Mennyire bunkóság nekimenni gyalog a szembejövőnek, ha ők többen mennek egymás mellett, nekem meg nincs hova lehúzódni?

Középre húzódsz és megállsz, mintha te lennél az Atyaúristen. Ők meg majd oldalazva kikerülnek.

Egy időben csináltam azt, hogy táskámat a bal vállamra vettem és jobbra húzódva a táskámmal ütöttem vállon azt, aki nem húzódott le. Ebből azért volt néha kajabálás. :)))

További ötletek buszon, vonaton, főleg ha nem nagykabátban vagyunk és férfinak születtél.

Simítsd végig a hátát és úgy kérd kedves hangon, hogy adjon helyet. Én férfi vagyok, és minden férfi is, nő is ilyenkor NAGYON GYORSAN odébb szokott lépni. :-))))

Az ilyen barmok abban a tévképzetben lebegnek, hogy nekik épült a bolygó.

Leblokkolsz! Kikényszeríted, hogy kikerüljenek!

Aki farönk, az is husáng! :D

Kicsit más, de találkoztam olyan szinten telefonfüggő pich@val, akinek a három méter (!) széles járdán nem sikerült elmennie mellettem, - pedig én a jobb szélén mentem, egyenes útvonalat tartva!

Mondjátok csak nyugodtan rám, hogy gonosz vagyok, de ezek után azt kívántam neki, hogy navigálja egyszer magát bele egy combosabb építkezési gödörbe! -Az intenzíven majd kitelefonozhatná magát az idióta!

Attól meg kifejezetten ideges tudok lenni, amikor "lehozza játszani" valaki a gyerekét - és a telefonjának bűvöletében gyakorlatilag olyan kárt okozhat magában a gyerek, amilyet csak akar! -Kutya nem való az ilyen baromnak, nem hogy gyerek!

Jézusom mennyi frusztrált ember van:D Mi ez a rendőrködés, büntetgetés?

Ha szembejönnek és nem tudom kikerülni őket, akkor mikor odaérek eléjük megállok. Majd szétválnak és annyi. Veszítek negyed másodpercet, hajjaj:D

Nem kell ebből ügyet csinálni, másokat lökdösni meg aztán pláne nem. De ez a direkt kirakom a táskámat meg nekivállalok dolog elég nagy elnyomott haragra utal:D

A tapasztalatom az, hogy az ilyen helyzetek oka a félreérthető metakommunikáció. Pl vezetés közben a feleségem rendszeresen panaszkodik, hogy nem engedik el, én pedig nem tapasztalok ilyet. Ennek az oka az, hogy ő óvatoskodik, várja, hogy elengedjék, és ez a hezitálás, bizonytalankodás átadja a kezdeményezést. Én ha menni akarok, akkor igyekszem kitölteni a teret, és mindenki látja a határozott szándékot, és ők engednek el.

Azért néznek rád furán, mert a testbeszéded alkalmazkodó, kihúzódsz, lelassítasz, madj amikor ott vannak, akkor meg agresszívan nekik ütközöl. Próbáld ki, hogy amikor jönnek szembe, úgy mégy tovább, mintha ott sem lennének. Ne húzódj ki a járda szélére, épp ellenkezőleg: foglald el a járda közepét, és viselkedj teljesen természetesen. Azt fogod észrevenni, hogy 10-ből 9-szer amikor már közel vagy, vagy lelassítanak és elengednek, vagy beállnak libasorba. Ilyenkor már te is húzódj ki, hogy elférjetek, ne legyél pöffeszkedő, csak határozott.