Hogyan tud így élni ez a bűnöző?

Ha annyi esze van hogy el se kapják, kizárt hogy ne élne jó vagy élhető körülmények közt.

Amugy nem értem miért lehet a legkeresettebb ő.

Nem egy férfi családirtó.

Ez nem egy különleges gyilkosság az infok ismeretében, sokkal durvábbakról is tudok.

Amugy a legtöbb gyilkos bántalmazó(a nem önvédelmi stb gyilkosok),a bántalmazoknak viszont saját igazságérzetük van, és jogosnak hiszik azt hogy az áldozat meg is érdemli amit.

Nem kell ehhez elmebetegnek se lenni, elég annyi hogy igazságtalanul nevelték verték kidobták éheztették a szülők.stb. ilyenkor a személyiségfejlődés zavart szenved. Minden esetben a szülők a felelősek felnőttek tetteiért is.

Sőt öngyilkosságok is visszavezethetők gyerekkori traumákra.

Egy ember a saját gyereke egész életét képes elrontani. Nagyon sokan nem tudják milyen hatalmas felelősség az embernevelés. Amikor a kezedbe ujszulottként érkezik egy ember es az egész életét a szülő határozza meg szinte, olyan szinten képlékeny és sérülékeny a személyiségszerkezet gyermekkorban.

Szóval neki a bújkálás életforma, és nem bűntudat. Az ember pedig alkalmazkodó lény.

Pelda kicsiben:

Itt a gyk-n is és az életben is rengetegen millioan mondják azt hogy gyerekként anno megérdemelte azt a pofont.(és ők.is pofozni fogják a gyereküket büntudat nelkül)

Millio embert nem fogsz tudni meggyőzni arrol hogy akármit is tettél akkor SEM érdemelted meg a pofont.

Igy nem lehet a bántalmazokra gyilkosokra se hatni. Szerintük az áldozat"büntetése" jogos volt.

8. Pont a haragrol ill szeretetrol olvastam tegnap amiben azt magyarázzák miert nehéz haragudni arra akit szeretunk.

Van az emberben egy gát. Egy olyan gát, hogy saját magunktol védjuk meg azt akit szeretunk.

"Tudattalan szinteken a haragunkat veszélyesnek élhetjük meg, mert érzelmileg távolítanak szeretteinktől. Ha megharagszunk valakire, legszívesebben otthagynánk – sokszor éppen azt, akitől a biztonságot várjuk. Ezért nehéz sokszor a „fontos másikra” (szülő, pár, főnök) megharagudni, mert a tudattalanul veszélyesnek megélt érzést még a tudatba kerülés előtt elhárítjuk. "

(A bántalmazók nem is tudják mi az szeretni. Náluk mást jelent. Szeretni tudnak ugyan, csak nem normalisan)

[link]

Nem szóltam még hozzá a kérdéshez.

Nyolcas (18:47),

amit idéztél, az az infantilizmus velejárója! Ergo, gyerekekre jellemző, valamint a gyermeteg lelkű felnőttekre. Nem más felnőttekre!