés gesztus akkor lenne a fiú felé, ha a amúgy Károly egyértelműen jelezné Anitának hogy tetszik neki és úgy tekint rá mint férfi a nőre. Mert jó eséllyel Anita a rejtett manipulátor gesztus helyett ekkor használná emblémaként hogy visszajelezzen a srácnak.

Na de mi van akkor ha Anitának van kellő önbizalma, pont jól áll a haja és bár Károly nem kezdeményez, Ő eldöntötte hogy márpedig neki Károly kel és ő kezdeményez. 1, Nem fog a hajába túrni, mert így nem lesz benne az az érzés, amit egy manipulátor érzéssel el kell fednie. 2, Nem fogja emblémaként visszajelzésre használni, hiszen a srác nem jelzett. Hanem helyette a srác kezébe nyom egy cetlit a telefonszámával vagy konkrétan elhívja valahová. -Legalább is jóval inkább.

Ezért ha Károly arra figyel, hogy Anita mikor igazgatja majd a haját , hogy na akkor ő majd próbálkozik, akkor a kezdeményezését olyan jeltől teszi függővé amit általában a lánynak nincs oka leadni.

Na de térjünk rá a HR-esre. Én megmondom őszintén nem nagyon értem, hogyan sikerült a téged autóval követő HR-es arckifejezését megfigyelni, de ha Te is vezettél akkor én örülök hogy legalább az egyikőtök a vezetésre figyelt. Az sem nagyon értem, hogy miért van jelentősége annak, hogy hogyan teszi a szája elé a kezét ásítás közben. Mert jó eséllyel ez olyan mintázat amit a szüleitől tanult.

Na de az hogy a képeken mosolyog, nagyobb társaságban mosolyog, négyszemközt meg egy utálatos kígyó az bizony ok alapú és nem jelentés alapú. Eleve már mikor kiskorunkban fotóztak minket, belénk nevelték , hogy mosolyogjunk mint aki megnyerte a főnyereményt. Eleve belénk nevelték, hogy viselkedjünk tárasaságban és mindezen mintázatokhoz a célja személyes okai érdekében tartja magát a HR-es.